Tudtad, hogy miért hiányzik két-három nap a februárból?

Valamikor a február 24-e 48 órás nap volt. Érdekességek a naptárból.

Ma február 28., kedd van, holnap pedig március 1., szerda lesz, a meteorológiai tavasz első napja.

De miért nincs február 29. és február 30. a naptárban? És akkor február 31-ről ne is beszéljünk.

A februári rövid hónap annyira beleégett az agyunkba és a szokásainkba, hogy sokunkban fel sem merül a fenti kérdés. Ahogyan az sem, hogy a többi hónap miért 30 vagy 31 napos.

De mit adtak nekünk a rómaiak?

Azért a február nem sokat panaszkodhat, hiszen eredetileg a január és a február hónap sem létezett, a semminél azért még ez a 28 nap is több. Az ókori rómaiak tíz hónappal számoltak, ami márciusban kezdődik, és decemberig tartott.

Hogy miért? Romulus, Róma városának alapítója szerint ugyanis a december végétől március elejéig tartó időszak semmire sem jó. Nem lehet háborúzni, és a földeken sem lehet dolgozni, így ennek az időszaknak semmi értelme, így nevet sem kell adni neki.

Ráadásul a hónapok pedig akkor kezdődtek, mikor az emberek megpillantották az újhold utáni holdsarlót, így elég hektikus volt a naptár. Ja, és az utolsó öt hónapnak neve sem volt, számokkal jelölték.

Ha valaki császár, akkor legyen már hónap elnevezve róla

Róma második királya, a szabin származású Numa Pompilius aztán úgy döntött, nem jó az, ha van egy név nélküli időszak, pontosabban, ha a többi hónap hosszát nézzük, akkor kettő. Ezért bevezette a Janus istenről elnevezett januárt, illetve a holtak és a megtisztulás hónapját, a februárt.

De ez az időszak rövidebb volt a két hónapra szabott 61 napnál, ezért a februárt 28 naposra tervezte meg.

XIII. Gergely pápa, a Gergely-naptár megalkotója
Forrás: vasárnap.hu

De ez sem volt rendben, mert így az év csupán 355 napból állt. Ennek ellenére ez a naptár azért megmaradt addig, amíg megérkezett Julius Caesar. Ő volt az, aki rendbe tette a dolgot. A februárt 29, a páros hónapokat 30, a páratlanokat pedig 31 napossá tette. Bevezette a szökőévet is, de úgy oldotta meg, hogy február 24. négyévente nem 24, hanem 48 órás volt.

Caesar utódja, Augustus aztán magáról nevezte el az augusztust, és - nehogy már egy császár hónapja rövidebb legyen - 31 napossá tette meg. Ehhez viszont szüksége volt egy plusz napra, ezért a 29 napos februártól elvett egy napot.

Simán kitöröltek 11 napot

Végül Gergely pápa 1582-es rendelete tette tisztába a dolgokat, ezért is hívjuk a ma használt naptárt Gergely-naptárnak. Még az ókorban, 325-ben megtartott nikaiai zsinaton tették meg a tavasz kezdőnapjának március 21-ét, amely egy csillagászati eseményhez, a tavaszi napéjegyenlőséghez kötődik.

A korabeli naptár hiába miatt azonban a naptári és a csillagászati év közötti különbség a 16. század második felére már tíz naptári napra hízott fel. Gergely pápa rendelete alapján 1582. október 4. csütörtök után, október 15., pénteki nap következett, ezáltal kiküszöbölték az évszázadok alatt felhalmozódott tíznapos eltérést.

A Gergely-naptár a naptári és a csillagászati év közti különbséget úgy rendezi, hogy meghatározott évenként a normál esetben 28 napos februárhoz egy további naptári napot rendel hozzá. Az ilyen éveket nevezzük szökőévnek, ám az úgynevezett szökőnap mégsem a toldaléknap, február 29., mint arra többnyire gondolnánk, hanem február 24. napja.

A Gergely naptár sem tűpontos, de csak 3000 évente marad el egy teljes naptári nappal a csillagászati naptár mögött. Úgyhogy a korrigálására van még közel 1500 év.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tudtad-e?