A Magyarországot elsőként irányító Árpád-ház férfiága már évszázadokkal ezelőtt kihalt. A királyi cím utolsó birtokosai a Habsburg-család tagjai voltak, IV. Károly volt hazánk utolsó királya, aki a Horthy-korszakban sikertelenül akarta visszaszerezni szerezni a trónt.
Bár hazánk államformája hivatalosan köztársaság, az nem jelenti azt, hogy a Habsburg-család megszűnt létezni. Íme néhányuk, akik Magyarországon is tevékenykedtek a monarchia bukása után.
Habsburg Ottó, aki majdnem köztársasági elnök lett
Károly fia, az utolsó trónörökös Habsburg Ottó (1912-2011) volt, aki kisgyerekként még édesapja megkoronázásán vett részt, felnőttként viszont a német köztársaság EP-képviselője volt. Az őszirózsás forradalom alatt kikiáltották az első köztársaságot, Ottó ekkor hagyta el Magyarországot, de egész életében magyar állampolgár maradt, igaz hosszú ideig a hatalmon lévők nem akartak neki útlevelet adni.
Károly halála után Ottó lett a trónörökös, a legitimisták II. Ottó néven emlegették és bár a magyar mellett igényt tartott az osztrák trónra is, az 1919-es Habsburg-törvény értelmében nem léphetett Ausztria területére. A királyfinak így nyugati országokban kellett tengődnie, a korabeli európai diktatúrák kialakulásával a nácizmus és a kommunizmus éles kritikusa, és a demokrácia híve lett.
A nácik előretörésével Ottónak Portugáliába kellett menekülnie, ahonnan viszont az ottani diktátor, Salazar baráti kérésére az Egyesült Államokba utazott. Ahol egy osztrák hadosztályt akart létrehozni, de ez nem sikerült. A trónörökös több osztrák ellenálló csoport nem hivatalos feje volt, a nácik az Anschluss után letartóztatták a legtöbb követőjét. Az országba csak a hatvanas években térhetett vissza.
Ottó később politikai pályára lépett és a bajor keresztényszocialisták színeiben beült az Európai Parlamentbe. Itt történt meg vele, hogy amikor II. János Pál pápa felszólalt a parlamentben, akkor Ian Paisley északír antikatolikus politikus egy “II. János Pál pápa az antikrisztus” táblát tartott fel, aminek következtében Ottó azt kikapta a kezéből és több képviselő társával együtt kidobta Paisleyt a teremből.
A trónörökös legfontosabb hazai tevékenysége a páneurópai piknik megszervezése volt. Az egyesült Európát támogató Ottó 1989. augusztus 19-én segített megrendezni az eseményt, aminek során az osztrák határnál felsorakozott keletnémet állampolgárok tömegével lépték át a határt. Később a Független Kisgazdapárt őt javasolta köztársasági elnöknek, de ezt a felkérést visszautasította.
2011-ben hunyt el Németországban, testét Bécsben, szívét Pannonhalmán helyezték örök nyugalomra.
Habsburg György, újságíróból nagykövet
Ottó fia György 1964-ben született a németországi Starnbergben. Pályafutását a ZDF közszolgálati televíziónál kezdte, de 1989-ben egy rövid ideig az ománi televíziónál is dolgozott. 1990-ben Markus Film néven alapított saját céget, ami dokumentumfilm-készítéssel foglalkozott.
Végül nem Németországot vagy Ausztriát, hanem Magyarországot választotta otthonául, 1993-ban telepedett le itthon és vette fel a magyar állampolgárságot. Itt 1995-ben az MTM Kommunikációs Iroda igazgatója lett, majd egy évvel később az MTM–SBS Televízió Rt. igazgatótanácsának lett a tagja, ami akkor a TV2 tulajdonosa volt.
Apjával ellentétben ő nem került be az Európai Parlamentbe, pedig 2009-ben a Magyar Demokrata Fórum listájának a második helyén szerepelt. 1996-ban viszont Horn Gyula miniszterelnök javaslatára utazó nagykövetnek nevezték ki, 2004 és 2012 között a Magyar Vöröskereszt elnöke volt.
2021 márciusától szolgál Magyarország párizsi nagyköveteként.
Habsburg Eduárd, a laza nagykövet
Habsburg Eduárd 1967-ben született Münchenben, Németországban. Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg és Löwenstein-Wertheim-Rosenbergi Krisztina hercegnő fia, egyben József nádor és Ferenc József szépunokája. Mivel apja Magyarországon született, ő is magyar állampolgár lett.
1999-ben szerezte meg doktori címét az Eichstätt-Ingolstadt Katolikus Egyetemen. Több film és sorozat forgatókönyvének megírásában is segédkezett, például a “Dunai zsaruk” (SOKO Donau) című osztrák krimisorozat esetében is. Több könyv szerzője is, első regénye 2008 tavaszán jelent meg.
2015-ben nevezték ki Magyarország vatikáni nagykövetének, december 7-én vette át a megbízólevelét Ferenc pápától. Emellett hazánk nagykövete a Szuverén Máltai Lovagrendnél is.
Eduárd az interneten talán aktív Twitter-fiókja miatt ismert. Az America Magazine nevű katolikus liberális lapnak 2018-ban azt nyilatkozta, hogy közösségi médiás jelenlétével azt akarja megmutatni a világnak, hogy “a katolikusok nem bús, prűd és a világ elől menekülő emberek”, hanem ugyanolyan emberek, akikkel el lehet csevegni a modern kultúráról.
Elég viccesnek tűnhet, amikor a Habsburg-család sarja, aki nem mellesleg a vatikáni nagykövetünk a éppen a kedvenc animéjének a legjobb női karakteréről kérdezi követőit, vagy egy olyan fiúnak kíván boldog születésnapot, akinek nem mentek el a barátai a Minecraft-os szülinapi zsúrjára.
