A tudósok valószínűleg ugrálnak örömükben: most először lehetnek tanú annak, ahogyan egy ekkora méretű vörös óriásból szupernóva lesz. A kutatók abban reménykednek, hogy a segítségével megfigyelhetik, hogyan szórja szét a csillag az új bolygók, sőt, talán még új élet magvait is. Olyan csillagok, amelyeknek súlyuk legalább tízszerese a napénak, nem élnek olyan sokáig, mint a kisebb testvéreik, a RAS (Royal Astronomical Society – Királyi Asztronómiai Társaság) kutatói szerint.
Néhány óriáscsillag csupán pár millió évet él, mielőtt kimerít hidrogénkészleteit, és szupernóva lesz. Életük vége felé a csillagok nagyon instabilak lesznek, ezért a csillag jókora mennyiségű anyagot lök ki a külső rétegeiből.
A csillagászok egy Chilei óriásteleszkópot használtak, hogy megfigyelhessék az óriást tartalmazó csillaghalmazt, a Westerlund 1-et, ami úgy 16000 fényévnyire van tőlünk. Ahogyan a megfigyeléseket végezték, feltűnt nekik valami különös: a W26–ot egy nagy, fénylő gázfelhő veszi körbe. Ez az első ionizált csillagköd, amit vörös óriás körül találtak, és ez igazán jó esélyt ad a tudósoknak arra, hogy tanulmányozzák hogyan rázza le külső rétegeit egy csillag, mielőtt szupernóvává válik. A W26 maga túl hideg ahhoz, hogy miatta ragyogjon így a csillagköd, úgyhogy azt valószínűleg valamely másik, közelben lévő csillag okozza.
