Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Horthy-emléktáblát találtunk a Markusovszky kórházban

Na de biztos, hogy annak ott kell lennie? Dr. Vonyó József történésszel elemezzük a kormányzó életpályáját.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az egész úgy kezdődött, hogy lefotóztuk a szombathelyi Markusovszky kórház régi főépületében található Horthy domborművet. Ezt 1926-ban, a kórház avatásán leplezték le, az ünnepségen jelen volt maga Horthy is. Az utóbbi években néha meg is koszorúzták az emléktáblát, az idén ennek nem láttuk nyomát.

Az egykori kormányzó alakja ma is komoly vitákat vált ki, az egyik oldal fel akarja eleveníteni a kultuszát, a másik fasisztázza. Eredetileg csupán pozitív és negatív elemeket akartunk felsorolni, de kiderült, ez nem ilyen egyszerű.

Az elemzésben Dr. Vonyó József történész, a Pécsi Tudományegyetem c. egyetemi tanára volt a segítségünkre. Vele beszélgettünk.

- Lehet-e egyértelmű pozitívumokat és negatívumokat mondani Horthy Miklósról?

- Lehetne, de nem érdemes. Mert ha leegyszerűsítve egy-egy életrajzi vagy akár politikai tettet kiragadunk egy életpályából, az nem tükrözi reálisan az adott életmű egészét. Egy politikus, ahogy egy hétköznapi ember sem csak fekete-fehér elemekből áll. Egy politikusról sem érdemes így képet alkotni, meg kell nézni az életpálya alakulását, folyamatát, és meg kell nézni, hogy a tettei, cselekedeti elsősorban a társadalom érdekeit figyelembe véve mennyiben ítélhetők pozitívnak vagy negatívnak.

Horthy emléktábla a Markusovszky kórházban
Az emléktábla a Markusovszky kórházban - Katt a képre
nyugat.hu archív

- Ráadásul nem úgy, hogy a mai értékrendszer, és főleg nem kinek-kinek a saját értékrendszere szerint ítéljük meg. Figyelembe kell venni, hogy milyen körülmények között, milyen hatásokra hozott döntéseket, mert így tudjuk reálisan értelmezni a lépéseit.

- Hogyan lehet akkor elemezni egy pályafutást?

- Arról lehet beszélni, hogy egyes eseményekben mennyire volt egyértelműen karakteres, de ekkor is kiderül, hogy még akkor sem egyértelműen pozitív vagy negatív irányba tendál a politikus tevékenysége. Mindig vannak árnyalatok, amiket így érdemes értelmezni, akár összességében pozitív vagy negatív hatással voltak ezek az események a magyar társadalom életére.

A Horthyval kapcsolatos viták forrása elsősorban az, hogy a két világháború közti időszakban tudatosan építettek egy erős Horthy-kultuszt. 1945 után aztán, a kommunista hatalom, legitimációs céllal egyértelműen fasizmusnak nevezte a Horthy-korszakot, egyesek még ma is vallják ezt a nézetet. Ezek a szélsőséges nézetek ütköznek. Az egyik pozitív, a másik negatív irányba torzítja el Horthy tevékenységét, és mind a kettő irreális.

- Jó, először nézzük meg, milyen szerepe volt Horthynak az 1919-es megtorlásokban, vérengzésekben.

- Erről a korszakról hosszú ideig, mint Horthy-féle fehérterrorról beszéltek a történetírásban is, a közbeszédben is. Ez így, ebben a formában nem állja meg a helyét. Ha megnézzük a fehérterror időszakában elkövetett atrocitásokat, a különböző különítmények gyilkosságait, a zsidóveréseket, és így tovább, akkor azt látjuk, hogy nincs nyoma annak, Horthy ezekre utasítást adott volna. De tudott ezekről, eltűrte őket, nem vonta felelősségre az elkövetőket.

Horthy Miklós
mno.hu

- Ugyanakkor tudjuk, hogy megtiltotta ugyan a nemzeti hadsereg számára a megtorlásokat, de ezt nem tartották be, és emiatt senkit sem vontak felelősségre. Vagy ott van Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírók meggyilkolása. A gyilkosság előtt egy asztaltársaságban szóba került, hogy milyen dehonesztáló cikkek jelennek meg a Népszavában a Nemzeti Hadseregről, Horthy azzal távozott a társaságból, hogy nem beszélni kell, hanem cselekedni. Nyilvánvalóan nem adott utasítást a gyilkosságra, de aligha hihető, hogy ne befolyásolta volna az embereit ez a megnyilatkozás.

Ennyire árnyalt a kép, de kimondhatjuk, felelősség őt is terheli a történtekért, mégpedig nagyobb, mint az elkövetőket, mert ő volt a Nemzeti Hadsereg fővezére, majd a kormányzó is, akinek módjában állt volna megakadályozni a törvénytelenségeket.

- A Horthy-kultusz szerint a két világháború között ő volt az ország építője.

- Igen, a nevéhez kötötték a 20-as évek konszolidációs eredményeit. Ő a gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben ekkor sem, és később sem játszott érdemi szerepet. Horthy a kezdetektől nagyon hevesen antikommunista volt. Nagyon erős hatást gyakoroltak rá a Gömbös, Kozma Miklós, Zsilinszky Endre-féle jobboldali, radikális személyek. De Horthy fokozatosan belátta azt, hogy az ország újjáépítése megköveteli a szélsőségek háttérbe szorítását, a politikai konszolidációt, a gazdaság helyreállítását.

Ebben nagy viták voltak Bethlen István miniszterelnök, valamint a szélsőjobboldali csoportok között, de Horthy 1921 után egyértelműen a konzervatív-liberális elveket valló Bethlen és köre mellé állt, őket támogatta. És ezzel a támogatással játszott szerepet az ország újjáépítésében. De ezt a munkát nem Horthy kezdeményezte, nem ő végezte, hanem a Bethlen-kormány, tehát az ő érdemük. A kormányzó szerepe arra korlátozódott, hogy ezt az irányt támogatta. Ez persze egyértelmű pozitívum.

- A kormányzó legfőbb ellenfelének a baloldalt, azon belül is a kommunistákat tartotta.

- Horthy nem csak a baloldali erők visszaszorítását követelte és támogatta. Amikor például az általa rendkívül kedvelt és támogatott Gömbös Gyula szembefordult a kormánnyal, 1923-ban diákszervezeteket is mozgósít a kormány és személyesen Bethlen ellen, akkor kijelenti, hogy mindenféle szélsőség ellen fellép, lövet, ha kell. Legfeljebb az a különbség, hogy jobboldali szélsőség ellen ezt fájó szívvel teszi, míg a másik oldal ellen passzióval.

- Rendteremtőnek is tartották.

- Valóban, a rendnek a képviselője és követelője, Az 1929-1933-as gazdasági válság hatására szociális feszültségek halmozódnak fel mind a paraszti társadalomban, mind a munkásságban, mind az értelmiségben. Ráadásul kiéleződik az ipari szféra és a mezőgazdaság konfliktusa, és veszélyeztetettnek látszik a rend, akkor ő ismét a rendteremtést részesíti előnyben. Ennek köszönhető, hogy 1932-ben az általa preferált Károlyi Gyula eredménytelenségét látva azt a Gömbös Gyulát bízta meg, aki 1919-20-ban még katonai diktatúra bevezetésére is biztatta, és ekkor is az erő politikája mellett érvelt.

Horthy bevonul Budapestre
wikipedia.hu

- De amikor Horthy számára is kiderül, hogy Gömbös diktatórikus politikai berendezkedés megteremtésére törekszik a Bethlen-korszakra jellemző, korlátozott többpárti parlamentarizmus visszaszorításával, akkor megvonja tőle a bizalmát, és csak azért nem mondatja le 1936 tavaszán, mert akkor Gömbös már súlyos beteg. Tulajdonképpen az élet megoldotta ezt a konfliktust.

De fenntartásai voltak a Gömbös-kormány néhány szükségszerű modernizációs, illetve a szociális feszültségek feloldására is irányuló intézkedésével, elsősorban a földosztásra vonatkozó kísérletekkel szemben.

- Hogyan viszonyult a szélsőjobboldali szervezetekhez? Azok épp ekkor léptek színre.

- A 30-as évek elején, épp a válság hatására, sorra jöttek létre a nemzetiszocialista típusú pártok. Horthy ezeket elítélte, fellépett ellenük. Például bebörtönözték Böszörményi Zoltánt, Szálasi Ferencet, pártjaikat betiltották. Ezekkel szemben ugyanúgy intézkedéseket követelt, mint a baloldali pártokkal szemben. A német nemzetiszocializmusról szintén elítélő véleménye volt, még tengerésztisztként az angliai politikai berendezkedés híve lett, és ezt fenn is tartotta.

A Németországhoz való közeledést tulajdonképpen kizárólag a revízió érdekében fogadta el. A revízió mindig is alapvető törekvése volt, és ehhez keresett megfelelő szövetségest.

- Hitler megígérte, hogy Magyarország visszakapja az elcsatolt területeket?

- Ezt is árnyaltan kell nézni. Az akkori baloldali pártok is igazságtalannak tartották a trianoni döntéseket, de a magyar társadalomban többféle revíziós elképzelés volt. Volt, aki a régi területi egység helyreállítását követelte, volt, aki a magyarok lakta területeket szerette volna visszakapni. Horthy az elsőnek volt a híve.

Tárgyalás előtt Hitlernél
infopoly.info

- De ezt Magyarország önerőből nem tudta volna megtenni. Horthy angol támogatásban is reménykedett, a 20-as, 30-as években az angol parlamentben ezért akciókat is szerveztek, angol képviselők jelentős csoportja követelte a békeszerződések revízióját. De ezek hatástalanok maradtak.

Maradt a német szövetség. Amikor 1938 augusztusában Horthy Németországban volt, Hitler azt követelte tőle, hogy Magyarország támadja meg Csehszlovákiát, ebbe Németország beavatkozhat, és elfoglalhatja a Szudéta-vidéket. Horthy ezt elutasította, Magyarország nem vállalta a provokatőr szerepét. Sőt, figyelmeztette Hitlert, hogy Angliával szemben nem érdemes semmiféle konfliktusba kerülni, mert Anglia sokkal erősebb. Itt is egy nagyon árnyalt, és többtényezős magatartásról van szó.

- Nézzük a zsidókérdést. Horthy valóban antiszemita volt?

- Bizonyítható, hogy mint ahogyan az akkori magyar politikai elit majdnem egésze, Horthy is antiszemita volt. De a magyarországi antiszemitizmusnak, éppúgy, mint máshol, több árnyalata volt. A szalon-antiszemitizmustól kezdve, ami azt jelentette, hogy zsidó vicceket mondtak, és egyébként is dehonesztáló megjegyzéseket tettek a zsidókra, anélkül, hogy ennek bármiféle tettleges következménye lett volna, egészen a zsidók kiutasításának és kivégzésének követeléséig.

Horthy rendszeres kapcsolatot tartott fenn a zsidó nagytőke vezetőivel, a társasági élet szintjén is. Ő abban az értelemben volt antiszemita, hogy szükségesnek látta a zsidóság bizonyos mértékű korlátozását. Nem ő kezdeményezte a zsidótörvényeket, de egyetlen lépést sem tett ellenük. Holott 1937 után joga és lehetősége lett volna akár kétszer hat hónappal elhalasztani a hatályba lépésüket.

Csak a második zsidótörvény esetében voltak kifogásai, túlzónak tekintve a zsidóság korlátozásának mértékét. De magát a korlátozást szükségesnek tartotta. Különbséget tett jó zsidó és rossz zsidó között. A magyar társadalomba beépült és nagyon fontos gazdasági pozíciókat birtokló zsidó nagytőkések elleni fellépést azért tartotta veszélyesnek, mert egyrészt őket magyaroknak tartotta, másrészt joggal tartott attól, hogy ez súlyos következményekkel járna az ország gazdasági stabilizációjára.

- Elérkeztünk a II. világháborúhoz. Horthynak milyen szerepe volt abban, hogy Magyarország belépett a háborúba?

- A háború kirobbanásakor a magyar kormány, Horthy támogatásával, nem kíván aktívan részt venni benne. Sőt, a Teleki-kormány 1939-ben Horthy egyetértését bírva nem engedi át a német csapatokat a Lengyelország elleni felvonulásukhoz, és fogadják be a Lengyelországból érkező menekülteket, köztük nagyon sok zsidót.

Amikor a németek 1941. június 22-én megindították a támadást a Szovjetunió ellen, nem kérték Magyarország katonai csatlakozását. Werth Henrik, a vezérkari főnök már előtte szorgalmazta, hogy Magyarország ajánlkozzék fel, Horthy először nemet mond. addig nagyon óvatos, és nem kíván csatlakozni, de antikommunizmusa ekkor is érvényesül, és pozitívan nyilatkozik a német támadásról.

Június 26-án a vezérkari főnök tájékoztatja, hogy Kassát szovjet repülőgépek bombázták. Egyébként a mai napig is vitatott, hogy valóban szovjet gépek voltak. Horthy anélkül, hogy mérlegelné, igaz-e, hogy valóban szovjet gépek voltak, hogy ennek milyen okai lehetnek, Bárdossy miniszterelnökkel sem egyeztetve, mint kormányzó és a hadsereg főparancsnoka, azonnal dönt az ország hadba lépéséről.

Korlátozott hadba lépésről van szó, és ezt a nyáron nem is akarja kiteljesíteni, nem mond lelkesítő beszédeket, de a hadba lépésről ő döntött, egyértelmű, hogy ez az ő felelőssége. Mint ahogyan később a megegyezés a német kormánnyal, a 2. hadsereg frontra küldése is. Tehát Magyarország hadba lépésében neki meghatározó és döntő felelőssége van.

- Térjünk vissza egy kicsit a zsidókérdésre. Az utóbbi időben többször is felmerült, hogy Horthy korábban is leállíttathatta volna a deportálásokat, és akkor jóval kevesebb lett volna az áldozat.

- Ma is vannak viták ennek a kérdésnek a megítélésében, amelyek mögött egyoldalú értékítéletek is meghúzódnak. Az egésznek a gyökere az 1944. március 19. előtti tárgyalása Hitlerrel. Ott lenne lehetősége arra, hogy elutasítsa Magyarország katonai megszállását. Ami egyébként mindenképpen bekövetkezett volna.

Legendás fehér lován
Nyugat.hu

- El is indul kifelé a tárgyalóteremből, ott akarja hagyni Hitlert, de a környezete rábeszéli, hogy ezt ne tegye meg. Ez is egy fontos eleme egyébként az ő megítélésének, annyit tesz csak, hogy nem fogadja el a Hitlerék által követelt miniszterelnököt, Imrédy Bélát. Helyette kinevez egy katonát, Sztójay Dömét, aki katonai attasé majd követ volt Berlinben, és kiváló kapcsolatokat épített ki a németekkel.

Horthy végül is vállalja azt a szerepet, hogy marad kormányzó. De kormányzóként nem tesz semmilyen lépést a német követelések teljesítése ellen. Vannak olyan vélemények, hogy Horthynak le kellett volna mondania, vagy a kormányzói hatalmával élve meg kellett volna akadályoznia a németek által diktált kormányzati lépéseket.

De vannak más vélemények is. Közismert, hogy a német megszálláskor Kállay Miklós miniszterelnöknek, és vele együtt a németeknek magukat alárendelni nem akaró jobboldali politikai elit vezető személyiségeinek, akik Horthy környezetét és tanácsadói körét képezték, menekülniük kellett. Nincsenek tanácsadói, akikre támaszkodhatna. Vannak, akik ezzel magyarázzák, hogy 1944. júliusáig nem tesz semmit a gettók felállítása, majd a deportálások ellen.

Szokták azt is mondani, hogy nem tudott a gázkamrákról. De sokan bizonyították már, hogy tudnia kellett a tömeges kivégzésekről, ennek ellenére nem tesz semmit. Amikor júniusban leállítja a deportálásokat, ezt akkor teszi, amikor a vidéki területek után Budapest kerülne sorra. Ennek azonban volt két nagyon fontos külpolitikai oka. Az egyik, hogy a nyugati szövetségesek partra szálltak Normandiában, A másik, hogy a szovjet csapatok már Romániában vannak.

Látható, hogy gyengülnek a német pozíciók, és egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy vereség vár a németekre. Horthy is kezdi ezt belátni. Ennek köszönhető a deportálások leállítása, anélkül egyébként, hogy a támogatói köre bármiféle módon erősödött volna.

- Mennyire támogatta a háborúból való kiugrási kísérletet?

- Horthy elfogadott volna egy kiugrást, és ezzel nem volt egyedül. Kállay miniszterelnök idejében zajlottak erről a tárgyalások Stockholmban, Isztambulban, Svájcban, ezeket Horthy is támogatta. De csak a nyugati szövetségesekkel való megegyezés alapján. Hogy ezek a tárgyalások nem jártak sikerrel, annak az is oka volt, hogy a nyugati szövetségesek csak úgy lettek volna hajlandók megállapodni Magyarországgal, ha Magyarország a Szovjetunióval is megállapodik.

A Rákóczi-szobor avatásán
Nyugat.hu

- Annál is inkább, mert köztük már 1943 óta zajlanak a tárgyalások, hogy a kelet-közép-európai országokba a szovjet hadsereg fog betörni, és ez a terület szovjet érdekszféra lesz. Horthy ennek nagyon sokáig ellenállt, és csak az augusztusi román kiugrás után menesztette a Sztójay-kormányt, Lakatos Bélát nevezte ki miniszterelnöknek.

Ez a kormány küldött ki egy fegyverszüneti delegációt Moszkvába, ott október 11-én meg is születik egy előzetes fegyverszüneti megállapodás, amit még Horthy nem írt alá. És ezt követően jött az október 15-i kiugrási kísérlet, amely sikertelen lett.

- Volt szerepe az ifjabb Horthy elrablásának abban, hogy a kormányzó ilyen könnyen átadta a hatalmat Szálasinak?

- Egészen bizonyos, Horthy lemondásában szerepet játszott fia elrablása. Számos jel mutat rá, hogy nagyon családszerető volt. Érdemes belegondolni, hogy nagyobbik fiát, Istvánt már elveszítette, és egyetlen fia maradt, aki politikai értelemben az utódja lehetett volna.

Nyilvánvaló, hogy ez erősen befolyásolta. De nem ez volt a döntő dolog, hanem az, hogy a közvetlen katonai környezetéből kijutottak a kiugrási kísérlet információi a németbarát egységekhez és közvetlenül a németekhez. Nagyon sokan megállapították, hogy ezt a kísérletet dilettáns módon készítették elő.

Ha nem rabolják el a fiát, akkor is ez lett volna a következmény, ha nem így, akkor más eszközökkel kényszerítették volna lemondásra. Azzal, hogy ő bejelentette a kiugrási kísérletet, a németek számára elfogadhatatlanná vált. Mindenképpen lemondatták volna, és ehhez minden eszközük meg is volt.

- Elég ellentmondásos ez az egész történet.

- Igen, mint ahogyan maga Horthy is ellentmondásos. Vannak pozitív és vannak negatív elemek, és időben változik, hogy mikor melyik a jelentősebb. Lehet ebből elemeket kiragadni, de az ugyanaz az önkényes megítélés lenne, mint amilyen a Horthy-kultuszt jellemezte a két világháború között, vagy a marxista történetírást 1945 után.

Rendkívül fontosnak tartom, hogy ezzel az ellentmondásos, bonyolult képpel szembesítsük a társadalmat. Mert az, hogy nem tudunk szabadulni a történelemre hivatkozó ostoba politikai vitáktól, azzal is magyarázható, érzelmi alapon szélsőséges elemeket ütköztetünk egymással. Ahelyett, hogy a valóságot árnyaltan értelmeznénk, és megpróbálnánk a maga korában, a maga helyén megérteni azt, hogy egy adott politikus miért teszi azt, amit.

Ez az oka annak, hogy sokan a mai politikai életben sem azt nézik, hogy akármilyen színezetű kormány mit csinál jól, mit csinál rosszul, hanem érzelmi alapon minősítenek egyeseket ostoba, kártékony figuráknak, míg másokat dicsőítendő politikai személyiségnek. Hogy a mai politikai vitáink ilyen szélsőségesek, ennyire érzelmi alapúak, azzal is magyarázható, a történelem különböző korszakairól árnyalatlan, egyoldalú, érzelemmel teli képeket alkotunk, és ezzel megosztjuk a magyar társadalmat.

De visszatérve Horthyra: aki egy alaposabb, árnyaltabb képet akar alkotni róla, olvassa el Turbucz Dávid Horthy Miklós című könyvét. Nem nagy terjedelmű, népszerű, könnyen hozzáférhető kötetről van szó. Abból kaphat egy minden eddiginél reálisabb, árnyaltabb képet Horthy életpályájáról, politikai tevékenységéről. Aztán ki-ki értékelheti magában Horthy Miklós személyét.

Az árnyalt elemzés azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne és kellene az ő és bárki más politikai szerepének egészét is értékelni és minősíteni. Véleményem szerint, a fentiek alapján a mai Magyarországon nem indokolt, sőt káros tendenciákat indíthat meg a Horthy-kultusz felélesztése, s annak jegyében szobrok emelése, emléktáblák állítása. Ez persze senkit sem akadályozhat meg abban, hogy magánszemélyként tisztelje az egykori kormányzót.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Múltbanéző

Hirdetés