"Egy, az oktatási minisztériumba beadott előterjesztés szerint már az iskolába érkezéskor, automatikusan megvernék a tanárokat, hogy később a diákoknak ne kelljen. Az ötlet ősztől már valószínűleg benne lesz az új nemzeti tantervben" - többek között ezzel a poénnal indult újra idén márciusban a Rádiókabaré Maksa híradója.
A közönség jókat nyerített a tréfán: láthatóan fogadóképes talajra hullottak a humorista mondatai. Nem csoda. Az utóbbi években számos eset borzolta a közvéleményt, azt sugallva, hogy a magyar iskolák falain belül elszabadult a pokol.
Újabb részletek a győri tanárkéselésről: három tanórán keresztül várt a szúrásra a fiú
2019.
December
06.
15:51
mert az hármast adott a fizikadolgozatára. Az 51 éves tanárnő életveszélyes állapotba került, bal tüdeje összeesett, több végtagja is megsérült. 
A közvélemény hangosabb része azonnali és határozott lépésekért kiáltott, az esetről szóló cikkek alatt hemzsegtek az olyan kommentek, mint például:
"Itt csak radikálisan lehet rendet teremteni. Nem lekvárkodni! Én is hirtelen haragú vagyok ilyen ügyekben, a fiatalkorút megkínálnám egy termetes pofonnal."
Ismerve a kormány működési logikáját, nem volt kétséges, hogy valami történik.
Olyan, ami tetszik a többségnek. És lőn. A kormány május végén jelentette be, hogy jön az iskolaőrség,
Iskolaőrséget hoz létre a kormány 2020. May 28. 11:35 ami majd segít fegyelmet tartani. A részletek aztán a törvény június 9-i parlamenti vitáján bontakoztak ki, amelynek jegyzőkönyve itt olvasható.
Kiderült, hogy az iskolaőrök a rendőrséggel állnak majd munkaviszonyban, és amolyan kisrendőrök lesznek. Lőfegyverük ugyan nem lesz, de minden más kényszerítő eszközt - ideértve a paprikasprayt és a gumibotot is - bevethetnek. Feladatuk, hogy az iskolákban megakadályozzák az erőszakos cselekményeket, ha pedig már megtörtént a baj, akár bilincseléssel a helyszínen tartsák az elkövetőt a rendőrség megérkezéséig.
A törvényjavaslat szerint az iskolaőrök jelenléte növeli a pedagógusok biztonságérzetét és visszatartó erő lehet abban, hogy a diákok fenyegetően lépjenek fel a tanárokkal szemben.
A törvény kimondja azt is: egyik iskolára sem erőltetik rá az őrt, csak oda mennek majd, ahol azt az intézményvezető kéri.
A vita kapcsán pártállástól függetlenül két dologban mindenki egyetértett: hogy nagy bajok vannak a közoktatásban, és hogy a jogsértő diákok viselkedése mélyen, a családi háttérben gyökerezik. Az ellenzéki felszólalók aztán szép sorjában elmondták, miért gondolják úgy, hogy ezekre a problémákra nem az iskolaőrség a megoldás.
Elhangzott például - Havas Gábor és Liskó Ilona tanulmányára hivatkozva -, hogy az iskolai erőszakban komoly szerepet játszik a szegregáció, amivel a kormány nem hogy nem foglalkozik, de még tovább mélyíti. Azt is többektől hallhattuk, hogy a kormánynak volt tíz éve rendbe tenni a közoktatást, nem most, egy iskolai késelés után kellene a fejekhez kapni és elhamarkodottan tüneti kezelést alkalmazni.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár viszont egészen másként látta a helyzetet. Szerinte a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy megszüntesse az iskolákban az erőszakot. Ilyen törekvés például az iskolapszichológus vagy az iskolarendőr program, melynek keretében bűnmegelőzési felvilágosítást kapnak a fiatalok. Ezek mind jól működnek, de láthatóan így sem szűnt meg az erőszak, ezért a kormánynak az eddigieknél sokkal határozottabb lépést kellett tennie.
A tettek mezején
Innentől kezdve felpörögtek az események: 2020. július 15-én például két bejelentés is történt. A rendőrség ezen a napon közölte, hogy megkezdődött az iskolaőrök felvétele, a kormány honlapjára pedig felkerültek azon iskolák nevei, akik kapnak az iskolaőrségből. 491 intézmény volt a listán.
A rendőrség nemcsak a kiképzéssel és a rendszer működtetésével, de láthatóan a kommunikációval kapcsolatos feladatokat is megkapta. Az ORFK szervezte például szeptember 2-án azt az országos sajtótájékoztatót, államtitkárokkal és országos főkapitány-helyettessel, amely a program elindulásáról és sikeréről tájékoztatta a sajtót.
Itt hangzott el az is, hogy az álláspályázatra 1409 fő jelentkezett, akik közül az alkalmassági (egészségügyi, pszichológiai és fizikai) vizsgálatokat követően 504 fő (423 fő intézményi iskolaőr és 81 fő tartalék iskolaőr) került be a képzési rendszerbe.
Itt mutatták be az egyenruhát is: kék nadrág, ing és sapka, fekete bakancs, jelvény, a nadrágszíjon pedig bilincs, paprikaspray és gumibot.
Az avatatlan szem első látásra nem is tudja megkülönböztetni őket a rendőrtől. Nyilván nem véletlenül.
Elvileg tehát minden a helyére került. Aki a közmédia vagy félezer KESMA-termék egyike alapján alakítja ki a véleményét, nyilvánvalóan arra a következtetésre jutott, hogy rendszerető kormányunk egy újabb problémát oldott meg.
Az iskolákban tobzódott az erőszak, az új generáció nem tiszteli a tanárait, akik immár fizikailag sincsenek biztonságban, és amúgy is egy tehetetlen társaság. De aggodalomra semmi ok, a kormány megvédi a jókat, legyőzi a rosszakat, határozottan és hatékonyan, egyenruhával, bilinccsel, hiszen tudjuk, "amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten".
Ugyanakkor ha csak kicsit is benézünk a sorok közé, és mi most ezt tesszük ebben az írásban, elég gyorsan kiderül, hogy az évente sok százmillió forintot benyelő, a rendőrség energiáját és erőforrásait rendesen lefoglaló iskolaőrségnek - a sajátos mellékízű kormánypropagandán kívül - az égvilágon semmi értelme nincs.
Mindjárt elmagyarázzuk.
Sok helyre nem is érkeztek meg az őrök
A július 15-i listán még 491 iskola volt (288 általános és 203 szakiskola), de a tanév eleji tájékoztatóra már csak 423 iskola maradt.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a szeptember 2-i sajtótájékoztatón közölte, hogy 55 intézménybe még nem jutott iskolaőr, de a toborzás zajlik, hamarosan pótolják a hiányt. De a háttérben más mozgások is voltak, és feltételezzük, hogy nem egyedi az, ami Vas megyében történt. A júliusi listán még négy Vas megyei iskola szerepelt: egy általános és három szakképző, de szeptemberben azt az információt kaptuk, hogy egyetlen Vas megyei szakképző sem kapott egyenruhást. 
Egyetlen iskolában lesz iskolaőrség Vas megyében 2020. September 09. 19:05
"A Vas Megyei Szakképzési Centrum iskoláiban nem lesznek iskolaőrök. Ezt a szolgáltatást az iskoláink jelenleg nem igénylik, így nem is kértük. Három iskolánk korábban csak érdeklődött a program iránt, de júliusban - amikor erről nyilatkozni kellett - ők sem kérték ennek bevezetését" – mondta megkeresésünkre Rettegi Attila, a Vas Megyei Szakképzési Centrum főigazgatója.
A főigazgató hozzátette: a döntés az iskolák kezében van, és ha az igazgatók úgy ítélik meg, hogy jelenleg nincs ilyen külső segítségre szükség, akkor ezt elfogadja a szakképzési centrum.
Így maradt iskolaőr nélkül a Vas Megyei SZC III. Béla Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, a Vas Megyei SZC Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, illetve a Vas Megyei SZC Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma.
Rettegi Attila arról is tájékoztatta lapunkat, hogy
"Az iskolai fegyelmi eljárások lefolytatása iskolai hatáskör, a Centrum ezekről külön nyilvántartást nem vezet. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a tanulókat támogató környezet vegye körül, problémáikkal legyen kihez fordulniuk. A Vas Megyei Szakképzési Centrum ennek érdekében a 2020/21. tanévtől az ifjúságvédelmi felelősök számára heti 5, nagyobb iskolákban 6 óra kedvezményt biztosít. Büszkék vagyunk arra, hogy a szakképzési centrumok között nálunk a legalacsonyabb a tanulói lemorzsolódás, és ezt az eredményt szeretnénk hosszabb távon is fenntartani. Jelenleg tehát a segítő hálózat 14 tagiskolára kiterjedő kiépítésén dolgozunk, ami az ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus és az iskolai szociális munkások együttműködésén alapulna a Centrum irányító, támogató szerepe mellett."
Mindez a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy
az első lelkesedés után bizonyára jó néhány iskola rájött, hogy az iskolaőr rendszer nem oldja meg a problémákat
, viszont újakat hozhat, jobban járnak, ha maguk próbálják megoldani a gondokat."Kisebb rendbontások voltak"
Még ennél is kacifántosabb annak a szombathelyi általános iskolának az esete, ahová megérkeztek az iskolaőrök. Senki nem tudja ugyanis, Vas megyében miért pont a Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kapott egyenruhás vigyázókat; hiszen nem tudni arról, hogy korábban lettek volna itt olyan komoly problémák, amelyek bilincses egyenruhásokért kiáltanak.
Az iskolaigazgató először maga is azt mondta lapunknak, 
A szombathelyi iskola igazgatója nem érzi indokoltnak, hogy iskolaőrök legyenek az intézményben 2020. July 18. 11:21 hogy nem érti, miért pont ők, hiszen nem kértek őröket, majd később elzárkózott a nyilatkozattól.
A Szombathelyi Tankerületi Központ viszont kitartott amellett, A szombathelyi tankerület állítja, hogy az iskolaigazgatók kérték az iskolaőröket 2020. July 29. 07:18 hogy az iskola kérte az őröket. A részleteket firtató leveleinkre aztán ez a válasz érkezett Fodor István tankerületi igazgatótól:
"Az intézményben korábban előfordultak kisebb tanulói rendbontások, ezért fontosnak tartották az iskolaőr jelenlétét az iskolában, aki garantálhatja az oktatás zavartalanságához szükséges biztonságos légkört és megelőzheti, szükség szerint megakadályozhatja az intézményben az esetleges erőszakos cselekedeteket. Az iskolaőr intézkedéseinek célja a pedagógusokat, diákokat érő esetleges bántalmazások megelőzése. A bevezetés időszakának országos és helyi szintű tapasztalatai egyaránt pozitívak."
Győrben megérkeztek
Győrben máshogy alakultak a dolgok. A július 15-i listán tizenhárom szakképző és két általános iskola neve szerepelt, szeptemberben pedig kivétel nélkül mindegyikbe meg is érkeztek az iskolaőrök. Csak találgatni tudunk, hogy a győriek miért voltak ennyivel határozottabbak, mikor kérni kellett az őröket. Minden bizonnyal közrejátszott, hogy ebben a városban történt az új jogszabályt kiváltó ominózus késelés.
A szombathelyi - továbbra is kissé zavaros - példa alapján persze nem vagyunk biztosak abban, hogy mindenhol az iskolák maguk döntötték el, hogy hova kellenek és hova nem az őrök.
Mint mond a rendőrségi statisztika?
Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint valóban komoly gondok vannak a közoktatással és a fegyelemmel, de az erőszakkal kapcsolatos helyzet semmivel nem rosszabb, mint korábban. Ezt a véleményt erősítik meg a Vas megyei, Győr-Moson-Sopron megyei és országos adatok, amelyeket - lapunk kérésére - az ORFK bocsátott rendelkezésünkre.
Az alábbi táblázatban azoknak az iskolai bűncselekményeknek a száma található, melyek bántalmazással járhattak és a rendőri eljárást vádemeléssel fejezték be.
Miközben a kormány kommunikációja azt sugallja, hogy az iskolákban a rend egyre nagyobb veszélyben van, a rendőrségi adatokból az látszik, hogy ez közel sincs így. Az ország nyugati részén alapból nagyon kevés az iskolai erőszakos cselekmények száma, és országos szinten is látványos a javulás.
A területi megoszlás és a szegregáció kérdése
A nyár közepén közzétett listából és az ORFK-tól kapott bűnügyi adatokból az rajzolódik ki, hogy
az iskolai erőszak szempontjából legzűrösebbek a kelet-magyarországi megyék.
A legrosszabb mutatói Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének vannak: 2017-től 2019-ig 80 vádemeléssel lezárt erőszakos iskolai esetet regisztrált a rendőrség. A második helyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye van 39 esettel, ami ugyan jóval kevesebb, mint a 80, de országos szinten még így is magas. Így nem véletlen, hogy a július 15-i listán nem kevesebb, mint 72 borsodi és 31 szabolcsi iskola neve szerepelt.
Feltételezhetjük, hogy a számoknak köze lehet ahhoz, hogy - Havas Gábor és Liskó Ilona 2005-ös felmérése alapján - ebben a két megyében a legnagyobb a roma tanulók aránya.
Az okoknak az elemzése igen messzire vezetne, és jóval túlmutat ezen írás keretein, de szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ebben
a két legrosszabb adatú megyében is 39, illetve 50 százalékkal csökkent a regisztrált iskolai bűncselekmények száma
az elmúlt három év alatt.
Így talán nemcsak a mi fejünkben fordul meg a kérdés, hogy a pozitív változások kellős közepébe bedobott egyenruhás őrzők nem inkább rontanak-e a helyzeten?
Mennyibe került az államnak?
Az iskolák működését és a magyar közoktatás jövőjét tekintve nem az a legfontosabb, hogy mennyibe került mindez, de azért megkérdeztük, és meg is tudtuk a választ. Az ORFK közlése szerint a rendőrség 2020-ban összesen
768 millió 188 ezer kormányzati támogatásban részesült az iskolaőri program bevezetésére és működtetésre.
"Az összeg tartalmazza a program bevezetésével kapcsolatos egyszeri kiadások – úgy, mint formaruha, rendészettechnikai eszközök, igazolvány és jelvény beszerzésének és előállításának költségeit –, valamint a rendszeres kiadások – bér és járulékok, cafetéria, utazási költségtérítés és egyéb szociális juttatások – 2020. évre eső időarányos fedezetét" - tudtuk meg.
Viszont hogy pontosan mennyibe fog ez kerülni évente a költségvetésnek, azt még nem lehet tudni, hiszen az igaz, hogy a fenti összegben induló, egyedi kiadások szerepelnek, viszont a munkabérek csak szeptembertől, azaz négy hónapra számolták ki.
Mind a Vas megyei, mind a Győr-Moson-Soproni rendőrség azt közölte lapunkkal, hogy náluk 220 ezer forint a bruttó fizetése az iskolaőröknek, ami valószínűsíti, hogy egységes az egész országban. Most tekintsünk el attól, hogy az állam nem túl gavallér (a fizetés nettó 146 ezer forint) azokkal, akik bevállalják ezt a meglehetősen hálátlan munkát (erről később), inkább végezzünk el egy gyors számolást: az jön ki, hogy a 423 őr fizetése járulékokkal évente egymilliárd forint felett van, ehhez jön hozzá a képzés, új eszközök beszerzése stb.
Mindez persze eltörpül például a stadionprogram vagy a turizmusfejlesztésbe pumpált óriási összegek mellett, de a pénznek bizonyára lenne helye máshol is, nem is beszélve arról, hogy mekkora plusz feladatok jelent az amúgy is leterhelt és számos problémával küszködő rendőrség számára.
Nincsenek túlterhelve
Szerettünk volna egy iskolaőrrel beszélni, de ettől elzárkózott a rendőrség, és névtelenül sem tudtunk szóra bírni senkit - ami nem túl meglepő.
Mint ahogy a Népszava által közölt rendőrségi adatok sem meglepőek. Ezek szerint egy hónap alatt (szeptemberben) a több mint 400 iskolában 190-szer volt dolguk az őröknek, ott is leginkább “bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások” történtek.
Azaz minden második iskolában egyszer rászóltak a gyerekekre.
Ami a konkrét testi beavatkozásokat illeti: országos szinten kétszer választottak szét dulakodó diákokat. Ez egyrészt megnyugtató, másrészt újabb kérdések fogalmazódnak meg bennünk.
Biztonsági szakértő: kamerák kellenének
"Adtak annak a bizonyosnak egy pofont, csak hogy neve legyen a gyereknek" - mondja kávéját kevergetve Szombathely egyik jól ismert biztonsági szakértője, akivel a szakmai kérdésekről ültünk le egy hosszabb háttérbeszélgetése.
A sok kemény szituációt látott cégvezető szerint
az éles helyzetekben az iskolaőr nem sok mindent tud majd tenni
. Egyrészt azért, mert ha tényleg valami baj történik, biztosan nem lesz a helyszínen, és mire odaér a folyosó túlsó végére vagy a második emeletre, már jó eséllyel lezajlottak az események, másrészt "egyedül hagyják szegényt", ami főleg a bizonyításnál lesz majd nehéz. Amúgy is könnyen a diákok céltáblájává válhatnak, ha nem találják meg egymással a hangot.Az őrök képzése szerinte rendben van, ahogy az is, hogy sok közöttük az egykori rendőr vagy katona. Ennek ellenére gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy az új rendszer betöltse azt a szerepet, amire az állam szánta. Ám a szakember nem érti, hogy a rendőrség ezt a feladatot ilyen körülmények között miért vállalta be - amire mi azt mondjuk, hogy nem biztos, hogy sok választása volt.
"Ha kizárólag a biztonságot nézzük, amúgy legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás 2020-ban az iskolák bekamerázása lenne" - tudtuk meg.
Az utóbbi évek tanulsága ugyanis az, hogy ennek a technikának hatalmas visszatartó ereje van, ráadásul sok másra is jó lenne: idegenek kiszűrése az épületekben, egyéb jogsértések dokumentálása stb. Hosszabb távon egészen biztos, hogy olcsóbb és hatékonyabb lenne egy ilyen rendszer, amelyet a civilek (magáncég, informatikus stb.) is tudnának kezelni.
"Az erőszak erőszakot szül"
"Ez úgy ahogy van, baromság" - summázta véleményét lapunknak egy, a témában igen jártas szakértő, aki évekig az egyik nyugat-magyarországi nevelőotthon vezetője volt, ahová - megfogalmazása szerint - a "komoly csávók" kerültek.
"Az alapképlet az, hogy az erőszak erőszakot szül. Lefordítva erre a helyzetre ez azt jelenti, hogy azzal, hogy az iskolákban ott vannak az őrök, egyenruhában, gumibottal és bilinccsel, az pont az agresszióra való hajlamot növeli" - foglalta össze a lényeget a pszichológiában is jártas férfi, aki úgy látja, az iskolaőrség intézményének a magyarázatát máshol kell keresni.
Szerinte a mostani kormány szeret hatalomban, erőben és hadi kommunikációban gondolkodni, itt van például a " Készüljetek!" kampány, de ezt jelzi például az is, hogy a járvány alatt a kórházak élére parancsnokok kerültek, katonai vezetése lett a fontosabb cégeknek. Ugyanennek a gondolkodásmódnak a kivetülése az iskolaőrség.
"Nem is értem, hogyan lesz ez. Ha beszólnak a tanárnak az órán vagy egy srác feláll a padból és tesz egy lépést a katedra felé, a tanár leküld egy diákot a Feri bácsiért, hogy tegyen rendet?" - teszi fel a költői kérdést a szakember.
És mintha csak a megrendelésünkre született volna, hogy még inkább átérezzük, miről is van szó, vessünk egy pillantást a KESMA alá tartozó Vas megyei napilap néhány nappal ezelőtti számának címlapjára, amely arról tájékoztat, hogy a megye legfontosabb híre ez: "Katonák az óvodában".
A hír egyébként arról szól, hogy vegyvédelmisek fertőtlenítették a csepregi intézményt. A kormány részéről olyannyira bevett gyakorlat a kommunikációnak ezen formája, hogy szökő évente merülnek fel bennünk olyan kérdések, hogy miért szükséges az olvasók fejében összekötni az iskola, óvoda és a rendőrség, katonaság fogalmakat.
A tanár a kulcsszereplő?
Gyakorlatilag minden lapunknak nyilatkozó oda lyukadt ki a beszélgetés végén, hogy a pedagógus személye az elsődleges kulcs.
Van, aki szerint a pálya folyamatos elnőiesedését kellett volna még korábban megállítani, mások szerint az alacsony fizetések és a mindennapi nehézségek miatt nagyon sok kiváló tanár keres más munkahelyet.
A fentebb említett korábbi nevelőintézet-igazgató ezzel kapcsolatban így fogalmaz:
"Nem minden tanárral agresszívek a tanulók. A gyerekek iszonyatosan érzékeny receptorokkal rendelkeznek, letapogatják, kivel meddig lehet elmenni. Ha megfelelő pedagógusok lennének a pályán, akkor a szélsőséges esetek minden bizonnyal kiszűrhetők lennének. Egy erős tanáregyéniség ma is képes olyan órát tartani, hogy a gyerekek figyelnek, és eszükbe nem jut rendetlenkedni vagy erőszakosnak lenni."
Évtizedekkel ezelőtt még szó volt arról, hogy a felvételi vizsga előtt alkalmassági vizsgát kell tenniük a leendő pedagógusoknak, de aztán el lett felejtve az ötlet.
"Vannak olyan iskolák, ahová eleve nem veszik fel a tapasztalatlan pedagógusokat. Egy tudatosan megválogatott tantestülettel a legtöbb fegyelmi problémát meg lehet oldani" - foglalta össze véleményét lapunknak az egyik olyan győri szakképző tanárnője, ahol nem lépett szolgálatba iskolaőr.
"Persze, nálunk is vannak problémás tanulók, de még nem tapasztaltunk olyan gondokat, amiket ne lehetett volna pedagógusi szinten kezelni. Más iskolák helyzetéről nem tudok nyilatkozni, lehet, hogy nem mindenhol tudják nélkülözni az iskolaőröket. Annak örülök, hogy nálunk nincsenek" - fogalmaz a tanárnő.
Persze vannak gondok, nem is kicsik
"Korábban is voltak ilyen esetek, csak azok nem lettek mobiltelefonnal dokumentálva és megosztva a közösségi médiában" - hívta fel figyelmünket a sajtóban megjelent erőszakos esetek egyik lehetséges értelmezésére egy, a pályán több évtizede dolgozó szombathelyi pedagógus, aki úgy látja, az erőszak nem lett több az iskolában, de a fegyelmi helyzet valóban romlott a néhány évtizedekkel korábbiakhoz képest.
Ezt részben magyarázza a tantestületek megváltozott összetétele, de azt se felejtsük el, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a tanárok általános tisztelete is, amit nem a gyerekek találtak ki, hanem az őket körülvevő felnőttek értékrendszere szivárog bele az ő világukba - mondja.
Itt tesszük hozzá, hogy a megkérdezett tanárok - különösen a szakképzőkben tanítók - a fegyelem mellett a legnagyobb gondnak a motiváció hiányát tartják. Olyannyira, hogy egyáltalán nem ritka, hogy
bizonyos osztályokban szinte lehetetlen órát tartani, és a tanár már annak is örül, ha a diákok békésen elnyomogatják a telefonjukat.
"Ha egy gyerek azt látja, hogy a falu legmenőbb figurája, akinek a legjobb autója van, ugyanaz a srác, aki pár éve megbukott a suliban matekból, a polgármester pedig Fekete Pákót hallgat a jachtos szexbulin, és ezt az értékrendszert sugallja a média, onnan nagyon nehéz fordítani egy osztályfőnöki elbeszélgetésen" - foglalja össze a helyzetet az egyik megkérdezett tanár.
Elvetélt kormányzati lépések
"Az igazán problémás és agresszív gyerekeket nem iskolaőrséggel, hanem leginkább jutalomelvonással lehet fegyelmezni és kordában tartani. De a különböző jutalmakhoz az iskoláknak plusz pénzre lenne szüksége, pont a legzűrösebbeknek a legtöbbre, de erről szó sincs" - magyarázza az egykori javítóintézet-igazgató.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy évente néhány milliárdot bizonyára könnyen lehetne találni erre a célra, de nem úgy tűnik, mintha nagyon szívügye lenne a kormánynak a közoktatás. Miközben saját intézményeit meglehetősen ridegen tartja, hatalmas állami pénzek áramlanak az egyházi oktatásba.
"Az Eurostat adatai szerint Magyarország költ arányosan az Európai Unióban a legtöbbet az egyházak és egyházi iskolák támogatására" - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az idei tanévnyitón, hozzátéve, hogy
2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma.
És valóban. A KSH adatai szerint az egyházi fenntartású általános iskolák száma 197-ről 378-ra, a gimnáziumoké pedig 108-ról 172-re emelkedett, és a diákok száma is hasonlóan változott. Tíz éve 87 ezer diák járt felekezeti iskolába, 2020-ban pedig már 166 ezer 600.
Hogy van-e köze a két dolognak egymáshoz, azt nehéz bizonyítani, mindenesetre a fent említett törvény nem vonatkozik az egyházi fenntartású iskolákra: azaz
oda nem mentek és nem is mennek majd iskolaőrök.
Egy kívülállónak - sőt a pedagógusok egy részének is - könnyen lehet az a benyomása, hogy a kormány szándékosan létrehozza az állami oktatás, azaz saját maga vetélytársát, és a „konkurencia” a szívügye, nagyobb lelkesedéssel támogatja, mint saját intézményeit.
De ez a vélemény túl messzire vezet, hagyjuk meg egy külön cikk témájának.
Számunkra érdekesebb, hogy a kormány kihagyta a Nemzeti Alaptanterv módosításában rejlő lehetőségeket is.
Míg a politikára rezonáló közvélemény azon birkózott, hogy Wass Albert vagy Kertész Imre legyen az irodalomkönyvben, addig a tanárok egészen más problémákkal küszködnek az osztálytermekben, az elit gimnáziumoktól kezdve 
Nem Wass Albert vagy Kertész Imre a legnagyobb baj az új NAT-tal – Beszélgetés a Bolyai irodalomtanáraival 2020. February 26. 17:04 a szakképzőkig. Ez utóbbiaknál jelentősen segített volna a motivációban, ha a döntéshozók figyelembe veszik, hogy 2020-at írunk, felnőtt egy digitális generáció, akinél nem feltétlen Wass Alberttel lehet lekötni a figyelmet és a fegyelmet a tanteremben. (Kertész Imrével sem).
De hát ez a vonat is elment.
A közoktatás pedig ott maradt az egyház felé lejtő peronon a több évtizede elavult módszerekkel, motiválatlan generációval, elfáradt tanárokkal.
Elvileg ez utóbbiak kezében lenne a kulcs az iskolák fegyelmi helyzetére, de a kormány láthatóan itt is bedobta a gyeplőt.Ahogy arról lapunk is beszámolt egy konkrét példával illusztrálva: 
Jól megszívatták a szakiskolai tanárokat – levélben közölték velük, hogy elveszítik közalkalmazotti státuszukat 2020. June 09. 18:57 a szakiskolákban dolgozók július 1-jétől már nem közalkalmazottak, és a tanári munkaerőhiányt is meglehetősen unortodox módon kezeli a kormány: az augusztus 30-án megjelent 417/2020 számú kormányrendelet értelmében megnyílt a lehetőség a felsőfokú képesítés nélküli tanárok alkalmazása előtt.
Mire megy ki a játék?
Magyarországon jelenleg nincs oktatási minisztérium, a szakképzést 2015-ben nemcsak leválasztották a közoktatásról, de egy másik minisztérium (Innovációs és Technológiai Minisztérium) alá terelték. Ha megnézzük a fentebb felsorolt problémákat és a kormányzati válaszokat, és összeesküvés hívők lennénk, akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy Magyarországon jelenleg az oktatás szándékos leépítése zajlik.
Nem hisszük, hogy így történne, inkább arról lehet szó, hogy minden változtatás valamely nagyobb hatalmi érdeket szolgát, ha mást nem, egy politikai üzenetet közvetít.
Mint például az iskolaőrség aprónak tűnő, de annál szimbolikusabb ügye.
A lényeg az, hogy érezzük: olyanra bíztuk az országot, aki őrzi a rendet és fegyelmet, nem hagy sorsunkra minket. Ha ez megvan, minden más - mint a korrupció, az antidemokratikus működés, a vagyonfelhalmozás, vagy épp a közoktatás színvonalának zuhanása - már csak másodlagos.
(A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.)
