Az Alaptörvény mondja ki, hogy Magyarországon „meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben”.
Ők az ülnökök, akiknek megbízatása 4 évre szól. És mivel a legutóbbi ülnökválasztás 2019. március 7. és április 30. között volt, így idén ismét általános ülnökválasztásra került sor.
A frissen megválasztott Vas megyei ülnökök a hét közepén a szombathelyi városházán tették le a bírói esküt és vették át megbízóleveleiket.
Mivel kevesen vannak, akik tudják, ki lehet bírósági ülnök és milyen szerepük van egy-egy büntetőeljárás során, segítséget kértünk a Szombathelyi Járásbíróság elnökhelyettesétől, dr. Tóth András Imrétől.
A tőle kapott információk szerint nem hivatásos bírák is részt vehetnek az ítélkezésben, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel, mint egy hivatásos bíró. Őket nevezi a szaknyelv bírósági ülnököknek. Fiatalkorúak ügyeiben, munkaügyi perekben, illetve katonai büntetőeljárások során vesznek részt a per döntési folyamataiban. Megbízásuk négy évre szól, jelölés alapján választja meg őket a helyi képviselőtesület.
Ülnököt jelölhet magánszemély, a helyi önkormányzat és helyi egyesületek is. Pedagógus ülnök-jelölteket csak tantestületek javasolhatnak, munkaügyi területen általában szakszervezetek javaslata alapján történik a jelölés, katonai perekben pedig a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek képviselőinek szava a döntő.

Szinte bárki lehet ülnök, aki
Van viszont néhány speciális kitétel, például fiatalkorú ellen indított büntetőeljárásban csak pedagógus, pszichológus vagy szociális területen szerzett diplomával rendelkezőt választhatnak meg.
Szombathelyen munkaügyi és fiatalkorú ellen indított peres eljárásokra választott ülnökök tették le az esküt. Név szerint: Szombathelyi Járásbíróság:
Fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban ülnök:
Szombathelyi Törvényszék:
Munkaügyi perben ülnök:
Fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban ülnök: