A klímaváltozásról rendezett konferenciát a Felelős Értelmiség nevű laza csoportosulás.
A konzervatív, de az Orbán-rendszerrel kritikus magyar tudósok meglehetősen borúsan látják a ránk váró jövőt.
A konferencia részleteiről az Index számol be.
Vida Gábor szerint a természet bajban van. A bioszféra 10 millió éves távlatban regenerálja magát, de az embernek nincs ennyi ideje. A Széchenyi-díjas biológus úgy látja, A különálló tényezők a globális rendszerben egymást felerősítve, hirtelen nem várt változásokon keresztül egy katasztrófa lehetőségét vázolják. Ebben olyan tartományba emelkedhet a hőmérséklet, aminek az egész emberiség nem képes elviselni a hatásait. A legrosszabb forgatókönyvek szerint elérhetjük az eocén szintjét, amikor az Antarktiszon erdők, Grönlandon pedig pálmák nőttek, és mivel nem volt jég, sokkal magasabb volt a tengerszint.
Szathmáry Eörs sem volt túl optimista. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának a vezetőjea klímaváltozással összefüggésben megjelenő új betegségekről beszélt: a kórokozók, vízzel, étellel, levegővel, szexszel, lényegében mindenhonnan és minden módon érkeznek. Az ő előrejelzése szerint 2050 körül megfeleződik, magyarul több milliárd ember fog meghalni. „A városok, ahol addigra a világnépesség 70 százaléka lakik majd, különösen veszélyeztetettek. Ha nagy baj van, egy nagyvárosban egy hét alatt kezdik gyilkolni egymást az emberek” – szól a jóslat.
Szőllősi-Nagy András hidrológus villámárvizekről és kegyetlen aszályokról beszélt, arról, hogy minden exponenciális sebességgel változik-pusztul a környezetben, az állandóságnak vége, lassan elértünk a határokhoz, amikor a folyamat visszafordíthatatlan és menthetetlen lesz. A korábban 200 évente egyszer érkező árvizek ma már húsz évente jönnek. A fülükig ér a víz, a politikusok mégis a napig vitatkoznak, hogy mi a teendő – mondta. Ő a mesterséges intelligenciában és a korábban elképzelhetetlen számítási kapacitásokban bízik, miközben több tározóra van szükség.
Mellesleg – tesszük hozzá - ez utóbbit hangsúlyozták a szakemberek a közelmúltban a dozmati víztározó átadásánál 
Kellett, vagy nem kellett? – Átadták a kétmilliárdos dozmati víztározót 2019. October 08. 15:26 is.
Bartholy Judit, az ELTE meteorológia tanszékének vezetője szerint Magyarországon főleg a nyarak fognak melegedni és válnak szárazabbá, miközben gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek. Ami idáig 20 évente egyszer fordult elő (például az extrém meleg), az a század végén akár minden évben is jöhet. Még az optimista becslések szerint is 4-7 fokkal lesznek forróbbak a nyári kánikulák a mostaniaknál – mondta, hozzátéve, hogy az olvadás miatt óriási metánrobbanások vannak Szibériában és Kanadában.
Rajtuk kívül még több tudós is felszólalt a konferencián, ők a döntéshozók és az egyének felelősségéről beszéltek, de láthatóan ők sem voltak sokkal optimistábbak.
Itt emlékeztetjük olvasóinkat, hogy Szombathelyen a Kámoni Arborétum indított programsorozatot a témában. Lapunk az eddigi két előadásról részletesen beszámolt.
Elsőként Robert C. Castel izraeli biztonsági szakértő, majd Mátyás Csaba nemzetközi tekintélyű klímakutató beszélt a kérdésről.
Ideje lenne kiszállnunk a városi terepjárókból - A klímakutató szerint félelmetes sebességgel változik körülöttünk a bolygó
Olvasóink egy része bizonyára emlékszik arra a vitára és hozzászólásözönre, amelyet Robert C. Castel előadása A klímaváltozás kapcsán „zöld vallás"-ról is beszélt egy biztonságpolitikai szakértő a Kámoni Arborétumban August 16. 19:25 váltott ki.
