A Hasfelmetsző vérfagyasztó története már több, mint 125 éve nem hagyja nyugodni a borzongásra vágyókat. Számtalan könyv, film és egyéb médium dolgozta már fel a sorozatgyilkosságot az évek folyamán. De most talán végre fény derül a mindenkit izgató kérdésre: ki is volt valójában a Hasfelmetsző?
A találgatások a gyilkos kilétéről sosem lankadtak: a gyanúsítottak között szerepelt már például a festő Vincent van Gogh, vagy az Alice Csodaországban írója, Lewis Carroll , és még Viktória királynő rokonai is.
A kegyetlen tények
De mit is tudunk a történtekről valójában? Nos, nem sokat, vagy talán túl sokat is. A sztorit ugyanis annyira felkapta a korabeli sajtó, hogy már akkor is szinte lehetetlen volt elkülöníteni a valós bizonyítékokat a rendőrségre beérkező hamis levelektől és vallomásoktól. Ami biztos, az az, hogy 1888 augusztus 31.-e és 1888 november 9.-e között öt nőt késeltek brutálisan halálra London Whitechapel nevű szegénynegyedében. Az öt „fő” áldozat Mary Ann Nichols, Annie Chapman, Elizabeth Stride, Catherine Eddowes és Mary Jane Kelly. Négyen közülük prostituáltak voltak.
Később még több olyan gyilkosság is történt, amit az akkori köztudat szintén a Hasfelmetszőnek tulajdonított, de a rendőrség csupán ezt az ötöt vette összetartozónak. A halál oka mindegyik esetben több késsel ejtett szúrás és vágás volt, és három nőt meg is csonkítottak. A gyilkosságokat mind éjszaka követték el, és a hét végén, vagy közel ahhoz. Mivel a gyilkos tettét szinte sebészi pontosságú vágásokkal követte el, sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a Hasfelmetsző valamilyen orvosi képzettséggel bír, és jól ért az anatómiához.
Egy új elmélet
Sok éves nyomozó- és kutatómunka után most egy nyugdíjas detektív úgy véli, a kezében van az ügy megoldása. Trevor Marriott, aki már 11 éve dolgozik a gyilkos kilétének felderítésén, azt állítja, hogy Jack nem más, mint egy német kereskedő tengerész, Carl Feigenbaum. Marriott azt mondja, kutatásait a régi és új módszerek közös alkalmazásával végezte: egyaránt vizsgát korabeli dokumentumokat, és vetette be a modern kriminalisztika eszközeit. Nem volt könnyű dolga az évek folyamán: még a Scotland Yard-ot is bíróság elé citálta, hogy betekinthessen az ügyről készült jegyzeteikbe.
A gyilkosságok között eltelt idő ugyanis arra utal, hogy az elkövető talán egy tengerész volt, és Feigenbaum hajója gyakran kötött ki a gyilkosságok helyszíneinek közelében. A tengerészekről pedig már akkor is tudták, hogy gyakran és szívesen keresnek fel prostituáltakat a Whitechapel negyedben. A legmeggyőzőbb talán mégis az, hogy Feigenbaum saját ügyvédje, William Lawton is azt nyilatkozta egyszer a sajtónak, hogy ügyfele bevallotta neki, hogy ő a Hasfelmetsző. Feigenbaumot 1894-ben kivégezték egy, az ügyhöz nem kapcsolódó gyilkosság miatt.
Hogy ez a teória valóban igaz-e, és hogy tényleg lerántották-e a fátylat a Hasfelmetszőről, azt talán már sosem tudjuk meg. Marriott ugyanis nem rendelkezik perdöntő bizonyítékkal elmélete alátámasztására, bár már előadásokat is tart annak érdekében, hogy meggyőzze az embereket az igazáról. Ha valaki pedig még ilyen roadshow-t tart valamiről, akkor abban tényleg konokul hihet.
A népszerű sorozatgyilkos
Hasfelmetsző Jack hallhatatlanságáért sokat tett a média. Napjainkra már annyira a popkultúra részévé vált, hogy akár saját tévéműsora is lehetne. 2006-ban például a BBC History olvasói megválasztották a történelem legrosszabb britjének. „Munkássága” ihletett már könyveket(írt róla például Stephen King és Roger Zelazny is), filmeket(olyan rendezőkkel, mint Hitchcock vagy Werner Krauss) képregényt(Alan Moore), festményt(Walter Richard Sickert korabeli festőt annyira megihlette, hogy még gyanúsított is volt), musicalt, tévésorozatot, számítógépes játékot, és még egy baseball csapat is fut London Rippers (Londoni Hasfelmetszők) néven.
