Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Könnyű munkát találni 155-ös IQ-val – Segít a Mensa HungarIQa

A magas intelligencia nem érdem, hanem adottság. De sok előnye van, a szombathelyi Szabó Balázsnak például a Mensa HungarIQa segített munkát találni. Balázsnak 155-ös az IQ-ja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kezdjük azzal, mi is az IQ, magyarul intelligenciahányados. Az eddigi legfrappánsabb leírást 1923-ban egy harvardi pszichológus, Edwin Boring egy nyilvános vitában adta, aki szerint az intelligencia az, amit az intelligencia tesztek (Intelligence is what the tests test) mérnek.

A Mensa International logója

A problémamegoldó képesség

Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

Rövidebben megfogalmazva az intelligenciát talán problémamegoldó, az összefüggések gyors felismerési képességének nevezhetjük. Vagyis nem tévesztendő össze a tanultsággal, műveltséggel, kirívó esetben egy analfabéta is lehet magas intelligenciájú, habár ez mai világunkban már nem valószínű.

Az intelligenciát jó száz éve próbálják mérni, jelenleg a legelfogadottabb és leginkább használt az ún. Raven-teszten alapuló mérés, ahol lényegében logikai algoritmusokat kell felismerni különböző képeken. Egy ábrán belül kilenc kép van, de a kilencedik ki van hagyva, az első nyolc pedig valamilyen algoritmus alapján változik. A vizsgált személynek meg kell találnia a logikailag helyes folytatást. A teszt kitalálója – John Raven – szerint két igen fontos komponensét mérhetjük így az általános intelligenciának. Egyrészt a letisztult gondolkodást, vagyis a bonyolult helyzetek átlátásának képességét, másrészt a fontos információk megtartásának és felhasználásának kapacitását.

A tesztnél a 17 év az alsó korhatár, mert erre az időszakra alakul ki az ember gondolkodása. Az IQ szint az évek során folyamatosan csökken, de az is igaz, hogy minél magasabb valakinek az IQ-ja, annál kevésbé romlik. Ha valakinek 100 volt, lehet, hogy 70 éves korára csak 75 lesz, de akinek 155 volt, annak valószínű, hogy csak 140-ig megy le. Egyébként a 100-as érték a mért eredmények átlagát jelenti, így ez alatt az átlagnál alacsonyabb, felette magasabb az intellgenciahányados.

Érdekesség, hogy 155 felett nem lehet mérni az IQ szintet, mert ahhoz, hogy ezeket a teszteket hitelesítsék, 50 ezer emberrel kellene ezeket elvégeztetni. De nem lehet összeszedni 50 ezer embert, akinek ilyen magas a teszteredménye.

Részlet a Raven-tesztből

A felső két százalék

A címben említett Mensa egy nemzetközi szervezet, szinte a világ minden országában jelen van. Neve eredetileg a latin mens, vagyis elme kifejezésből származik, de mivel ez a név már foglalt volt, az alapító tagok mensa-ra, azaz asztalra változtatták. A választás szempontjai között volt, hogy a latin nyelv tanulásakor az első szavak között van, egyúttal utal a tagok egyenjogúságára is.

Hazánkban a rendszerváltás után alakult meg a Mensa HungarIQa , jelenleg mintegy ezer tagja van. Az egyesületbe nem könnyű belépni, hiszen teljesíteni kell a minimálisan 145-ös IQ szintet. Az érték nincs kőbe vésve, lényege, hogy az emberiség azon két százaléka számára nyitott a csoport, akik – intelligencia szintjüknek köszönhetően – a felső 2 százalékba tartoznak. De ez nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Ha belegondolunk, 50 emberből már egy idetartozik, két átlag iskolai osztályból egy, egy 500 fős vállalatnál már 10 ember.

A számok alapján a tízmilliós Magyarországon 200 ezer embernek van kimagaslóan magas intelligenciaszintje, ehhez képest elenyésző szám az ezer fős tagság. A tapasztalatok szerint ugyanis az emberek nem is tudnak erről a lehetőségről, illetve nem bíznak magukban, próba nélkül mondják ki magukról, hogy úgysem érik el a belépéshez szükséges minimális értéket. Szombathelyen is csak három tagja van az egyesületnek, pedig itt 1700 főnek van erre reális esélye.

A belépéshez a Mensa által szervezett IQ-tesztet kell eredményesen kitölteni, ami jelenleg 1500 forintba kerül, és olyan kéthavonta szervezik meg Budapesten. De igény esetén vidéken is megszervezik a tesztet, csupán érdeklődés kell hozzá. És, hogy mire jó ez az egész? Erről Szabó Balázzsal, a Mensa három szombathelyi tagjának egyikével beszélgettünk.

Egy hét alatt felkészült a német érettségire

Azt mondja, már gyerekkorában is mondogatták neki, hogy sokkal jobban fog az agya, mint másoknak. Ennek következménye a magatartásból kettes érdemjegy, hiszen az órákat végigunatkozta, az általános iskolát minden különösebb tanulás nélkül 4,5-es átlaggal fejezte be. A középiskolába azért már elővette a könyveket, észrevette, amit megtanult, később szó szerint fel tudta idézni.

Az érettségin a magyaron kívül (ez a tárgy nem érdekelte), mindenből dicséretes ötöst kapott, még az utált németből is. Az érettségi előtt ugyanis fogta magát, és egy hét megtanulta a négyéves német anyagot…

Szabó Balázs
sadness

Az egyik kereskedelmi tévében sugárzott műsor, Az ország tesztje keltette fel az érdeklődését, ahol a Mensa HungarIQa tagjai is szerepeltek. Rákeresett az egyesületre a neten, és jelentkezett tesztírásra. Mivel 24 év alatti volt, 1500 forintot kellett fizetnie, egyébként 2000-be kerül a tesztírás.

Először kötetlen beszélgetés, majd logikai játék következett, mintegy ráhangolásként, majd jött a teszt. Az egész két és fél órát vett igénybe, az eredmény másfél hónap múlva érkezett meg, Balázsnál 155-ös IQ-szintet mértek. Ezzel megnyílt előtte az út az egyesületbe, be is lépett, azóta is fizeti az éves, nem nagy összegű tagdíjat. De nagyon sok előnye van a tagságnak. Kezdve a belső levelelzőlistával, amely több lehetőséget is jelent. Balázsnak a munkakeresésben voltak segítségére.

Napok alatt talált munkát

Még a műszaki főiskolára járt, biztonságtechnikai mérnök szakra, amikor a hetedik félévben kötelező féléves gyakorlati helyet kellett keresnie. Írt a közös levelezőlistára, pillanatok alatt három helyről kapott ajánlatot, Balázs szerint sokat nyomott a latban, hogy jelentkezésében szerepelt a 155-ös IQ. Így nem volt gondja a gyakorlati hellyel, tíz hónapot dolgozott egy elektronikai multicégnél, felvenni azonban nem tudták, mert nem volt üresedés. A főnöke azonban több gyárba is elküldte az életrajzát és ajánlását.

Még a záróvizsgára készült, amikor Zalaegerszegről hívták állásajánlattal, azóta is itt dolgozik. Vagyonvédelemmel, tűzvédelemmel, munkavédelemmel foglalkozik, fejlesztéseken dolgozik, angolul levelez. Elégedett a munkahelyével.

sadness

A Mensa nem elitklub

Csak nevet azon, hogy a Mensá-t elitklubnak nevezzük. Az IQ ugyanis nem határozza meg sem a műveltséget, sem az emberi tulajdonságokat. A tagok között éppúgy van kőműves, vízvezeték-szerelő, mint tanár vagy vezérigazgató. De lehet, hogy itt azért kicsit több a vezérigazgató…

Balázs szerint biztonságérzetet ad egy ilyen teszteredmény. És azt a tudatot is, hogy már nem mondhatja valamire, nem tudja megcsinálni, hogy hülye valamihez. Mert pontosan tudja, hogy alkalmas rá, így nem mentheti fel magát ezzel az indokkal. Tulajdonképpen állandó nyomás alatt él, olyan, mint a tehetség súlya, amikor teljesíteni kell, mert elvárják az embertől.

A magas IQ egyébként állítólag nem látszik meg az emberen, de rajta észre lehet venni az állandó érdeklődést, a gyors reakciókat. Azt mondja, a magas intelligenciájú emberekre jellemző, hogy szeretnek olvasni, utazni, beszélni és általában több hobbijuk is van.

Lehet tornáztatni az agyat

Balázs szerint arra is jó a magas IQ, hogy az emberek túlmisztifikálják, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki. Magyarországon nem jellemző, hogy a munkahelyi felvételik része lenne az IQ teszt, de az biztos, hogy felfigyelnek arra, ha valakinek az önéletrajzában szerepel. Hiszen a munkaadók az átlagtól eltérő jelentkezőket keresnek, a kiugrási pontokat.

Az IQ szintet egyébként, ha nem is nagy mértékben, de lehet fejleszteni az agy tornáztatásával, akár már gyerekkorban is. Felnőttkorban pedig a tanulás segíthet, nem véletlen, hogy az egyetemi oktatók akár 80 éves korukig a katedrán maradhatnak, ha úgy akarják. Az utóbbi évek adatai alapján a fejlett országokban egyre emelkedik a gyerekek IQ szintje, egyre magasabbra jön ki az átlag.

Furcsa, hogy ennek ellenére az érettségi színvonal csökken, a tanárok szerint azért, mert nem olvasnak a gyerekek. Balázs szerint viszont az oktatási rendszerrel van gond. A gyerekek éhesek az információkra, néhány évtizeddel ezelőtt még az iskola nyújtotta az érdekes tudnivalókat. Mára megváltozott a helyzet, miközben a mindennapi életben ömlik ránk az információ a tévén, interneten keresztül, az iskola ugyanolyan maradt, mint korábban. Vagyis, az érdekes dolgok már nem az iskolában vannak.

IQ-tesztet akár Szombathelyen is lehetne írni, Balázs azt mondja, a Mensa szívesen megszervezi, ha van elég érdeklődő. Úgyhogy, most felhívásunk következik: Aki szeretne résztvenni a Mensa HungarIQa tesztjén, küldjön e-mailt a kontaktunk@nyugat.hu címre. Ha kellően sok lesz az érdelődés, Szabó Balázs segítségével mindezt továbbítjuk az egyesület felé. Kedvcsinálóként egy kis on-line IQ-teszt itt .

És persze várjuk szavazataikat is:

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Könnyű

Hirdetés