Egykor Csehországtól Erdélyig a víz volt az úr. Mi történt a Pannon-tengerrel?

Volt idő, amikor víz borította majdnem egész Magyarországot, de az idők során eltűnt az igazi “magyar tenger”.

Amikor azt mondom, “magyar tenger” akkor valószínűleg a Balaton jut az eszünkbe. Egykor viszont valóban volt egy tenger Magyarország (és néhány szomszéd ország) területén.

25 éves a Nyugat.hu. Ne feledd, ide kattintva támogathatod következő 25 évünket!
Támogatom

A Pannon-tenger, más néven a Pannon-tó évmilliókkal ezelőtt alakult ki, mára viszont csak a nyomait fedezhetjük fel.

Kilencmillió évvel ezelőtt

A miocén földtörténeti korszak (23,03 – 5,333 millió évvel ezelőtt) végén alakult ki a Pannon-tenger a Tethys-óceán feldarabolódása során. A Tethys két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el. Mára csak a Földközi-tenger medencéje, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger medre maradt fenn ebből az ősóceánból.

A Pannon-tenger
Wikipédia

Maga a Pannon-tenger legnagyobb kiterjedése során (9,5 millió évvel ezelőtt) Csehországtól a Székelyföldig borította vízzel a felszínt, ezután fokozatosan visszahúzódott. Legnagyobb kiterjedése alatt kb. 250 000 négyzetkilométernyi területet fedett le. Vízmélysége pár száz métertől ezer méterig terjedt.

Ahogyan lefűződött a különböző tengerekről, úgy egy édesvízű tóra, majd tavakra bomlott szét. A maradék víz a Vaskapu-szoroson lefolyásra talált és ezzel véget ért a Pannon-tenger története. Szerencsére, azért hagyott hátra emlékeket az emberiség számára.

Mi maradt mára a Pannon-tengerből?

A tó eltűnésével kialakult a Kárpát-medence vízrajza. Egyesekben megfogalmazódhat a kérdés: “a Balaton a Pannon-tenger maradványa?” A válasz nem, a mai “magyar tenger” kialakulása “csak” 15 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg, viszont a környéken mégis fellelhetjük a Pannon-tó hagyatékát.

A fehér-parti 2. sz. barlang bejárata
Wikipédia

A tóba annak idején beömlött folyók sok hordalékot hoztak magukkal, amik deltákat alakítottak ki. Az ezek folytán megjelenő mocsaras területek hol víz alatt voltak, hol nem, így kialakult több fehér kőzetliszt sorozat is, amelyek gyengén kötöttek és kb. 4-8 méter vastagok.

Balatoni kecskeköröm
Wikipédia

A tihanyi Fehérparton, a Balatonkenesnél fekvő Fáncséroldalon illetve a Csittény-hegyen találkozhatunk ezekkel a kövületekkel, amik a Congeria ungulacaprae nevű kagylókkal (ismertebb nevükön balatoni kecskekörmökkel) együtt alkotják a Pannon-tó hagyatékát.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tudtad-e?