Miért eszünk húsvétkor kalácsot, sonkát és tormát?

A húsvéti falatozás előtt vegyük át, hogy a húsvéti reggeli elmaradhatatlan hozzávalóihoz milyen szimbolika társul a néphagyomány szerint.

A nagyhéthez nem csak egyházi események, de különleges népszokások és ételek is kapcsolódnak. Nagycsütörtökön a keresztény világ az utolsó vacsorára, Krisztus elfogására és szenvedésére emlékezik. E napot a néphagyomány zöldcsütörtöknek is nevezi, amikor általában zöld színű ételeket főztek, például spenótból, sóskából, salátából vagy csalánból.

Nagypéntek a katolikusok számára a mai napig szigorú böjti nap, vagyis háromszor fogyaszthatnak ételt, de csak egyszer lakhatnak jól, és le kell mondaniuk a húsról is. Vannak olyan tájegységek, ahol e napon erjesztett gabonaléből, ciberéből készítettek levest, máshol tejleves, bableves, mákos vagy diós tészta került az asztalra.

Sok helyen egyáltalán nem raktak tüzet nagycsütörtöktől nagyszombatig – ez egyben azt is jelentette, hogy nem ettek főtt ételt. Az „új tüzet” nagyszombaton a templomból hazavitt parázzsal gyújtották meg, és azon főzték meg a húsvéti, ünnepi fogásokat, amelyek közül mindnek megvan a maga szimbolikája.

Kalács tojással
Nyugat.hu

A kalácsot sok helyen Krisztus töviskoronájára emlékeztetve koszorú alakúra fonták. A torma a zsidó hagyomány szerint a széderestén fogyasztott keserűfüvek egyike, más elméletek szerint csípős-keserű íze Jézus szenvedéseire emlékeztet.

A sonkának más szerepe van: a böjt előtti utolsó disznóvágásból származó füstölt sonka pont húsvétra készült el, a népszokás szerint volt, ahol a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották a jó termés reményében. A tojás pedig a termékenység, a tisztaság és az élet szimbóluma, amelyet a katolikus templomokban – a sonkával, a tormával és a kaláccsal együtt – húsvétvasárnap megszentelnek.

Húsvéti sonka
Farkas Bazsi

A tojás ugyanakkor a húsvéti díszítés központi eleme. A „tojásfákra”, a barkára és más virágos ágakra a hagyományos piros és mintás, írott tojások mellett más színekben játszó tojások és kerámiából készített virágok is kerülhetnek. Népszerűek a díszített ajtókoszorúk, a festett tojástartók is.

Akár tányéralátétekkel vagy egy asztali futóval is könnyen húsvéti hangulatot lehet teremteni az ebédlőben. Ha figyelünk a legapróbb részletekre is, akkor olyan húsvéti szalvétákat válasszunk, amelyek összhangban vannak az étkészletünk mintáival, színeivel.

Torma
MTI

Az ünnepi asztal díszein motívumként megjeleníthetjük a bárányt és a nyulat is. Míg a bárány egyértelműen a zsidó-keresztény kultúrából származó jelkép, addig a nyúl a termékenységre utal, húsvéti szimbólumként először a 16. században, Németországban használták.

Egyes elméletek szerint egy egyszerű félreértés – egészen pontosan a több német területen húsvéti fogásnak számító gyöngytyúk, vagyis a Hasel és a nyúl német neve, a Hase közötti hasonlóság – vezetett oda, hogy a nyúl ilyen fontos szerepet kapott az ünnepben.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tudtad-e?