Tegnap este hat órától kezdődött egy nagyobb rendezvény, a 66%-os holdfogyatkozás alkalmából, a szombathelyi Agora moziban. Az esemény során előadásokat hallhattunk a Holdról és az Apollo 11-ről, megnézhettük Az első ember című filmet, valamint távcsővel is megfigyelhettük a holdfogyatkozást. Az este tehát szó szerint égi kísérőnk körül forgott.
Mitre Zoltán, a GAE elnökségi referense a Holdról, és megfigyelésének különböző állomásairól tartott előadást. Többek között megemlítette Arisztotelész felfedezését: a görög tudós a holdfogyatkozás során megjelenő görbe árnyékból következtetett a Föld gömb alakjára, még bőven időszámításunk előtt. Beszélt arról is, hogy pontosan és szabályosan 19 évente azonos napokra esnek a fogyatkozások. Ezáltal a Holdat akár egy égi óraműnek is tekinthetjük.
Dr. Szabó M. Gyula, az ELTE GAO MKK igazgatója, a holdi becsapódások dokumentálásának rendkívül bonyolult folyamatáról tartott előadást. A Hold felszínét ugyanis meteoritokból, kis bolygókból és üstökösökből származó kráterek tarkítják. Ahhoz, hogy a becsapódásokat megfigyelhessék, rendkívül sok képet kell készíteni másodpercenként. Idén májusban azonban fellélegezhettek az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban, mert egy sokkal precízebb műszerrel végezhetik már ezt a munkát.
Még előadása előtt megemlítette Dr. Péntek Kálmán, a GAE egyesületi elnöke, hogy a holdraszállás keltette fel érdeklődését a természettudományok iránt. Az azóta eltelt 50 év sem csorbította lelkesedését az égbolt megfigyelése iránt. A Neil Armstrongról és az Apollo 11-ről szóló előadást közvetlenül Az első ember című film előtt tartotta meg, így mindenki kellően ráhangolódhatott a filmre.
Mint kiderült, pontosan tegnap volt 50 éve, hogy Armstrongék elindultak a Hold felé. Neil Armstrong egyébként katonaként a koreai háborúban éles bevetéseken is részt vett, illetve repülőmérnöki és katonai múltjának köszönhetően egy sugárhajtású géppel 60 kilométeres magasságot is elért: ekkor a gépe 6400 km/h-ás sebességgel száguldott.
A film után az előadók mindenkit járdacsillagászati megfigyelésre invitáltak. Három távcsővel lehetett megfigyelni égi kísérőnket. A szabad szemmel is jól látható jelenséget a távcsöveken keresztül még jobban meg lehetett ismerni. Láthattuk a Jupitert és négy nagyobb holdját, az Iot, az Europét, a Kallisztót és a Ganümédészt. A legérdekesebb azonban mégis a Szaturnusz volt, mert a gyűrűit is látni lehetett.
