A környezetemben valahogy újra és újra szóba jönnek olyan közmondások, híres idézetek, valósnak hitt történelmi vagy közelmúltbeli események és témák, amelyek vagy nem, vagy nem úgy történtek meg, ahogy elhangzanak. Sokszor egy rossz fordítás eredményei, esetleg félreértésen alapulnak.
Így arra gondoltam, ideje összegyűjteni néhányat belőlük, és a jövőben elég lesz egy nyugat.hu-s linket átdobnom az ezekkel példálózóknak, magyarázkodás helyett.
A Világok harca rádiójátéka tömegpánikot okozott az Egyesült Államokban
Bár a Világok harca pánik napjainkban a popkultúra része, pszichológia- és szociológia-tankönyvekben idézett és elemzett eset a média hatalmáról, arról, milyen ostobák és irányíthatóak az emberek, valójában sohasem történt meg.
Erre legfőbb bizonyíték az, hogy semmilyen hivatalos irat, kórházi vagy rendőrségi dokumentum nincs az káoszról. Csak a következő napokban, úgymond pletykalapok kezdték el terjeszteni, hogy nagyon megijedt mindenki. Az ok egyszerű: nem volt jobb téma a hétvégi uborkaszezon után a hétfői lapszámokhoz. Másrészt a rádió akkoriban éppen teljes fordulatszámmal szipkázta el a nyomtatott sajtótól a közönséget és a hirdetési bevételt egyaránt, az újságoknak tehát nagyon jól jött, hogy tudják egy kicsit hitelteleníteni a rádiót. Erről a régi Index tett közzé gyűjtést évekkel ezelőtt.
A kivétel erősíti a szabályt
Talán ezt gyűlölöm a legjobban, mert már első olvasatra sincsen semmi értelme.
A legtöbben ugyanis tévesen arra használják, hogy egy szabálytól eltérő kivételt semmisnek tekintsenek; csakhogy egy kivételes eset nem erősíti, hanem épp ellenkezőleg: gyengíti egy szabály érvényességét.
Valójában ez a latin "exceptio probat regulam" félrefordításának eredménye, ugyanis a probo igének két jelentése is van: az egyik a bizonyít, megerősít, a másik a tesztel, próbára tesz jelentés - a szövegkörnyezettől függően. Azaz helyesen értelmezve "a kivétel próbára teszi a szabályt" az eredeti állítás jelentése. Na lám, mennyivel értelmesebb! Bővebben a Lexiq anyagát érdemes átolvasni.
A '40-es években UFO-pánik tört ki Roswellben, miután lezuhant egy űrhajó
Rengeteg filmben, sorozatban tűnik fel az eset, mint az úgymond első kapcsolatfelvétel az idegenekkel. A valóság ennél azonban nagyságrendekkel prózaibb.
Ugyan valóban lezuhant egy tárgy a sivatagba, amit akkor titkolni akart a kormány, ám ez szinte biztosan egy meteorológiai és/vagy megfigyelőeszköz volt.
A lezuhant valami sztorija igazából annak idején, 1947-ben pontosan egy napig volt hír egy amolyan helyi Blikkben, aztán 30 évig senkit sem érdekelt.
A mítoszt csak a hetvenes évek végén, másodkézből származó, három évtizedes visszaemlékezésekre alapozva építette fel az amerikai bulvársajtó.
1978-ban, a National Enquirer című legendás amerikai bulvárlap ásta elő a roswelli történetet, és közölte újra azzal a körítéssel, hogy a kormány eltussolta az évszázad ufóbotrányát. A lap egyébként az előző évtizedben forradalmasította az amerikai bulvársajtót, annak is a leglenézettebb, "supermarket tabloid" válfaját – ezek az olyan, már-már karikatúraszerűen túlhajtott kamu botrányokkal és szenzációkkal operáló lapok, amiket a boltban a pénztárnál sorban állva vesz meg az ember; nem hiszi el, amit ír, de azért kíváncsi rá.
Mondjuk úgy, hogy a nagy UFO-sztoriban annyi az igazságtartalom, mint hazánkban Pataki Attila kapcsolata más galaxisok lakóival. Ha bővebben érdekel az amerikai téma, a régi Index tudomány rovatában hosszan leírják, mi miért történt.
A híres stanfordi börtönkísérletnél a börtönőrnek állt diákok erőszakossá és kegyetlenné váltak, bármilyen utasítás nélkül
Nos, az 1971-es börtönkísérlet sokáig mérföldkőnek számított a pszichológiában, és a szakma úgy tekintett rá, mint ami új megvilágításba helyezte az emberi természetet. Az esetről több dokumentum- és játékfilm is készült, és számos könyvben írnak róla; meg persze a popkultúrában is elterjedt.
Csakhogy a kísérlet egészen más körülmények között zajlott, ugyanis a sztárpszichológus Philip Zimbardo sokszor belenyúlt a folyamatokba, mesterségesen generált feszültséget, és még utasításokkal is folyamatosan ellátta a börtönőröket. Többször is hangoztatta nekik, hogy muszáj erőszakosnak lenni, ez ugyanis nagyon fontos az eredmények szempontjából
Igazság szerint az egész inkább egy drámaszakkör volt, mint pszichológiai kísérlet.
Az esetről emészthetően szintén a régi Index munkatársa készített összefoglalót.
A háború/szankciók miatt van az infláció, és az ársapkákat is miatta kellett bevezetni
A végére csak becsempészek egy kis aktuálpolitikát. Részben azért, mert hihetetlen, hogy egy évre visszamenően sem emlékeznek sokan, mi, mikor és miért történt. Ugyanis a kormány rendszerint azt propagálja, hogy a háború miatt romlik a forint, és hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt kellett beavatkozni a magyar gazdaságba az ársapkákkal.
A valóság ezzel szemben az, hogy már 2021 júliusa óta gyorsan kúszik felfelé az inflációs mutató. Emlékezzünk: az oroszok 2022 februárjában indították el hódítási kísérletüket. De vissza két hónappal korábbra: Matolcsy György jegybankelnök még 2021 decemberében azt mondta, hogy
a novemberi inflációs adatok beérkezésével túl vagyunk az inflációs csúcson.
Nem így lett, maradt az áremelkedés, amit persze a háború tovább súlyosbított. A témáról a Lakmusz készített bő elemzést.
De ugyanez a helyzet az ársapkákkal is. Az üzemanyagokra 2021. november 15-től vetették ki a maximalizált árat, az első csomag élelmiszerre pedig február 1-jétől volt érvényes az ársapka. Az intézkedéseket persze később módosították, bővítették és variálták, de a háborúhoz a bevezetésüknek semmi köze nem volt. Mindezekről többek között mi is beszámoltunk anno, de akár a Portfolio.hu-n is visszakereshető.
