Müller Cecília országos tisztifőorvos nemrég megjelent videóüzenetéből az derült ki, hogy a COVID-megbetegedések 87 százalékát az omikron, 13 százalékát pedig a delta variáns okozza. Az már korábbi kutatásokból kiderült, hogy az omikron kevésbé súlyos megbetegedést okoz, mint más koronavírus-variánsok. Például a deltához képest felére csökkent a kórházi kezelésre szoruló, súlyos esetek valószínűsége, és egy dél-kaliforniai kórház 52 ezer omikronos betege közül senkit sem kellett lélegeztetőgépre kapcsolni – írja a hazipatika.com .
Az oltások, amelyeket az eredeti, vuhani SARS-CoV-2 vírus ellen fejlesztettek ki, az omikron esetén is védenek a súlyos megbetegedés és a halálozás ellen, bár a tünetes megbetegedés elleni védelem jelentősen megkopott. Az mRNS-vakcinák az eredeti kórokozó ellen 90-95 százalékos hatékonyságot mutattak, ez a kétadagos Moderna esetén a deltával szemben 87 százalékra csökkent, a dél-afrikai omikron ellen pedig a két adag Pfizer mindössze 33 százalékban véd.
A Pfizer/BioNTech már tavaly november végén elkezdett dolgozni az omikronra specializált oltásán, és azt ígérték, 2022 márciusára elérhetőek is lehetnek az új vakcinák. A Moderna is néhány hónapos fejlesztési időtartamot ígért. A Pfizer kedden be is jelentette, hogy elkezdi új vakcinájának klinikai vizsgálatát. Ehhez 1420, 18 és 55 év közötti felnőtt tesztalanyt toboroznak, és az eredmények 2022 második negyedévében várhatóak. Ugyanakkor a fejlesztők dolgát ebben az esetben is megnehezíti, hogy mint ahogy az omikron is a semmiből jött, és ahogy jött, úgy el is tűnhet, a következő hónapokban bármikor kialakulhat egy újabb variáns, ami okafogyottá teheti az omikron elleni vakcina kifejlesztését - írja a lap.
