A népszavazást 1921. december 14-én rendezték meg Sopronban, 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án a többi településen: Ágfalván, Balfon, Fertőbozon, Fertőrákoson, Harkán, Kópházán, Nagycenken és Sopronbánfalván.
Bár a községek közül csak háromban (Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) szavazott a többség Magyarországra, Sopronban a résztvevők 72,8 százaléka mondott erre igent. Az egész terület összességében 65,1 százalékban döntött Magyarország mellett, 15.334 szavazattal 8.227 ellen, 89,5 százalékos részvétel mellett
– ezek a történelmi tények, melyek miatt a nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta. A 2001-es kormányrendelet hivatalosan is a Hűség napjává nyilvánította december 14-ét.
Szerdán a város vezetői megkoszorúzzák a népszavazás legendás polgármesterének, Thurner Mihálynak a sírját, majd Fő téri szobrát is. Fejet hajtanak a Magyarországot választó elődök emléke előtt a Hűségkapunál is. A díszközgyűlést szombaton délután tartják a városházán, átadják majd az idei kitüntetéseket. Este pedig a Hűségzászlónál tartanak megemlékezést.
A cikk laptársunknál, az Enyugaton jelent meg.
