„Tényleg megmondhatja a főbérlőm, hogy kit engedhetek be a lakásba?” – Mit mond a jog?

Vannak lazább és vannak szigorúbb tulajdonosok. És vannak nagyon különös esetek. Megkérdeztük az ügyvédet.
Vannak lazább és vannak szigorúbb tulajdonosok. És vannak nagyon különös estek. Megkérdeztük az ügyvédet.

„Albérletet kerestem, és amikor találkoztam a lakástulajdonossal, az már minden tudott rólam, láthatóan végigpörgette a Facebook-oldalamat. Már ez nagyon kellemetlen volt, aztán meg arról beszélt, hogy kit engedhetek be a lakásba és kit nem. Ez elég durva, mindent megtehet egy főbérlő?”

Nélküled nem megy: támogasd a Nyugat.hu-t adód 1 százalékával! Neked csak pár kattintás, hogy továbbra is a téged érintő dolgokról tudósíthassunk.

Nyugat Média és Világháló Egyesület, adószám: 18889332-2-18
Ide kattintva érheted el kitöltési útmutatónkat!

- kérdezi felháborodással vegyes csodálkozással ismerősöm.

Válaszolni nem tudok rá, de a téma valóban érdekes. Annyira mindenképpen, hogy jogi segítséget kérjek az ügyben.

„Hogy ki és hogyan használhatja a bérelt lakást, annak egy kisebb részét a Polgári Törvénykönyv és a Lakástörvény szabályozza, de a tulajdonosnak nagy mozgástere van, valóban akár kikötheti, hogy a bérlő nem fogadhat látogatót bizonyos időn túl. Ezt a szerződési szabadság megengedi”

- magyarázza Gyurácz András ügyvéd. A tulajdonost nem kötelezhetik arra, hogy szerződést írjon alá gyerekes családokkal, ugyanakkor a bérlőnek is joga, hogy ne írjon alá olyan megállapodást, amiben olyasmi van, amivel nem ért egyet.

Figyeljünk nagyon oda, mi van a szerződésben!
Mészáros D. Zsolt

„Amit a jogszabályok nem tiltanak, azt bele lehet írni egy szerződésbe. Ugyanakkor egy szerződés a felek kölcsönös akarata alapján jön létre. Van, hogy ez egy alkufolyamat eredménye. De ha egy bérlő aláírja, hogy nem enged be látogatókat, nem tarthat papagájt vagy – tudom, extrém példa - nem használhatja a fürdőkádat, akkor nem használhatja. Az persze más kérdés, hogy ezeket hogyan lehet ellenőrizni vagy szankcionálni” – mondja a szakember. „Ha nem tetszik egy autó színe, akkor nem vesszük meg. Ugyanígy, ha nem tetszenek a feltételek a bérlőnek, akkor egyszerűen más lakást kell keresni.”

„Az ingatlan tulajdonosa megtagadhatja-e azt, hogy a bérlő ideiglenesen bejelentkezzen a bérelt lakásba?”

– vetettünk fel egy másik gyakorlati kérdést.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint 3 hónapon túli tartózkodás esetén a bérlő kötelezettsége a tartózkodási helye bejelentése. Ehhez akkor nem kell a bérbeadó külön hozzájárulása, ha a szerződés teljes bizonyító erejű okiratba (pl. ügyvéd által ellenjegyzett szerződés) vagy közokiratba van foglalva. Ebben az esetben a bérlő a szerződéssel kérheti a bejelentést a kormányhivatalban – tudtuk meg.

Amennyiben a bérbeadó nem járul hozzá a bejelentéshez, közigazgatási eljárás indulhat.

Egy bejelentés a bérleti szerződés felmondását nem nehezíti meg ugyan, de esetleges többlet terheket (például lakcím megszüntetése a kormányhivatalban) róhat a bérbeadóra.

A szakember szerint a félreértések és a konfliktusok egyik leggyakoribb forrása, hogy a szerződés nem egy alkufolyamat végeredménye, hanem a felek „letöltenek valamit” az internetről, amit gyorsan aláírnak, hogy „le legyen papírozva a dolog”. De az sem ritka, hogy nem születik semmilyen írásbeli megállapodás.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tudtad-e?