„Albérletet kerestem, és amikor találkoztam a lakástulajdonossal, az már minden tudott rólam, láthatóan végigpörgette a Facebook-oldalamat. Már ez nagyon kellemetlen volt, aztán meg arról beszélt, hogy kit engedhetek be a lakásba és kit nem. Ez elég durva, mindent megtehet egy főbérlő?”
- kérdezi felháborodással vegyes csodálkozással ismerősöm.
Válaszolni nem tudok rá, de a téma valóban érdekes. Annyira mindenképpen, hogy jogi segítséget kérjek az ügyben.
„Hogy ki és hogyan használhatja a bérelt lakást, annak egy kisebb részét a Polgári Törvénykönyv és a Lakástörvény szabályozza, de a tulajdonosnak nagy mozgástere van, valóban akár kikötheti, hogy a bérlő nem fogadhat látogatót bizonyos időn túl. Ezt a szerződési szabadság megengedi”
- magyarázza Gyurácz András ügyvéd. A tulajdonost nem kötelezhetik arra, hogy szerződést írjon alá gyerekes családokkal, ugyanakkor a bérlőnek is joga, hogy ne írjon alá olyan megállapodást, amiben olyasmi van, amivel nem ért egyet.
„Amit a jogszabályok nem tiltanak, azt bele lehet írni egy szerződésbe. Ugyanakkor egy szerződés a felek kölcsönös akarata alapján jön létre. Van, hogy ez egy alkufolyamat eredménye. De ha egy bérlő aláírja, hogy nem enged be látogatókat, nem tarthat papagájt vagy – tudom, extrém példa - nem használhatja a fürdőkádat, akkor nem használhatja. Az persze más kérdés, hogy ezeket hogyan lehet ellenőrizni vagy szankcionálni” – mondja a szakember. „Ha nem tetszik egy autó színe, akkor nem vesszük meg. Ugyanígy, ha nem tetszenek a feltételek a bérlőnek, akkor egyszerűen más lakást kell keresni.”
„Az ingatlan tulajdonosa megtagadhatja-e azt, hogy a bérlő ideiglenesen bejelentkezzen a bérelt lakásba?”
– vetettünk fel egy másik gyakorlati kérdést.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint 3 hónapon túli tartózkodás esetén a bérlő kötelezettsége a tartózkodási helye bejelentése. Ehhez akkor nem kell a bérbeadó külön hozzájárulása, ha a szerződés teljes bizonyító erejű okiratba (pl. ügyvéd által ellenjegyzett szerződés) vagy közokiratba van foglalva. Ebben az esetben a bérlő a szerződéssel kérheti a bejelentést a kormányhivatalban – tudtuk meg.
Amennyiben a bérbeadó nem járul hozzá a bejelentéshez, közigazgatási eljárás indulhat.
Egy bejelentés a bérleti szerződés felmondását nem nehezíti meg ugyan, de esetleges többlet terheket (például lakcím megszüntetése a kormányhivatalban) róhat a bérbeadóra.
A szakember szerint a félreértések és a konfliktusok egyik leggyakoribb forrása, hogy a szerződés nem egy alkufolyamat végeredménye, hanem a felek „letöltenek valamit” az internetről, amit gyorsan aláírnak, hogy „le legyen papírozva a dolog”. De az sem ritka, hogy nem születik semmilyen írásbeli megállapodás.
