Térképen a magyarországi száj- és körömfájás kitörési helyei

A NÉBIH eddig közel 1500 gazdaságban végzett teszteket. A korlátozási terület már átnyúlik Vas megyébe is.

Ahogy arról lapunk is beszámolt Nehezen nyugszanak bele a peresztegiek a megváltoztathatatlanba April 18. 17:05 , a Győr-Moson-Sopron megyei Rábapordányban is beigazolódott a ragadós száj- és körömfájás járvány.

A szabad sajtót egyre több támadás éri. Segítsd a hiteles újságírást helyben is!
Támogatom

A kényszervágásra ítélt fertőzött és nem fertőzött állatok tetemeit - marhákat és disznókat - az operatív törzs döntése értelmében a peresztegi dögtemetőben földelték el. Ez a településen lakossági tiltakozáshoz vezetett Nehezen nyugszanak bele a peresztegiek a megváltoztathatatlanba April 18. 17:05 , de a hatóságok nem hátráltak.

Fertőtlenítő pont Rábapordányban
MTI/Krizsán Csaba

A NÉBIH pénteken újabb közleményt jelentetett meg, amelyben felhívják az állattartók figyelmét, hogy a ragályos vírus rendkívül könnyen terjed, ha egy állattelepen nem tartják be az óvintézkedéseket, és emlékeztetnek, hogy

Ahol fertőzött állatot találunk, ott az egész állatállományt fel kell számolni. A kontaktszabályok be nem tartása pedig más állattelepeket is veszélybe sodor.

A szervezet oldalán részletes információt találunk a betegségről, egy térkép ábrázolja a betegség kitörési helyszíneit.

Nébih

Magyarországon márciusban és áprilisban eddig öt helyszínen igazolódott be a gyanú, mind Győr-Moson-Sopron megyében található.

  • Kisbajcs
  • Levél
  • Darnózseli
  • Dunakiliti
  • Rábapordány
  • Figyelemre méltó, hogy Rábapordány viszonylag távol esik a korábbi gócpontoktól, és a korlátozási terület már átnyúlik Vas megyébe is.

    A NÉBIH egy másik térképén azt lehet nyomon követni, hogy a gazdaságok hány százalékában cégezték el eddig hatóságok a teszteket.

    A ragadós száj- és körömfájás

    A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat – elsősorban a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint több vadon élő fajt (pl. őz, vaddisznó) – érinti.

    A vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel – élőállatok közötti fertőzéssel - terjed, de a betegség könnyen terjed közvetett módon is: állati termékekkel (kezeletlen nyers tej, fertőzött takarmány), tárgyak és az állatok közelében dolgozó személyek útján is (ruházaton, lábbelin, járművön, állatorvosi eszközökön keresztül) és akár a széllel is.

    Tünetek, amelyeket egyetlen állattartó se hagyjon figyelmen kívül, ha az állaton észlel: étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken). Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők.

    Gyanú esetén (amennyiben a fenti tünetek bármelyike jelentkezik az állományban), az állattartó haladéktalanul értesítse: az ellátó állatorvost, vagy a járási hivatal állategészségügyi osztályát, vagy a hívja a Nébih Zöldszámát +36 80 263 244 - Forrás: Nébih

    adó 1% nyugat.hu 2025

    Segítsd a szabad újságírást helyben is! Támogasd a Nyugat.hu-t!

    A szabad sajtót egyre több támadás éri, és a világot ellepik a hamis hírek. Támogassatok minket adótok 1 százalékával, hogy egy olyan országban élhessetek, ahol gyakorolhatjátok a jogaitokat.
    Tovább a felajánláshoz!
    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Tudtad-e?