Pár évvel ezelőtt egy győri kolléga elcsodálkozott, amikor megtudta, hogy Szombathelyen 8-10 órások, sőt olykor még ennél is hosszabbak a városi közgyűlések. Ez még a Borkai-korszakban volt, amikor Győrben két-három óra alatt ledarálták a napirend pontokat.
Majdnem pontosan húsz évvel ezelőtt tudósítottam először a szombathelyi közgyűlésről. 2005 szeptembere volt, Ipkovich György polgármester, valamint az MSZP-SZDSZ koalíció első ciklusának vége. Parázs volt a hangulat, az akkori fiatal, agilis Fidesz-frakció darabjaira szedte az előterjesztéseket, sőt, olykor este hét-nyolc óra körül fejezték be a napirend tényleges tárgyalása előtt a politikai vitát. Úgy, hogy a közgyűlés reggel kilenckor kezdődött.
A közgyűlések rendre este tíz, tizenegy órára értek véget, az érdemi döntések az utolsó egy-két órában születtek. Amit már szinte senki sem nézett a városi tévé élő közvetítésében.
2010 után szándékosan rövidítették a közgyűléseket
2010-ben aztán a Fidesz nyerte a választást, és Puskás Tivadar lett a polgármester. Folytatódott is volna minden ugyanúgy, csak éppen szerepcserével, de a fideszes városvezetés elejét akarta venni a dolognak. Ezért a két ülés közötti beszámolót száműzték a nyilvános ülés végére, mert korábban ennek nevében folytattak a képviselők sokórás, tulajdonképpen semmiről sem szóló vitákat.
Ezzel már rövidült is a közgyűlés, de aztán át is alakították a struktúrát. Több bizottságot hoztak létre, sok taggal, és ezeket széles körű döntési joggal ruházták fel. Gyakorlatilag arról volt szó, hogy az önkormányzat döntéseinek nagyobb részét kivitték a bizottságokba, így egyre kevesebb ügy jutott végül a közgyűlés elé.
A városvezetés számára ennek több előnye is volt. A bizottságok tagjainak döntő részét a Fidesz delegálta, így az történt, amit a többség akart, ráadásul a bizottsági ülésekre nem igazán kíváncsiak az emberek, és az újságírók sem tudják végigjárni a havi hat-hét bizottsági ülést. Márpedig nagyon sok fontos ügy dőlt el a bizottságokban.
Rövidebbek lettek a közgyűlések, ezzel kevesebb nyilvános szereplési lehetőséghez jutott az ellenzék, aztán még ezt is elintézték, amikor határozatot hoztak arról, hogy a városi tévé nem közvetítheti a közgyűlést.
A kormány államosított, központosított
De nem csak ez volt az oka a közgyűlések rövidülésének. 2010-től a Fidesz erőteljes központosításba és államosításba kezdett. Elvették 
Teljes államosítás az iskoláknál, a KLIK is megmarad 2016. May 17. 16:49 az önkormányzatoktól az iskolákat, majd az iskolai épületek fenntartását is, most már csak az étkeztetés maradt a településeknél. Államosították a kórházakat, a szakrendeléseket, a háziorvosok maradtak egyelőre.
A hatósági feladatokat átvették a 2012-ben megalakult kormányhivatalok, amelyekbe aztán integrálták szinte a teljes államigazgatási szervezetet. Való igaz, a megyei önkormányzatoknak nagyobb volt 
Magánkezekben köt ki a megyei önkormányzatok egykor hatalmas vagyona 2023. February 28. 19:08 a kézzelfogható veszteségük, a települési önkormányzatok inkább feladatokat és hatásköröket veszítettek.
Öt éve már arról szóltak a hírek A kormány ráteszi a kezét az önkormányzati építkezésekre, itt az újabb államosítás 2019. January 09. 19:48 , hogy a kormány beleszól majd az önkormányzati építkezésekbe, az építési engedélyeket már a kormányhivatal intézi Március 1-től a kormányhivataloknál kell intézni az építési engedélyeket 2020. January 29. 11:31 , illetve van, ahová nem is kell ilyen engedély. Az önkormányzat már nem szólhat bele abba sem, hogy mi épül az adott településen, és abba sem, hogy hol és milyen szabadtéri reklámokat helyeznek el Már a szabadtéri reklámokba sem szólhatnak bele az önkormányzatok 2024. January 26. 07:01 .
Ahogyan nemrég írtuk 
A kormány már az önkormányzatok gazdálkodásába is beletúrhat 2021. May 20. 15:17 , hamarosan már csak az anyakönyvvezető marad a polgármesteri hivatalokban, de állítólag van olyan terv, hogy a lakosság-nyilvántartás is a kormányhivatalok feladata lesz.
Jönnek a szolgáltató önkormányzatok?
Persze, azért vannak feladatai az önkormányzatoknak, hiszen náluk maradt a helyi gazdaság fejlesztése, az ipartelepítés, a helyi infrastruktúra, közlekedés, városüzemeltetés, városfejlesztés, szociális ellátások, kulturális intézmények, és sok olyasmi, amitől egy város valóban város lesz.
De ezek a szakpolitikai ügyek általában konszenzussal vagy konszenzusközeli szavazással működnek, így nem sok vitát generálnak a közgyűlésekben. Vagyis, egyre kevesebb olyan ügy tartozik az önkormányzatokhoz, amelyekről érdemes több órát vitatkozni a testületi üléseken. A mai közgyűlésen például 13 napirendi pont volt, ebből kettőnél alakult ki kisebb vita, a többi ügyet konszenzussal fogadták el.
De a közgyűlések rövidülésének van még egy oka, mégpedig a biztos többség és az eszköz nélküli ellenzék. Ilyen állapot volt már korábban is, de most erős és megbízható többsége van Szombathelyen az Éljen Szombathely Egyesületnek. A többséget adó frakció tagjai pedig nem fognak vitatkozni a saját indítványaikkal, ez inkább az ellenzék dolga, de ellenzéki képviselőből kevés van.
A tendencia egyébként azt is mutatja, hogy az önkormányzati képviselők elfordulhatnak a pártoktól, és sokkal inkább ügyek mentén szerveződnek. Ami egyébként kimondottan pozitív változás lenne.
