Hruscsov ajándékozta Ukrajnának a Krím-félszigetet

A mostani orosz-ukrán konfliktus megítéléséhez nem árt megismerni Ukrajna történetét.

Talán nem is lehetne aktuálisabb Ukrajna történelméről beszélgetni. Több mint százezer orosz katona állomásozik az ukrán-orosz határon az inváziós parancsra várva, eközben Vlagyimir Putyin elnök úgy tekint a posztszovjet államokra, különösen Ukrajnára, mintha az orosz felségterület lenne. De valójában mit tudunk Ukrajnáról, mennyire jogos Putyin követelése? Összeszedtünk néhány infót, amelyeket biztosan nem tudtál Ukrajna történelméről.

Egyáltalán hol van Ukrajna?

Ukrajna egy kelet európai állam, Oroszország után Európa második legnépesebb országa. Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja.

Ukrajna térképen.
CNN

Kezdetek

Ukrajna történelméről keveset tudunk, nem igazán tartozik a közoktatásban a legnépszerűbb tananyagok közé, inkább egyetemeken fordul elő. Összességében annyi elmondható, hogy történelme során sosem volt önálló állam, függetlensége csak 1991-ben valósult meg.

Tájkép Ukrajnából.
Wikipédia Commons

Az ókorban rengeteg szkíta élt a területen, majd jöttek a görögök, akik a korabeli civilizációexport éllovasaiként különböző városokat hoztak léte. Ekkor alapították meg Kherszonészoszt, ami a mai Szevasztopol mellett található, továbbá Pantikapaion, ami az Azovi és a Fekete tengert összekötő szoros mentén fekszik.

A középkorban Ukrajna olyan volt, mint egy átjáróház rengeteg nép és állam létezett a területen. Ekkor még nem beszélhetünk egységes országról, ám különböző birodalmak már léteztek a mai Ukrajna földrajzi térségében. Feltehetően a hetedik század körül érkeztek a magyarok, majd utánuk jöttek a Besenyők és őket követték különböző varég törzsek. A tizedik századtól kezd el erősödni a szlávok hatalma a térségben.

A Kijevi Rusz volt a kelet európai térség első szervezett állama, ami a kilencedik század végén jött létre. Fővárosa a mai Ukrajna fővárosa, Kijev volt. Azt tudni kell, hogy az államszövetség mégsem kizárólag Ukrajna területéből állt, hanem a mai modern Fehéroroszország és Oroszország kulturális és történelmi előzményének is tekinthető.

A tatárok 1240-ben lerombolják Kijevet, majd tovább vonulnak nyugat felé. A 13. századi mongol hódítással a széttagoltsággal küzdő Rusz hosszú időre elvesztette függetlenségét.

Klavgyij Lebegyev (1852-1916) festménye: A kijeviek megkeresztelése
Wikipédia Commons

A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség.

1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor egy része a Habsburg Birodalomhoz, majd, 1795-ben, a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.

A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. 1917. végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság néven a Szovjetunió egyik tagállama lett.

Itt használtak először „biológiai fegyvert”

Sokan azt gondolják, hogy a középkori nagy pestisjárvány a középkori Itáliából indult, ami csak részben igaz. Az igazi gócpont a mai Ukrajna területén található Kaffa városában volt.

A bubópestis 1331 óta szedte áldozatait Közép-Ázsiában, nyugatról keletre vándorolva a rágcsálókon élősködő bolhák voltak a kór forrásai. A Krím-félszigeten található Kaffa városát 1266-ban vásárolta meg az Arany Hordától Genova, és virágzó kereskedőteleppé alakította.

Az ostrom pillanatai Kaffa városában.
múlt-kor

1343-ban a közeli Tana (a mai Azov) városában egy genovaiak és helyiek közötti verekedés egy muszlim halálát eredményezte, a verekedők Kaffábba menekültek, de a város nem volt hajlandó kiadni a bűnözőket, így Dzsanibég úgy döntött, megostromolja a várost Ám volt egy probléma. A bég seregében felütött egy gyilkos kór, amely tömegével szedte áldozatait.

Az ostromlókat demoralizálta a körükben terjedő járvány, addig azonban nem hagyták el Kaffát, míg a városlakók nem osztoztak szenvedésükben: hajítógépekre helyezték fertőző halottaikat, és áthajították őket a város falai felett.

A fertőző holtestek és a halál bűze elárasztotta Kaffát , ahány holttestet tudtak, azt a tengerbe dobáltak, azonban már késő volt. A pestis megjelent a városban, sokan a békekötés után Európa felé vették az irányt, és ezzel útjára indult a történelem legkegyetlenebb járványa is.

Ukrajna legnagyobb történelmi tragédiája

Pár sorral feljebb már említettem, hogy Ukrajna 1922-ben a Szovjetunió része lett. Ha a szó szoros értelmében akarjuk értelmezni a Szovjetuniót, akkor helytelen lenne azt mondani, hogy egy ország volt.

A Szovjetunió eredetileg különböző országok, tagköztársaságok Uniója lett volna, akik valamennyien egyenlő jogokkal rendelkeznek. Persze ez gyakorlatban máshogy nézett ki, hiszen a tagköztársaságok sokaságát mind Moszkvából irányították, köztük Ukrajnát is.

Holodomor Ukrajna legnagyobb nemzeti tragédiája.
Wikipédia Commons

A Szovjetunió tervutasításos rendszerre épült, amelynek az a lényege, hogy az állam megmondja miből mennyit kell termelni, ezt pedig végre kell hajtani. Mind a Szovjetunió, mind a szovjet típusú államok a nehézipart fejlesztették, a mezőgazdaságot pedig kollektivizálták.

1932 elejére már a gazdaságok 69%-át kollektivizálták,amikor kiderült, hogy az 1932-es termés elmarad a kormányzati várakozástól, a kulákokat, a „nacionalistákat” nevezték meg bűnbaknak.

A párt Vjacseszlav Mihajlovics Molotovot küldte Ukrajnába, hogy begyűjtse a gabonát. November 9-én titkos rendelet sürgette meg a szovjet hatóságokat, hogy növeljék a begyűjtés „hatékonyságát”. Molotov azt is elrendelte, ha egy ukrán faluban már nem maradt gabona, vigyék el a burgonyát, zöldségeket és az egyéb megtalált élelmet.

Mivel mindent elvettek az ukránoktól, kitört az éhínség. A pusztítás olyan mértékű volt, hogy sokszor a halottakat sem volt erejük elvinni az embereknek. Ezrével haltak meg az emberek a nyílt utcákon és sok helyen elterjedt a kannibalizmus.

1933 februárjában határozat született a vidék megmentéséért, aminek keretében 320 000 tonna búzát juttattak el közel 30 millió embernek. Ez nagyjából arra volt elég, hogy a mezőgazdasági munkaerőt életben tartsa, arra, hogy a földművelők tudjanak dolgozni.

Az áldozatok számával kapcsolatban eltérő becslések vannak: egyes ukrán történészek lehetségesnek tartják, hogy 10 millióan is meghalhattak az éhínség során, míg több nyugati történész 3 és fél millió áldozattal számol. Az elhunytak fele gyermek volt.

Hruscsov adta Krímet Ukrajnának

1954-től egészen a félsziget 2014-es orosz annektálásáig hatvan éven át a Krím egyértelműen Ukrajna területe volt. 1954-ben Nyikita Hruscsov odaajándékozta a területet az ukrán tagköztársaságnak.

Hruscsov ajándékozta a Krím-félszigetet Ukrajnának.
múlt-kor

Erre több magyarázat is lehet , az egyik szerint a pártfőtitkár nem volt színjózan, egy másik változat szerint a Krímet valóban ajándéknak szánta a második világháború alatt sokat szenvedett ukránoknak. Bár Hruscsov orosz volt, de az ukrán kommunista pártban csinált politikai karriert, talán ezért is húzott errefelé a szíve.

A Szovjetunió bukása után sokan arra számítottak, hogy Borisz Jelcin majd visszaköveteli a területet Oroszországnak, de ez nem történt meg. Amikor Ukrajna 1991-ben népszavazást tartott a függetlenségről, a krímiek 54 százaléka szavazott igennel, amiért a félsziget széles körű autonómiát kapott. Egy rövid időre még saját elnököt is választhatott, ezt a jogot azonban Kijev idővel megvonta.

A független Ukrajna

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, és még ugyanebben az évben elindult a vita Oroszország és Ukrajna között arról, kihez tartozzon a Krím félsziget.

Biztos sokan láttak már olyan képsorokat, amelyeken az ukrán parlamentben verekedések történtek. Nagyjából ez a politikai mentalitás jellemző az egész országra. 2004-ben az ország akkori elnöke, Leonyid Kucsma bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon, így két új jelölt indult a posztért.

Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A választás állítólag az oroszbarát Janukovics nyerte, azonban kitört a narancsos forradalom.

A független Ukrajna egyik legnagyobb eseménye a narancsos forradalom.
CNN

A narancsos forradalom a polgári ellenállás különféle formáit felvonultató tüntetéssorozat, amely a 2004-es ukrajnai elnökválasztáson elkövetett csalások miatt indult el. Az eredmény az lett, hogy megismételték a választást, amelyet a nyugatbarát Viktor Juscsenko nyert meg.

2004 szeptember 5-én egy kijevi vacsorán ismeretlen támadó dioxinnal mérgezte meg Jucsenkot, akinek hamar rücskös bőrelváltozások jelentek meg az arcán és testén, ennek ellenére túlélte a támadást.

Viktor Janukovics 2006-ban, négy hónapos politikai válság után lett Ukrajna miniszterelnöke, de csak rövid ideig maradt a posztján, miután a 2007-es választásokat ismét a narancsos forradalmat vezető pártok nyerték, és így Julija Timosenko alakíthatott kormányt.

2010-ben a szavazatok több mint 48 százalékával megnyerte az ukrán elnökválasztást.

Viktor Janukovics tündöklése és bukása

Viktor Janukovics ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök
CNN

Janukovics nem sokáig volt az elnöki székben, amelyet az oroszbarát politikájának köszönhet. Bukását az Európai Unióval kötendő társulási szerződés alá nem írása indította el 2013 novemberében, mellyel egyértelművé vált, hogy Janukovics az EU ellenében az oroszokkal kíván szorosabb társulásba kezdeni, mivel Ukrajna gazdaságilag nekik van jobban kiszolgáltatva.

Ukrajna lakossága azonban az EU társulási szerződés visszautasításával az ország későbbi uniós tagságát látta veszélyben, ezért országszerte tömegtüntetésekbe kezdtek, legfőképp a fővárosban, Kijevben, követelve Janukovics lemondását.

A tüntetések elfajultak annak ellenére is, hogy külföldi diplomaták próbáltak meg közvetíteni Janukovics és a lakosság között. Az események akkor váltak visszafordíthatatlanná, amikor Janukovics által kivezényelt rohamrendőrök mesterlövész fegyverekkel a tüntetőkre lőttek, több tucat embert kivégezve.

Az ellenzék szerint ezzel a cselekedettel az elnök hatalma illegitimmé vált. A támadások után a Janukovics elleni tüntetések még hevesebbek lettek, ő maga pedig elmenekült Kijevből. Nem sokkal később az ukrán parlament felmentette tisztségéből az elnököt, amelyet Janukovics államcsínynek nevezett.

Az EU 2014. március 6-án kiadott hivatalos közlönyének értelmében befagyasztották Janukovics és másik tizenhét ukrán vezető, köztük Janukovics két fiának uniós országokban lévő számláit. A kijevi Obolony kerületi bíróság 2019. január 24-én hazaárulás vádjával a távollétében lefolytatott perben 13 év szabadságvesztésre ítélte.

Forradalomból háború

Fiatal katona az ukrán fronton.
CNN

A kelet-ukrajnai háború egy 2014. március elején kirobbant fegyveres konfliktus Ukrajna keleti részén. Janukovics menekülése után Oroszország az ukrán belpolitikai válságot a saját hatalmi ambícióinak a növelésére használta fel, amelyhez az Ukrajnában élő oroszbarát ellenállók (szakadárok) asszisztáltak, és népszavazásokkal legitimálták az orosz hatalmi ambíciókat.

Miután a népszavazás eredményeit (Krím, Donyeck, Luhanszk) az ukrán kormány nem vette figyelembe, tüntetések kezdődtek, amelyek erőszakos zavargásokba csaptak át. 2014-ben eldördültek az első lövések, augusztusban humanitárius konvoj lépett be ukrán területre a kormány engedélye nélkül, amelyet Ukrajna "lopakodó inváziónak" minősített.

Oroszország sohasem ismerte el a nyílt invázió tényét Ukrajnával szemben, azonban a belpolitikai krízisből háború lett a két ország között. 2014 és 2015-ben is születtek fegyverszüneti megállapodások, de a helyzet azóta is feszült és megoldatlan.

Most akkor lesz háború?

Katonák Ukrajnában.
CNN

A háború senkinek sem érdeke, még Oroszországnak sem. A jelenlegi feszültség annak tudható be, hogy az USA világhatalmi pozíciója meggyengült, az első számú kihívója Kína lett, ezért az USA-nak még inkább nem érdeke egy háború Európában.

Ennek ellenére a történelemben számtalan példa van arra, hogy a felek nem akarnak háborút, a helyzet odáig fajul, hogy mégis lesz, de jelenleg még csak a diplomáciai erősködésnél tartunk.

Antony Blinken és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, az ukrán válság két főszereplője.
CNN

Oroszország most szeretné helyzetbe hozni magát azzal, hogy megpróbál gátat szabni az USA további térnyerésének Európában. Az, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy Ukrajna NATO tag lesz, sérti Oroszország érdekeit, hiszen a közvetlen szomszédságában konkrétan egy amerikai szövetséges jelenik meg.

Moszkva azt követeli, hogy a NATO vonja vissza alakulatait és fegyverzetét Kelet-Európából, továbbá garanciát akarnak arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik az Észak Atlanti Szerződéshez. Az USA szerint ezek a követelések elfogadhatatlanok, így patthelyzet alakult ki. Hogy mi lesz, nem tudjuk, de bízzunk benne, hogy a háborút elkerüljük.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tudtad-e?