A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszakot jelenti. Lényege hagyományosan Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A nagyböjt lelkületének része, pont ezért, az ima és a szegények megsegítése is.
A negyvennapos böjtölés szokása keresztényi körökben csupán a VII. században alakult ki, törvénybe II. Orbán pápa iktatta 1091-ben. ((Bővebben a keresztény böjtről még itt olvashatsz!
Mi a hamvazószerda?
A hamvazószerdának az idők folyamán megannyi elnevezése volt már, hívták szárazszerdának, böjtfogószerdának, böjtfőszerdának. Mozgó ünnep - ezt is tudjuk, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
A wikipédia szerint a templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A katolikus egyház szigorú böjtöt csupán két napra, hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő
Ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.
A A nagyböjt időtartama hagyományosan 40 - de miért is épp 40 nap?
Az Ószövetségben is sűrűn szerepel a 40-es szám: például 40 napig tartott a vízözön, 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában, 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot. Jónás próféta pedig 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének (akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)
Az Újszövetségben Jézus Krisztus szintén 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt megkezdte volna tanítói szolgálatát.
Mitől meddig tart? Hogyan lesz a 46 napból végül 40 nap?
Úgy, hogy csak a hétköznapok plusz a szombatok számítanak, a nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak, mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe.
Ezért a böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik.
A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét. Teljes időtartama pedig hamvazószerdától nagyszombatig 46 nap, amennyiben a vasárnapokat is beleszámítjuk - írja a wikipédia is.Az első keresztények egyébként még heti két napot böjtöltek.
Liturgia és szokások
Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila, másképp nevezve violaszín. Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel a miséken az örömöt kifejező alleluja.
A templomokat nem díszíti virág.
A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.
Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától (feketevasárnaptól) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín böjti lepellel takarják le.
Ezt az időszakot mindig is tiltások jellemezték
A tilos volt például nagyböjt idején lakodalmat, bálokat tartani, a katolikusok nemcsak zsíros ételeket és húst nem ehettek,
hanem sokáig bármiféle állati eredetű eledel (tej, tejjel készült ételek és tojás) fogyasztása is tiltott volt – ez a későbbiekben enyhült, a XX. század elejétől pedig csak hamvazószerdára, a pénteki napokra és nagypéntektől nagyszombat délig tartó időszakra vonatkozik a szigorú böjt.
(Forrás: http://anyanyelvapolo.hu)Böjtölni sokféleképpen lehet - szinte minden vallásban ismerik ennek szokását
A nagy vallásalapítók mind hangsúlyozták a böjt fontosságát, és azt tanították, hogy segítségével közelebb lehet Istenhez kerülni, mivel nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul.
Buddha, Mohamed, Zarathustra, Konfuciusz, Mahávírais böjtölt.
Az indiai jógik és az amerikai indiánok is böjtöltek a testük feletti uralom eléréséért és hogy szellemük és lelkük megvilágosodjon.
A böjt célja ma sem jó, ha a fogyókúra - nem is testünk wellness kényeztetése
Mi a léböjt, miben különbözik a nagyböjttől?
Ha komolyabb böjtöt szeretnénk tartani, akkor, ha nincs gyakorlatunk benne, inkább menjünk el egy szervezett kúrára, s vegyük igénybe szakember segítségét! De három nap frissen facsart, lehetőleg bio- gyümölcsökből és zöldségekből készített léböjtöt, ha nincs különösebb egészségügyi problémánk, simán meg lehet tartani. Csak ügyeljünk a fokozatosság elvére, és gondoskodjunk a napi rendszeres salaktalanításról.
A lélek-tisztításról se feledkezzünk meg
Vessünk számot az elmúlt év történéseivel, tisztítsuk meg az elménket a felgyülemlett érzésektől, szabaduljunk meg lelki mérgeinktől is (pl, félelmek, haragtartás), úgy a húsvét előtti negyven napos nagyböjttel felkészülünk az eljövendő időszakra. Számba vesszük céljainkat, eltervezzük az életünket. Hagyjunk időt magunkra magunknak.
Cikkünk ezen része korábban, más formában szhelyi.blogin.hu-n már megjelent. Köszönet akkor a jó tanácsokért Kneffel Dórának, azóta az ő instrukciói alapján tartjuk mi is a 40 napos böjtöt.
