Először is érdemes tisztáznunk, mit is jelent az, hogy
Sír, mint egy fürdős kurva
. Szinonimája annak, ha valaki ok nélkül panaszkodik. Mindenen aggódik, pedig nem is lenne különösebb oka rá. Sajnáltatja magát, saját dolgaival terhel másokat, ezért aztán a mondásban benne rejlik az is, hogy nem is tudunk igazán együttérezni vele, sőt, haragszunk is rá.Újabb szlengesebb változatban úgy is mondják:
Virnyákolsz, mint egy fürdős kurva!
Mitől lett a rinyáló nő szinonimája a fürdős kurva?
A mondás még Mária Terézia korára vezethető vissza, amikor Pesten úgynevezett vizes bordélyok működtek – valószínűleg innét származik a „fürdős kurva” elnevezés.
Egy biztos, Mária Terézia (1740. október 20. – 1780-ig uralkodott) 1751-ben törvényen kívül helyezte a prostitúciót és még a kocsmákból is kitiltotta a női felszolgálókat. A törvényt megszegőket pedig pénzbírsággal, bebörtönzéssel vagy kínzással büntették – de jobbára csak BÉCSBEN!
Az Ausztria területén működő prostituáltakat ugyanis – fura mód – évente kétszer összefogdosták, és Magyarországra deportálták.
Az Ausztriából Magyarországra deportált kéjnők aztán a régi városfalak,
a mai kiskörút mentén telepedtek le, a Dunától a Deák Ferenc térig, majd onnan félkörben ismét a folyóig. Bár a Budai jogkönyv szigorúan ítélte meg a prostitúciót, Pest városa elnézőbb volt. Nem véletlen hát, hogy egyre több pesti kiskocsmából lett kéjtanya
– írja a pilarternera.blog.hu is elemzésében.
Mária Terézia azonban résen volt, parancsára elkezdték felszámolni Budán és Pesten is a prostitúciót
Egymás után jelentek meg a rendeletek, amik azonban kevés eredményt hoztak. (Ténylegesen aztán 1867-ben fektették le először a kéjelgés szabályait Budapesten – onnantól beszélhetünk bárcás kurvákról is, de ez már egy másik téma.)
Neves pesti és budai kéjfürdőkről
A köz- és gyógyfürdőknek - valamint a prostitúciónak szintén megvan a maga szakirodalma, amiből most csak annyit emeljünk ki, hogy állítólag az 1820-as években pont emiatt már elég rossz hírű volt például a Gellért-fürdő. (A tiltásokról csak annyit, hogy Gellért-hegy aljában a 20. század közepéig virágoztak a bordélyok.) Schams Ferenc leírása szerint a két magyar város hetérái életük egy részét ott, a Gellért fürdőjében aludták át, amit olcsón megtehetnek, ugyanis a közös fürdő egy órára két krajcárba kerül, ráadásul az alvással eltöltött időt sem mérték itt szigorúan.
A közeli Tabán is hírhedt volt kéjtanyáiról, ahol a fürdőkben, kocsmákban, éjszakai lebujokban kínálták szolgáltatásaikat a többnyire szegény néprétegekből kikerült lányok.
Különösen ismert volt még a Rudas fürdőtől a Sáros fürdőig húzódó utcasor, ahol a ház kapujában üldögélve, hiányos öltözékben, trágár dalokat énekelve próbálták az arra járót becsalogatni a ledér lányok.
A legszegényebb nők a gellérthegyi barlangokban és pincékben űzték a foglalkozásukat
Hozzájuk, a barlangokban dolgozó lányokhoz képest valószínűleg a
fürdős kurvák
úrinőknek számítottak. A bordélyok és a magukat áruba bocsátó nők száma, ezt még azért tegyük hozzá, jöhetett bármilyen rendelet, Budán és Pesten, aztán Budapesten megállíthatatlanul nőtt. Mária Terézia kora után száz évvel 1878-ban a kerületi elöljárók már 147 bűnfészek eltávolítását sürgették. A bordélyok száma pedig a magyar fővárosban a századforduló környékén megközelítette a hétszerte több lakossal bíró Párizst.Önmagában a KURVA szó etimológiai jelentése is megérdemel egy kis fejtegetést
A neten keresgélve azt találtam, többen arra következtetnek, hogy a latin GÖRBE (CURVA) szóból eredhet. A jelentésbeli hasonlóság mindenesetre gyanús.
Más, szintén izgalmas magyarázat is van, amiben a szláv nyelvből indulnak ki. Eszerint a kurva:
a szláv kurъ 'kakas' szóhoz képzett női alak a mai nyelvekben improduktív -ъv- képzővel. A 'tyúk' -> 'feslett erkölcsű nő' jelentésváltozás után eredeti jelentését az -ica képzős kurica 'tyúk' vette át. A jelentésváltoáshoz adalék, hogy egyrész a francia eredetű kokott (ered. fr. cocotte 'tyúkocska' < fr. coq 'kakas') szó is ilyen utat járt be, másrészt a kurica szexuális jelentéstartalmat is vett fel némely szláv nyelvben (pl. szlovén kurica 'jérce; női nemiszerv').
