„Igazgatóságunk területén 2016 óta a regisztrált hódgátak száma megtízszereződött, de a valós szám ennek másfélszerese lehet, mivel a rendkívül sűrű vízhálózat és a dombvidéki vízgyűjtő jelleg miatt a felderítés nagyon nehézkes” – közölte megkeresésünkre a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
Míg a hódok korábban elsősorban külterületen okoztak gondot azzal, hogy akadályokat építettek a vízfolyásokba, így az ár elöntötte a mezőgazdasági területeket, újabban az állatok megjelentek a településeken is, ahol szintén alaposan átalakítják az ember környezetét.
Lassan közellenséggé válnak
„Jaj, azok nagyon cukik, ahogy sürögnek-forognak, építkeznek” – mondta ismerősöm, amikor elárultam neki, hogy hódnézőbe megyek.
Azok az olvasóink viszont kevésbé látszottak lelkesnek, akik felhívták a figyelmünket arra, hogy az állatok éppen min ügyködnek Szombathely szélén, az Oladi lakótelep közelében.
Egyszerre lenyűgöző és sokkoló a látvány
A Perint patakon egymás után sorakoznak a gátak, némelyikük igen komoly mérnöki teljesítménynek tűnik. Mögöttük mesterséges tavak, amelyek mélyéről nyílnak az állatok üregei.
Sem üregeket, sem hódokat nem láttunk, a nyomukat viszont annál inkább.
A hódok a patak mentén gyakorlatilag tarvágást végeztek.
Ahol állnak a gátak, ott már tiszta a part, máshol még csak a fakivágásnál tartanak. 20-30 centiméteres törzseket csócsálnak ketté, a törzsek fekszenek, a látvánnyal illusztrálni lehetne egy erdők pusztulásáról szóló Attenborough-filmet. Csak míg az utóbbiakban általában az ember a hunyó, itt a Perint-parton a hódok.És nemcsak a Perint parton
Az utóbbi időben lapunk többször is beszámolt a hódok munkásságáról.
A derék állatok megjelentek a patak másik részén, Gátakkal támadják a hódok Szombathelyen a Perint-patakot 2022. November 10. 15:30 az Abért-tónál, 
Mintha kicsit elkésett volna ez a drótháló az Abért-tónál 2019. January 29. 07:17 Porpác és Csénye között, 
Gátat és tavacskát készítettek a hódok Csényében 2019. May 31. 11:42 Szentgotthárdnál a Rábán, 
Most a Rábán támadnak a hódok, Szentgotthárdnál 2019. December 28. 06:37 Gyöngyösfaluban, 
Gyöngyösfaluba is visszatértek a hódok, már több fát kivégeztek 2019. December 29. 12:22 Zalában áramkimaradásokat okoztak, 
Hódok okoznak áramkimaradásokat Zalában 2020. November 14. 11:08 Szentgotthárdon pedig háborút hirdettek ellenük.
„Semmilyen állatvédelmi törvény nem írhatja felül az emberek jogait” – jelentette ki 
Hadat üzent a hódoknak Szentgotthárd alpolgármestere 2022. January 18. 19:32 tavaly év elején a láthatóan feldühödött szentgotthárdi alpolgármester, Labritz Béla, aki bizonyítékokat gyűjtött be a hódok tetteiről és erre biztatta a városlakókat is. Szerinte az állatok az erdőirtással elősegítik a klímaváltozást, az árvíz- és balesetveszélyt, emellett komoly gazdasági károkat okoznak.
„A hódokat be kell fogni és el kell szállítani olyan területekre, ahol zavartalanul folytathatják áldásos tevékenységüket” – tett egyben megoldási javaslatot az alpolgármester.
Hogy befogtak-e egyetlen hódot is, azt nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy ez mennyire jelent megoldást.
Rendeletet módosítottak
Az viszont biztos, hogy tavaly nyáron megjelent egy rendelet, amely szerint a hódokat október 1. és március 31. között lehet gyéríteni, a gátjaikat pedig el lehet bontani. Sokan ezzel elkönyvelték, hogy a hódügy megoldódott, mondván, majd a vadászok kilövik őket.
De a helyzet ennél bonyolultabb.
A vízügyi igazgatóság úgy látja, hogy: „a jogszabály módosítása túl sok előrelépést nem hozott, az addig szokásként elterjedt eljárásrendet legalizálta, illetve a hód esetében ólomsörét használatát a gyérítés során megtiltotta. Riasztása, gyérítése, állományszabályozása továbbra is engedélyköteles tevékenység”.
„Természetes ellensége nincs, a rendelkezésére álló élőhelyek telítéséig korlátlanul szaporodik, terjeszkedik”
– jellemezték a hódokat.A hód egyébként természetvédelmi szempontból továbbra is jelentős állatfajnak minősül, eszmei értékük 50 ezer forint és – a közhiedelemmel ellentétben – továbbra sem vadászhatók. Emellett a hódgátak is élveznek egyfajta védelmet, elbontásuk szintén engedélyköteles.
Sikeres program
A szerencsétlen hódokat bundájuk és húsuk miatt vadászták korábban Európában, olyan sikeresen, hogy a 19. században szinte teljesen kihaltak a földrészen.
Ennél sikeresebb talán csak a visszatelepítésük volt. A programot a Természetvédelmi Világalap (WWF) indította el 1996-ban, amikor is a Gemenci-erdőben 32 külföldről érkezett hódot engedtek szabadon. Őket 2008-ig 202 újabb állat követett, amelyek aztán szaporodni és vándorolni kezdtek.
2011-ben a becslés szerint már több mint 900 hód élt Magyarországon.
De a betelepítés mellett érkeztek hódok maguktól is.
A sikeres nyugat-európai fajmegőrzési programoknak köszönhetően a 20. század második felében újra elkezdett növekedni a számuk Európában, mígnem 1991-ben természetes úton érkeztek Magyarországra az első visszatelepedő egyedek.
„Ezek az állatok az Alsó-Ausztriába visszatelepített hódok leszármazottai lehettek, és nem kizárt, hogy a Perint patakon is a természetes úton visszatelepedő osztrák hódok leszármazottait találhatjuk” – hívta fel figyelmünket a WWF Magyarország, mely szerint a hódok jelenlétére tekinthetünk természetvédelmi sikerként és gazdasági károkozóként is.
A hód szokatlan, ezért kap nagyobb figyelmet
Mivel a hód jelenléte szokatlan az ember számára, így életmódjával járó tevékenysége is szokatlan, s gátépítő tevékenysége sokszor látványos, így a faj nagy figyelmet kap – véli a környezetvédő szervezet, amely lapunknak részletesebben kifejtette álláspontját hódügyben.
A WWF szerint természetvédelmi szempontból a faj jelenléte sokkal inkább hasznos, mint káros: a közhiedelemmel ellentétben a part menti fás állományokat nem károsítja olyan mértékben, hogy az az élővilág számára számottevő mértékű legyen, cserébe viszont a faj részt vállal a természetes módszerekre alapozott vízmegtartásban.
A hódgátak a tavalyi aszály idején is bizonyítottak.
Ahol volt hódgát, ott megmaradt a víz azokban a patakokban is, amelyek környékén egyébként már minden kiszáradt. A hódgát által duzzasztott vízfelületek számos vízi élőlény számára élő-, illetve szaporodóhelyet biztosítanak, miközben ezek a szivárgó kis gátak csak annyira alakítják át a vízfolyásokat, ami még nem rontja azok állapotát.
„Összességében kijelenthető, hogy nem a hód van túlszaporodva, hanem a számára alkalmas élőhelyet biztosító, természetközeli medrű vízfolyásokból van kevés”
– mondják a környezetvédők.A vadkárt természetesnek vesszük, a hódkárt nem
A természetvédelmi szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy egy vadászható vad – pl. vaddisznó vagy szarvas – kártételét természetesnek vesszük, kisebb károkozás esetén elfogadjuk a kárt, nagyobb kár esetén pedig megszokott, hogy a vadásztársasághoz fordulunk.
A hód gazdasági károkozása esetén a kártalanítás bonyolultabb kérdés, az emberek kevésbé ismerik az eljárást, és bizonyos szintig a hód tevékenységét is tűrni kell.
„Ugyanakkor, amíg természetesnek vesszük, hogy a vadkár ellen védekezünk, a hód kártétele szokatlanabb, az ez ellen történő védekezési lehetőségek nincsenek benne a köztudatban, pedig számos jó gyakorlatot ismerünk külföldi példákból, hiszen a hóddal való együttélés nehézségei nem Magyarországon merültek föl először” – hangsúlyozza a WWF.
Közben bontják a gátakat
A hódokat belterületeken, mint például Szombathelyen, gyéríteni nem lehet fegyverrel, marad a csapda, ami nem túl hatékony módszer, ráadásul az állatok vándorolnak, tehát a helyükre bármikor érkezhet új csapat.
A gátak elbontásához – ahogy feljebb is írtuk – engedély kell.
Ahol a gátak árvízi kockázatot jelentenek, ott a vízügy elbontja őket, vagy saját erőből vagy külső segítséggel – tudtuk meg.
Közben a szombathelyi hódgátak afféle látványosságok lettek, amikor ott jártunk, családok csodálták őket, egy kutya éppen egy kidöntött fa ágaival játszott boldogan.
