Lőttek a Szombathelyen tanyázó vaddisznóknak

A közelmúltban többször adtunk hírt szombathelyi vaddisznó-észlelésekről. Egy éve a Csónakázó-tónál Vaddisznó riogat a szombathelyi Csónakázótó környékén 2022. May 10. 07:30 találkoztak vaddisznóval, április elején a Nárai úton Állati! Vaddisznót láttak csütörtökön Szombathelyen 2023. April 06. 14:48 láttak egyet, április végén az oladi Gyöngyvirág utcában Megszállják a vaddisznók Szombathelyt? 2023. April 25. 11:27 három példányt, illetve az oladi dombon kitúrt nyomaikról A vaddisznók köztünk élnek 2023. April 30. 19:13 is írtunk. Májusban olvasói videófelvételeket osztottunk meg az Olad környékén tanyázó vadállatokról. Előbb a Márton Áron utca és a Gyöngyvirág utca kereszteződésében Videón az oladi vaddisznók 2023. May 03. 15:02 kaptak lencsevégre pár példányt, napok múlva pedig egy autó előtt nyargalt át egy konda. Újabb videón a Szombathelyen (Oladon) rohangáló vaddisznók 2023. May 06. 06:56

25 éves a Nyugat.hu. Ne feledd, ide kattintva támogathatod következő 25 évünket!

Támogatom

Kérdéseinkkel a szombathelyi önkormányzathoz fordultunk, hogy megtudjuk, van-e a városban egyáltalán olyan szakember (mezőőr, korábbi nevén csősz) vagy szervezet, akihez ez a probléma hivatalosan tartozik, és fordulhatnak hozzá azok, akik szembetalálkoznak vaddisznóval vagy más vadállattal Szombathelyen, s egyáltalán ilyen helyzetben mi a teendő, a megfelelő viselkedés.

Válaszként kaptunk egy jegyzői összefoglalót a vaddisznók Szombathely belterületén történő megjelenéséről és az önkormányzati intézkedésekről, valamint az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya által készített, Hasznos tanácsok a vad által belterületen okozott károk megelőzéséhez című lakossági tájékoztatót.

Előbbi dokumentumból megtudtuk, hogy az önkormányzat felé az első lakossági jelzések 2021-ben érkeztek arra vonatkozóan, hogy Szombathely belterületén vaddisznók jelentek meg. 2021-ben összesen 4, 2022-ben 10, míg 2023-ban eddig 9 lakossági jelzés érkezett. A bejelentések kivétel nélkül Szombathely nyugati területeiről, a Csónakázó-tó környékéről, az oladi, valamint a parkerdei városrészből érkeztek. E területek egyaránt az Aranypatak Vadásztársasághoz tartoznak.

Jogszabályi keretek

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint

a probléma kezelése nem az önkormányzatok feladata,

így ezen ügyekben alapvetően sem az önkormányzat, sem a jegyző nem rendelkezik semmilyen intézkedési jogkörrel. Ugyanakkor a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapján a vad az állam tulajdona. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A nem vadászterületen elejtett, befogott vagy elhullott vad - ideértve annak trófeáját is -, valamint a hullatott agancs, annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelynek a vadászterületéről a vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni.

A jelenlegi helyzet különlegességét az adja, hogy

a panaszokban szereplő vaddisznók nem vadászterületről kiváltott, hanem már belterületen megtelepedett vadak.

A joggyakorlat aktuális problémáival foglalkozó Polgári jog című folyóirat 2020/9-10. számában Barta Judit "a vadászható állat által okozott kárral és a vadkárral kapcsolatos néhány aktuális jogkérdés" című tanulmányában a belterületen megtelepedett vadak által okozott károk kérdéskörének problematikájára vonatkozóan az alábbiakat írja:

A belterületen megtelepedett vad által okozott kár nemcsak a kiváltás hiánya miatt nem terhelhető egyik vadászatra jogosultra sem, hanem azért sem, mert nincs meg a felelősségtelepítés elméleti alapja: vadászati jogért cserébe kártérítési felelősség. A vadászatra jogosult nem gyakorol a belterületen megtelepedett vadak tekintetében vadászati jogot, élőhelyük vadászterületen kívül eső terület, nem folytathat velük vadgazdálkodást, így nem is szabályozhatja állományukat, nem szerepelnek az éves üzemtervben, nincs kilövési kvóta rájuk és nem származik semmilyen előny belőlük. Összességében, a belterületen megtelepedett vadak által okozott kárért egyetlen vadászatra jogosultat sem lehet felelősségre vonni, mert ennek sem a jogdogmatikai alapja, sem a tényállásbeli feltételei nem állnak fenn.

A probléma természetesen túlmutat a kártérítés körén, hiszen a jelenleg hatályos

jogi szabályozás nem rendelkezik arról sem, hogy kinek a feladata ezen állatok befogása,

valamint azok későbbi sorsáról való rendelkezése.

Előzmények, korábbi intézkedések

Tekintettel a jelenleg hatályos, nem egyértelmű (adott esetben hiányos) jogi szabályozásra, a szombathelyi önkormányzat 2022. február 18-án kelt levelében megkereste az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkárát, hogy adjon tájékoztatást a probléma megoldása érdekében, azonban semmilyen választ nem kapott.

Annak ellenére, hogy a probléma kezelése nem az önkormányzat jogszabályban előírt feladata, az alábbi intézkedések történtek:

2021. szeptember 8-án az önkormányzat megkereste az Aranypatak Vadásztársaságot, tegyenek meg mindent a vadak lakóingatlanok területén történő megjelenésének, további károkozásának megakadályozása érdekében. A megkeresésre 2021. szeptember 28-án az Aranypatak Vadásztársaság azt válaszolta, hogy az ügyben tehetetlenek, a vadak megjelenésének oka kizárólag az elhagyott, gondozatlan ingatlanok, ahol a vadak búvóhelyet, táplálékot találnak.

2021 októberében az önkormányzat közös helyszíni szemlét tartott az oladi platón az Aranypatak Vadásztársaság szakmai irányítójával.

2022. május 11-én az önkormányzat a vadon élő állatok belterületen okozott problémáinak megoldása céljából Vadászati Kerekasztal megbeszélést hívott össze a lehetséges megoldási módok megtárgyalására. Részt vettek rajta az önkormányzat vezetői: Nemény András polgármester, László Győző alpolgármester, Kelemen Krisztián, a Bűnmegelőzési, Közbiztonsági és Közrendvédelmi Bizottság elnöke, Károlyi Ákos jegyző és a Polgármesteri Hivatal munkatársai, többek között a városi kertész, a Közterület-felügyelet irodavezetője, az Agrárminisztérium tájegységi fővadásza, a Szombathelyen működő hat vadásztársaság (Aranypatak, Berek-völgye, Jáki-Sorok, Vadvirág, Savaria, Sormás Völgye) képviselői, a Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya képviselői, a Szombathelyi Rendőrkapitányság képviselője.

2O22. május 31-én az önkormányzat egyeztetett Lehotzky Pál állatorvossal a belterületen megjelenő vadak elleni védekezés lehetséges módszereiről, a vadak belterületi kilövése kapcsán Budapesten szerzett tapasztalatairól.

2022. augusztus 24-én újabb szakmai egyeztetést hívtak össze a területileg illetékes Aranypatak Vadásztársaság, a Szombathelyi Rendőrkapitányság, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése mindkét frakciójának képviselője (László Győző alpolgármester, Illés Károly frakcióvezető) részvételével. E megbeszélésen - figyelemmel a korábbi egyeztetéseken elhangzott szakmai érvekre is - a résztvevők azt az álláspontot alakították ki, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a kárt okozó vadak kilövése az egyetlen lehetséges megoldás az egyre súlyosbodó (adott esetben emberek testi épségét is veszélyeztető) probléma kezelésére.

Az önkormányzat 2022. szeptember 30-án hivatásos vadászt bízott meg a belterületen állandó jelleggel élő és kárt okozó vaddisznók éles lőfegyver használatával történő elejtésére.

A területileg illetékes Aranypatak Vadásztársaság, mint a vadászterület vadászatra jogosultja hozzájárult a kárt okozó vadak elejtéséhez, a Szombathelyi Rendőrkapitányság pedig határozatában engedélyezte a vadkilövést. A szerződés megkötéséről a Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Földművelésügyi Osztályát is tájékoztatták.

A kilövés keretei és menete

A főbb előírások a szerződésekben megbízott (vagyis a kilövést végző vadász) részére:

a feladatot a környezet és a városlakók lehető legkisebb zavarásával végzi el, kizárólag este 18 órától másnap reggel 6 óráig,

feladatmegkezdés előtt és annak befejezését követően köteles szóban tájékoztatni a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját,

gondoskodik a kilőtt vad elszállításáról,

felelős a jogszerűtlen, szakszerűtlen elejtésből, valamint bármilyen engedély hiányából származó károkért.

A megbízások alapján az önkormányzat által megbízott vadász két ütemben eddig összesen 15 belterületen élő vaddisznót lőtt ki. 2022. szeptember 30-tól december 31-ig 7, 2023. február 13-tól március 31-ig pedig 8 példányt ölt meg. A vadász becslése szerint az érintett belterületen továbbra is több mint 30 vaddisznó él, így újabb megbízást kötnek: a május-júniusi időszakban további 8 példány kilövése van tervben.

Az eddigi kilövések 2,4 millió forintjába került az önkormányzatnak. 2023-ban pedig 4,1 millió forintot biztosított a feladat elvégzésére.

Mit tegyünk, ha vaddisznóval találkozunk?

A vadak megjelenésének megelőzése érdekében megoldást jelenthet, ha a földingatlannal rendelkező lakosok területüket tisztán, gyommentesen tartják, hulladékaikat megfelelően, zártan kezelik, ezzel megakadályozva a vadon élő állatok belterületen történő megtelepedését, életterük kialakítását.

A megfelelően felhúzott kerítés is hatékony eszköz lehet a vadak távoltartására, amely az utóbbi időszakban több konkrét esetben is bebizonyosodott.

Aki vadállattal találkozik, fontos szabály, hogy a vadakat ne hergelje, ne fényképezze. A kutyát sétáltatás közben - a kutyafuttató területeket kivéve - semmiképpen se engedje el póráz nélkül (ez ettől függetlenül is tilos).

Óvatosan hátráljon a vad elől, és ez esetben a vad várhatóan nem fog támadni.

A vadakat a 112-es egységes segélyhívó számon lehet bejelenteni.