A Publicus Intézet a Népszava megbízásából november 18 – 21. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban.
A megkérdezettek harmada (36 százalék) úgy gondolja, hogy ezen a télen, decemberben, (9 százalék), januárban, (17 százalék) vagy pedig februárban (10 százalék) várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak.
Tízből három (29 százalék) válaszadó szerint valamikor tavasszal várható, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket. Közel minden hatodik (17 százalék) megkérdezett szerint még ennél is későbbre várható az oltás megkezdése.
Tízből három (31 százalék) ellenzéki szavazó szerint valamikor tavasszal várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak. Ugyanilyen arányban (31 százalék) látják úgy az ellenzéki szavazók, hogy még ennél is később várható, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket.
A kormánypárti szavazók jóval optimistábbak a kérdés kapcsán: Minden második (51 százalék) Fidesz szavazó szerint már a télen, decemberben (17 százalék), januárban (21 százalék) vagy pedig februárban (13 százalék) várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak. Minden negyedik (25 százalék) kormánypárti szavazó szerint pedig valamikor tavasszal várható az, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket.
Tízből kettő (21 százalék) megkérdezett szerint valamikor jövő nyáron, szintén tízből kettő (20 százalék) válaszadó szerint pedig valamikor tavasszal várható, hogy a kevésbé veszélyeztetettek is megkaphatják a védőoltást.
Közel minden hatodik (18 százalék) megkérdezett szerint még a télen, közel minden hetedik (15 százalék) válaszadó szerint viszont még a jövő ősznél is későbbre várható, hogy már mindenki megkaphatja a védőoltást.
A kormánypárti szavazók negyede (23 százalék) szerint decemberben (7 százalék), januárban (10 százalék), vagy februárban (6 százalék), szintén a közel negyedük (23 százalék) szerint valamikor tavasszal, ugyancsak a közel negyedük (23 százalék) szerint pedig valamikor a jövő nyárra várható hogy a már mindenki megkaphatja a védőoltást.
Tízből kettő (22 százalék) ellenzéki szavazó szerint valamikor jövő nyáron, szintén tízből kettő (20 százalék) szerint pedig még a jövő ősznél is később várható, hogy a kevésbé veszélyeztetettek is megkaphatják a védőoltást.
Tízből két megkérdezett (20 százalék) oltatná be magát orosz vakcínával, a válaszadók kétharmada (67 százalék) azonban nem szeretne így tenni. Pontosan ugyanilyen arányú a kínai vakcina (20-67 százalék) iránti igény is.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó oltatná be magát a nyugat-európai (pl: AstraZeneca) védőoltással, a megkérdezettek harmada (33 százalék) pedig az amerikai (Pfizer) vakcínát is választaná.
Tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó hajlandó lenne beoltatni magát a kínai vakcinával. Az ellenzéki szavazóknál ez csak tízből egy főre (8 százalék) igaz.
Az MSZP-P és Momentum szavazóinak túlnyomó többsége (95 és 92 százalék) elzárkózott attól, hogy kínai vakcinával oltassa be magát.
Tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó hajlandó lenne beoltatni magát az orosz vakcinával. Az ellenzéki szavazóknak csak a 7 százalékára igaz ugyanez.
Az ellenzéki szavazók közül – a kínai vakcinához hasonló módon – rendkívül sokan (85 százalék) nem szeretnék maguknak beadni az orosz védőoltást. Itt az MSZP-P (96 százalék) és a DK (93 százalék) szavazói mondták ezt leginkább.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. november 18 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
