Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Tízből két ember adatná be magának az orosz vakcinát

A nyugat-európai védőoltásban 40 százalékunk bízik - derült ki egy közvélemény-kutatásból.

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából november 18 – 21. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban.

A megkérdezettek harmada (36 százalék) úgy gondolja , hogy ezen a télen, decemberben, (9 százalék), januárban, (17 százalék) vagy pedig februárban (10 százalék) várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak.

Tízből három (29 százalék) válaszadó szerint valamikor tavasszal várható, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket. Közel minden hatodik (17 százalék) megkérdezett szerint még ennél is későbbre várható az oltás megkezdése.

Tízből három (31 százalék) ellenzéki szavazó szerint valamikor tavasszal várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak. Ugyanilyen arányban (31 százalék) látják úgy az ellenzéki szavazók, hogy még ennél is később várható, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket.

A kormánypárti szavazók jóval optimistábbak a kérdés kapcsán: Minden második (51 százalék) Fidesz szavazó szerint már a télen, decemberben (17 százalék), januárban (21 százalék) vagy pedig februárban (13 százalék) várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak. Minden negyedik (25 százalék) kormánypárti szavazó szerint pedig valamikor tavasszal várható az, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket.

Forrás: Publicus Intézet

Tízből kettő (21 százalék) megkérdezett szerint valamikor jövő nyáron, szintén tízből kettő (20 százalék) válaszadó szerint pedig valamikor tavasszal várható, hogy a kevésbé veszélyeztetettek is megkaphatják a védőoltást.

Közel minden hatodik (18 százalék) megkérdezett szerint még a télen, közel minden hetedik (15 százalék) válaszadó szerint viszont még a jövő ősznél is későbbre várható, hogy már mindenki megkaphatja a védőoltást.

A kormánypárti szavazók negyede (23 százalék) szerint decemberben (7 százalék), januárban (10 százalék), vagy februárban (6 százalék), szintén a közel negyedük (23 százalék) szerint valamikor tavasszal, ugyancsak a közel negyedük (23 százalék) szerint pedig valamikor a jövő nyárra várható hogy a már mindenki megkaphatja a védőoltást.

Tízből kettő (22 százalék) ellenzéki szavazó szerint valamikor jövő nyáron, szintén tízből kettő (20 százalék) szerint pedig még a jövő ősznél is később várható, hogy a kevésbé veszélyeztetettek is megkaphatják a védőoltást.

Forrás: Publicus Intézet

Tízből két megkérdezett (20 százalék) oltatná be magát orosz vakcínával, a válaszadók kétharmada (67 százalék) azonban nem szeretne így tenni. Pontosan ugyanilyen arányú a kínai vakcina (20-67 százalék) iránti igény is.

Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó oltatná be magát a nyugat-európai (pl: AstraZeneca) védőoltással, a megkérdezettek harmada (33 százalék) pedig az amerikai (Pfizer) vakcínát is választaná.

Forrás: Publicus Intézet

Tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó hajlandó lenne beoltatni magát a kínai vakcinával. Az ellenzéki szavazóknál ez csak tízből egy főre (8 százalék) igaz.

Az MSZP-P és Momentum szavazóinak túlnyomó többsége (95 és 92 százalék) elzárkózott attól, hogy kínai vakcinával oltassa be magát.

Forrás: Publicus Intézet

Tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó hajlandó lenne beoltatni magát az orosz vakcinával. Az ellenzéki szavazóknak csak a 7 százalékára igaz ugyanez.

Az ellenzéki szavazók közül – a kínai vakcinához hasonló módon – rendkívül sokan (85 százalék) nem szeretnék maguknak beadni az orosz védőoltást. Itt az MSZP-P (96 százalék) és a DK (93 százalék) szavazói mondták ezt leginkább.

Forrás: Publicus Intézet

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. november 18 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.

Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Covid 19

Tovább az oldalra