Augusztusban új cikksorozatot indítottunk a Nyugat.hu-n, azt vettük ugyanis a fejünkbe, hogy végiginterjúvoljuk Vas megye településeinek polgármestereit. Voltunk már Sárváron „Ha valahol nem nyírjuk le a füvet, rögtön írja valaki, hogy polgármester úr, ez nem egy ötcsillagos város” 2023. August 21. 07:19 és Jánosházán,
Jánosháza polgármestere: „Ha megfizetnék az embereket, nem Ausztriában dolgozna fél Vas megye” 2023. August 07. 07:06 hamarosan pedig újabb városokkal bővül a sor.
A lista összeállítása során jött az ötlet, hogy megnézzük, az egyes Vas megyei városoknak hány polgármesterük volt eddig. Mint kiderült, a rekorder egyértelműen Szombathely, utána jön Jánosháza és Csepreg a maga öt-öt polgármesterével, a sort pedig Celldömölk zárja, ahol eddig mindössze két polgármester volt.
Szombathely
Kezdjük a sort a megyeszékhellyel. Szombathely ugyanis Magyarország legrégibb városa, még alapítójától, Claudius római császártól kapta meg városi rangját elsőként Pannoniában. 1578-ban aztán megnőtt regionális szerepe: először Vas vármegye székhelyévé vált, majd 1777-ben püspöki székhellyé tette Mária Terézia.
Az első polgármester Hodászy József volt, 1848 májusa és 1849 januárja között. Utána városbíró állt a város élén, majd 1872-től 1950-ig összesen tizennégy polgármestere volt Szombathelynek, köztük Éhen Gyulával, Ujváry Edével, Brenner Tóbiással és Pintér Györggyel.
1950 és 1990 között tanácselnökök vezették a várost, ők összesen heten voltak. Aztán jött a rendszerváltás, az első polgármester az SZDSZ-es Wagner András volt, ő két ciklust vitt végig. Utána egy ciklus erejéig a fideszes Szabó Gábor következett, akit az MSZP-s Ipkovich György követett két cikluson keresztül.
2010-ben Puskás Tivadar nyert a Fidesz-KDNP színeiben, ő is két ciklust vitt végig. A másodikban azonban már 5 évre szólt a mandátuma, ugyanis a 2011-es Alaptörvény szerint már 5 évre választják a városi képviselőket és polgármestereket. A következő választásra így 2019-ben került sor, melyen Nemény András (Éljen Szombathely!) nyert.
Szombathelynek így a városbírókon és a hét tanácselnökön kívül összesen húsz polgármestere volt eddig.
Polgármesterek 1950-ig:
Tanácselnökök 1950–1990 között:
Polgármesterek a rendszerváltás (1990) után:
Körmend
Egy 1238-as oklevél említi legkorábbról Körmend falut, mely akkor királyi birtok volt. A tatárjárás után IV. Béla városi kiváltságokat adományozott Körmendnek, ezt pedig V. István és Károly Róbert is megerősítette. A kiegyezést követően azonban 1871-ben elvesztette városi rangját, végül 1978. december 31-én ismét várossá nyilvánították.
Az első polgármestere Farkas József volt, ő egy ciklust vitt végig az MDF színeiben. Őt az MSZP-s Honfi József követte két cikluson keresztül, majd 2002-ben a Fideszes–KDNP-s Bebes Istvánt választották meg a körmendiek. Ő az egyik Vas megyei rekorder, ugyanis már az ötödik ciklusnál jár. Körmend tehát nem vitte túlzásba eddig, mindössze három polgármestere volt.
Sárvár
Károly Róbert 1328-ban adományozott kiváltságokat a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak. A várost 1871-ben megfosztották város címétől, de 1968-ban visszakapta a címet, így azóta ismét város Sárvár.
Az első polgármester a független Szabó Imre volt. Egy ciklus után a Dénes Tibor (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF-SZDSZ) váltotta, akit utána még háromszor választottak újra. 2010-ben aztán a fideszes Kondora István nyerte a választást, jelenleg is ő Sárvár polgármestere. Így akárcsak Körmendnek, Sárvárnak is három polgármestere volt eddig.
Celldömölk
Celldömölk 1903-ban „született meg” Kiscell és Nemesdömölk egyesüléséből, majd 1978. december 31-én nyilvánították várossá, miután Alsóságot és Izsákfát is hozzácsatolták.
Első polgármestere Makkos István volt, aki összesen három ciklust vitt végig KDNP-sként és a Celldömölkért Egyesület tagjaként. Utána választották meg a jelenlegi polgármestert, Fehér Lászlót, aki Vas megye második rekordere a maga öt ciklusával. Először az MSZP tagja volt, majd a Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesületé, jelenleg pedig az Együtt Celldömölk Városért Egyesületé is. Celldömölk tehát nem vitte túlzásba eddig, mindössze két polgármestere volt.
Kőszeg
Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. A csatákban és háborúkban való fontos szerepe miatt pedig városi rangját egyszer sem veszítette el.
Első polgármestere Básthy Tamás volt, aki három cikluson keresztül vezette a várost (KDNP, KDNP-FKgP-MDF-KVIT és Fidesz-MDF-MKDSZ). Őt követte 2002-ben Kuntner Ferenc függetlenként, majd egy ciklus után a Fidesz-KDNP-s Huber László vette át a helyét. Ő is három cikluson keresztül vezette a várost, 2019-ben a szintén Fidesz-KDNP-s Básthy Béla vette át tőle a stafétát. Kőszegnek így eddig összesen négy polgármestere volt.
Szentgotthárd
1785-től kezdve szerepel járási székhelyként Szentgotthárd, ám ezt a címet a második világháború után elvesztette. 1983-ban, a monostor alapításának 800. évfordulóján kapott városi rangot. Ezzel egy időben csatolták Szentgotthárdhoz Rábatótfalut, Rábafüzest, Máriaújfalut, Farkasfát és Jakabházát.
A független Bauer Károly volt az első polgármester, három cikluson keresztül, egészen 2002-ig vezette a várost. Tőle a szintén független Viniczay Tibor vette át a stafétát, akit aztán Huszár Gábor követett 2010-ben, először függetlenként, majd a Fidesz-KDNP égisze alatt, és jelenleg is ő a polgármester. Szentgotthárdon tehát eddig mindössze három polgármester volt.
Őriszentpéter
Az „Őrség fővárosa” 2014-ig, a kistérségek megszűnéséig az Őriszentpéteri kistérség székhelye volt, a városi rangot 2005-ben kapta meg.
Őriszentpéter egyike azon kevés vasi városnak, melynek volt női polgármestere, sőt, rögtön az első. Lőrinczné Dolgos Ilona függetlenként vezette a várost három cikluson keresztül, 1990-től egészen 2002-ig.
Utána a szintén független Dezső Gyula következett egy ciklusra, majd jött a rekorder, az ugyancsak független Őr Zoltán, aki jelenleg a negyedik ciklusát tapossa. Az őriszentpéteriek sem vitték túlzásba eddig, mindössze három polgármesterük volt.
Jánosháza
Az 1571-ben elhagyatott helyként számontartott települést a következő évszázadban már mezővárosként tüntették fel. A 19. században járási székhely is volt. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15-én kapott városi címet.
Jánosháza első polgármestere az MDF-es Varga Iván volt, egy ciklus erejéig, őt követte a független Molnár Géza szintén egy ciklusra. 1998-tól 2003-ig Gömbös Ferenc állt a város élén, először az MDNP-Fidesz-FKgP-MKDSZ égisze alatt, majd függetlenként. Halála miatt 2003. október 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani.
Aztán három cikluson át Keresztes István vezette a várost először függetlenként, majd Fidesz-KDNP-sként. 2014-ben a független Kiss Andrást választották meg, aki jelenleg is polgármester. Jánosházának így eddig öt polgármestere volt.
Répcelak
Kisnemesi település lehetett, majd nem túl jelentős mezőgazdasági faluként működött egészen a 19. századig. Az 1870-es években aztán körjegyzőségi székhellyé vált, majd szépen fejlődött tovább. 1971. július 1-jén lett nagyközség, majd 2001-ben városi rangot kapott. 1382 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.
Akárcsak Őriszentpéternek, úgy Répcelaknak is nő volt az első polgármestere. A független Bokányi Kálmánné egy ciklust vitt végig, majd egy újabb rekorder, a szintén független Németh Kálmán vette át helyét, aki öt cikluson keresztül volt polgármester. Őt 2014-ben az MSZP-s Szabó József követte, aki jelenleg is vezeti a várost. Répcelaknak így eddig mindössze három polgármestere volt.
Csepreg
A város első említése 1255-ből való, a 14. században többször civitasként említik, címere 1362 előttről ismert, ám 1390-ben mezőváros lett. És bár más magyar mezővárosokkal ellentétben Csepregnek polgármestere és önálló bírósága is volt az 1600-as években, ezekből az időkből nincsenek pontos feljegyzések, így a polgármesterek neveit sem tudjuk felsorolni.
1876-ban létrejött a csepregi járás, központja Csepreg lett, mely 1886-ban nagyközségi rangot kapott. Miután az 1950-es közigazgatási reform miatt megszűnt a csepregi járás, egyszerű községgé fokozták le Csepreget. Az 1990-es években aztán újból komoly fejlődés indult, így 1995. július 1-jén városi rangot kaphatott.
A rendszerváltás utáni első polgármester a független Molnár Sándor volt, négy cikluson keresztül. 2006-ban Háromi Jenő János (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum) vett át tőle a stafétát, akit aztán a független Király Árpád követett egy ciklusra.
2014-ben a Fidesz-KDNP-s Vlasich Krisztián Istvánt választották meg. 2016. szeptember 25-én azonban időközi polgármester- és képviselő-testületi választást kellett tartani, mivel feloszlatta magát a képviselő-testület. A választáson Vlasich is elindult, és a három jelölt közül 70% feletti eredménnyel meg is erősítette pozícióját, immár függetlenként.
2019-ben aztán a független Horváth Zoltánt választották meg, így a feljegyzések szerint ő Csepreg ötödik és jelenlegi polgármestere.
Vép
A római korban az ősi Savaria elővárosa volt, később, a 7-8. századtól szláv falu lehetett helyén. 1217-ben királyi birtok, amit udvarnokok és a vasvári káptalan népei laktak, a hagyomány szerint pedig már ekkor mezőváros volt.
És bár a városi rangot csak 2009. július 1-jén kapta meg, 1990-ben természetesen már Vépnek is volt polgármestere. A független Takács Ernőt választották meg, aki két cikluson keresztül vezette a várost. 1998-ban a szintén független Varga Gyula lett a polgármester, aki három ciklust vitt végig.
2010-ben ismét egy független jelölt nyert, Kovács Péter, aki azóta is a város polgármestere, így Vépen is mindössze három polgármester volt eddig.
Bük
1265-ben említik először Byk néven egy határbejáró okiratban, a 15. században pedig már három Bük nevű falu is létezett egymás mellett: Alsó-Bük, Mankó-Bük és Felsö-Bük, melyek 1902-ben összeolvadtak egy faluvá. Az 1950-es megyerendezés során a korábbi Csepregi járás több településével együtt Vas megyéhez csatolták, végül 2007. július 1-jén városi címet kapott.
Bük első, független polgármestere Szele Ferenc volt, két cikluson keresztül. 1998-ban a szintén független Horváth Lajost választották meg, aki 2010-ig vezette a várost. Őt a független Németh Sándor követte, aki a jelenlegi polgármester és akivel együtt összesen három polgármestere volt Büknek.
Vasvár
Vélhetően már a 10. században megépült az a földvár, amely körül a későbbi város kialakult. Az államalapítás és a vármegyerendszer kialakításakor Vasvárt tette megyeszékhellyé Szent István király, majd 1279-ben IV. László királytól kiváltságokat kapott a város. A 14. század közepére Vasvár már igazi várossá vált, melyet a polgárok által választott bíró és 12 esküdt irányított.
1577-ben az állandó zaklatások miatt a domonkos szerzetesek elhagyták Vasvárt, 1578-ban pedig az országgyűlés elrendelte a káptalan Szombathelyre költözését. Ezzel Vasvár tulajdonképpen megszűnt megyeszékhely lenni, a népessége is folyamatosan csökkent.
Vasvár 1986-ban kapta vissza városi rangját, első polgármestere az MDF-es Németh Zsolt volt. Őt Papp Lajos (MSZP-MSZDP-SZDSZ-ASZ) követte, szintén egy ciklus erejéig, aztán 1998-tól egészen 2010-ig ismét Németh Zsolt (MDF-Fidesz-MKDSZ, majd Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP) irányította a várost. Utána Kovács Tilda Matildot (Fidesz-KDNP) választották meg, ő egy ciklust vitt végig, majd 2014-ben Tóth Balázs (Fidesz-KDNP) vette át a helyét, jelenleg is ő a polgármester.
Vasvár tehát egyike azon kevés vasi városoknak, melyeknek volt női polgármestere. Összesen pedig négy polgármestere volt eddig.