Darwin fakéreg-pókjának ( Caerostris darwini) nevezték el a tudósok azt az új pókfajt, amivel Madagaszkárban találkoztak, és ami a valaha feljegyzett legnagyobb hálót alkotta meg - hossza ugyanis 25 méter. Arra is rájöttek, hogy ez lehet a jelenleg ismert legtartósabb biológiai anyag, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az egy hatalmas folyó felett feszül, egyik parttól a másikig, saját súlyát tartva, meg az elkapott áldozatokét (de abban is egyetértenek, hogy ez valószínűsíthetően nem egyéni teljesítmény, hanem csapatmunka eredménye, azaz sok-sok kéregpók szőtte meg).
A University of Puerto Rico zoológiai múzeumának igazgatója, Ingi Agnarsson professzornak a Journal of Arachnology-ban megjelent cikke szerint ez azért is elképesztő, mert ez a pók vizek fölött építi meg hálóját, amire egyetlen rokon faj sem képes.
Kétféle hálótípusból szövöget egyébként a kéregpók nősténye, hiszen a hím itt is csak egy ideig foglalkozik hálóval, felnőtté válásával már csak a szexre összpontosít. Az egyik, mint egy kötél, tartófonalként funkcionál, ez köti össze a végpontokat, és képezi egyúttal a háló radiális részét (mint egy nagyvárosban a sugárutak), míg a nyúlósabb-ragadósabb háló a spirális vonalakért (mint egy körút, ugye), illetve a rovarok elfogásáért felel.
Egy puskagolyót is megfoghatna?
A háló erősségéről még annyit: az eddig legmasszívabbnak tartott kevlárnál - amit golyóálló mellényekhez használnak fel - tízszer annyi energiát képes elnyelni, így lassan érdemes lesz a haditechnikai fejlesztőnek is elgondolkodniuk azon, hogy miként fordítsák a maguk előnyére ezt a felfedezést.
És hogyan oldja meg a kéregpók, hogy folyókat íveljen át? Egyesek szerint Tarzanként lendül át a túloldalra, de ezt hamar megcáfolták. Mindenesetre a hálót molekuláris szintű vizsgálatoknak vetik alá a közeljövőben, így sok mindenre válasz derülhet.
