Tánczos Gábor ügyében a Legfelsőbb Bíróság nyugalommal tekint az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása elé - közölte az LB sajtótitkársága az MTI érdeklődésére. Tánczos Gábort az LB jogerősen 13 éves szabadságvesztésre ítélte a körmendi gyermekgyilkosság miatt, ám védője a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert úgy vélte, sérült ügyfele tisztességes eljáráshoz való joga.
(MTI)
Az Igazságügy Minisztérium csütörtökön kapta meg az Emberi Jogok Európai Bíróságától a Tánczos-ügyre vonatkozó felszólítást. A bíróság arra kéri a magyar kormányt, fűzzön észrevételeket az elítélt ügyvédje által benyújtott kérelemhez abból a szempontból, hogy az a magyar álláspont szerint elfogadható, illetve megalapozott-e. Magyarországnak 2004. január 5-ig kell észrevételeit eljuttatnia a strasbourgi bírósághoz - mondta Höltzl Lipót.
Az ilyenkor szokásos eljárást ismertetve a helyettes államtitkár elmondta, hogy a minisztérium először bekéri a büntetőeljárás iratait. Azok alapján a strasbourgi bíróságnak szóló válaszában rögzíti a tényeket, majd a magyar szabályozásnak a konkrét esetre vonatkozó részét, illetve a hasonló ügyekre vonatkozó strasbourgi esetjogot, ezt követően pedig megfogalmazza véleményét arról, hogy a magyar hatóságok eljárása sértette-e a Magyar Köztársaság által aláírt emberi jogi egyezményt vagy nem.
A strasbourgi bíróság arra kér választ a magyar államtól, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban sérült-e a kérelmező tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a tárgyaláson nem hallgatták őt meg.
Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, hogy nem a Tánczos-ügy az első, amelyben egy büntetőeljárással kapcsolatban kifogásolták a magyar hatóság tevékenységét. Korábban egy másik ügyben azért fordult egy elítélt a strasbourgi bírósághoz, mert úgy vélte: sérült a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez való joga azáltal, hogy a másodfokú eljárásban átminősítették a vádat. A strasbourgi bíróság azonban azt a kérelmet elutasította.
Az államtitkár elmondta, hogy a Tánczos-ügy jelenleg az úgynevezett elfogadhatósági stádiumban tart. A strasbourgi bíróság a magyar állam észrevételei, illetve az arra adandó ügyvédi észrevételek után alakítja ki álláspontját arról, hogy egyáltalán vizsgálja-e érdemben az esetet.
Hozzátette: abban az esetben, ha a strasbourgi bíróság elmarasztalná Magyarországot, a kérelemtől függően kártérítést is megítélhet Tánczos Gábornak, illetve a magyar jogrendszer lehetőséget biztosít a már jogerősen lezárt büntetőügy felülvizsgálatára is.
Tánczos Gábor a Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban kihirdetett jogerős ítélete szerint 1998-ban Körmenden megölt egy 11 éves kislányt, és ezért 13 éves szabadságvesztés-büntetésre ítélték. 19 éves volt, amikor 1998-ban, az ügy gyanúsítottjaként előzetes letartóztatásba helyezték. A nyomozás során beismerte tettét, ám a bíróság előtt már következetesen tagadta azt. A megyei bíróság 14 év fegyházra ítélte, ám ezt megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság, és a megismételt eljárásban született meg a 13 éves szabadságvesztést kimondó jogerős döntés.
Tánczos védője a perben eljárási hibákra hivatkozott, arra például, hogy nem hallgatták meg az általa kért szakértőt, nem kapott meg egyes bizonyítékokat. A jogerős ítélet után a strasbourgi bírósághoz fordult, mert álláspontja szerint sérültek védence tisztességes eljáráshoz fűződő jogai. Így a Legfelsőbb Bíróság nem hallgatta meg a vádlottat a másodfokú eljárásban.
Emlékezetes, hogy Tánczos Gábor a büntetőper során többször is rosszul lett, emiatt tárgyalásokat kellett elhalasztani, ítélethirdetést kellett félbeszakítani.
