Többek között ez hangzott el november 13-án a Szombathelyi Határőr Igazgatóság székhelyén tartott sajtótájékoztatón, ahol a magyar határőrség rendészeti főigazgatója és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója mellett az ausztriai Szövetségi Bűnügyi Hivatal és a Burgenlandi Tartományi Csendőrparancsnokság képviselői is felszólaltak.
Nem a szerencsén múlt
Samu István, a Határőrség rendészeti főigazgatója elmondta, munkájuk során a szerencsének igen fontos szerepe van, az utóbbi évek legnagyobb embercsempész szervezetének kézrekerítése azonban egyáltalán nem ezen múlt. A magyar és az osztrák határőrség között már a nyolcvanas évek végén megindult az együttműködés, ami 1996-ra egy együttműködési megállapodás aláírásához vezetett. 2001-től a határ két oldalán dolgozó kollégák havi rendszerességgel folytatnak egyeztetéseket operatív kérdésekben és kérik számon egymástól a közösen megfogalmazott tervek megvalósítását, ám a napi találkozás lehetősége is biztosított. Elhangzott, hogy a bűnözés e fajtájának kordában tartása másképp nem is megoldható, hiszen az embercsempészek munkája határokon ível át, így a védekezés is csak nemzetközi összefogás révén lehetséges.
Már nem Magyarország a legfőbb tranzitállomás
Az egyre hatékonyabb fellépésnek köszönhetően 2001 óta folyamatosan csökken az illegális be-, illetve átutazók száma. Két éve 13 ezer, tavaly 9800 idén pedig mindössze 6000 illegális migráns ellen kellett fellépniük a hatóságoknak. Nemrégiben a Kelet-Európai országokból az Unió felé irányuló embercsempészet fő útvonala Magyarországon keresztül húzódott és Szombathelyt szinte minden esetben érintette. Mostanra viszont a legnagyobb forgalom az országhatártól délre helyeződött át. Gerald Tatzgern, az ausztriai Szövetségi Bűnügyi Hivatal referatúravezetője elmondta, az embercsempészet legfőbb célpontja Ausztria, itt évente mintegy 50 ezer határsértő fordul meg, azonban még így is 24 százalékos csökkenés tapasztalható a kilencvenes évek végéhez képest. A magyar határőrökkel való szoros együttműködés hatékonyságát mutatja az is, hogy hazánk felöl mindössze a teljes létszám 7 százaléka érkezik, 2003-ban pedig további 4 százalékos csökkenés volt megfigyelhető.
Az Unió is megirigyelheti
Gerald Tatzgern hozzátette, Ausztriában példaértékűnek ítélték az együttműködést, de még az Európai Unió többi országa is megirigyelheti azt a hatékonyságot, mellyel 2003. november 9-ig sikerült felgöngyölíteni azt az embercsempész hálózatot, amely mintegy 10 ezer, többnyire szerb és albán állampolgárt csempészett át Magyarországon keresztül Ausztriába. Ezidáig magyar oldalon 13, Ausztriában 8 letartóztatásra került sor az ügyben és ezúttal nemcsak a "kishalakat", hanem vélhetőleg a hálózat vezetőit is sikerült kézrekeríteni.
A szerb-albán hálózat
Az 1997 óta működő szövetkezet a migránsokat főként Koszovóban toborozta és egy ember szállítását 800 és 2000 euró közötti összegért vállalta, így a szervezet összbevétele elérheti a 20 millió eurót is. Az utasokat Koszovó és Bécs között nemzetközi utasforgalomban menetrend szerint közlekedő buszokra irányították, az úti okmányokkal nem rendelkezők számára pedig még a szükséges iratokat is beszerezték 500 euró körüli áron.
A szállításokban több ausztriai székhelyű utazási iroda is részt vett. Az embercsempész szervezet kisebb, zárt csoportokat alkotva a határhoz közeli városokban telepedett le, és a helyszíneket váltogatva folyamatosan tartották a kapcsolatot. A migránsokat a bűntársak által üzemeltetett kisebb panziókban pihentették néhány napig, amíg eldöntötték, kit, hol, hogyan csempésznek át a zöldhatáron, vízi határszakaszon, esetleg csomagtartóban elrejtve a közúti határátkelőhelyeken.
A szállításokhoz több, forgalomból kivont osztrák és német rendszámú gépkocsit is használtak, de ezekkel csak Magyarországon és Kelet-Európa irányába közlekedtek.
A hazánk területén elfogott 13 főből 11 ellen Magyarországon indul eljárás, kettőt pedig Ausztriában fognak felelősségre vonni a kiadatás után. Az összesen elfogott 21 főn kívül még további letartóztatások is várhatók.
A román-moldáv kollégák
Ezen üggyel párhuzamosan egy másik, román-moldáv embercsempészetre szakosodott hálózat felszámolására is sor került. Az utóbbi szervezet ugyanezen határszakaszon keresztül főként moldáv, török, jugoszláv és ukrán állampolgárokat juttatott át Ausztriába, majd onnan Olaszországba és Németországba.
Az eltelt időszakban 800-1000 főt léptettek át az Unió területére, ezzel mintegy 1 millió eurós bevételre téve szert. Az embercsempészek szerb-albán kollégáikhoz hasonlóan igen kifinomult módszerrel dolgoztak, fedőneveket használtak, járműveiket és a telefonokat folyamatosan váltogatták. A zöldhatár mellett a közúti határátkelőhelyeket is gyakran igénybevettek.
Elfogásukhoz az osztrák határőr kollégákon kívül több Bűnügyi és Felderítő Szolgálat, így a Nyírbátori, Balassagyarmati, Budapesti, Győri és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is részt vett. A szintén 21 bűntetett előéletű letartóztatott feltehetőleg más bűncselekményekkel is gyanúsítható, az általuk használt gépjárművek régebbi bűncselekményekkel is kapcsolatba hozhatók és egy házkutatás során kábítószer is előkerült.
A sajtótájékoztatón Samu István, a Határőrség rendészeti főigazgatója hangsúlyozta a további hasonlóan szoros együttműködés szükségességét és a magyar határőrség nevében köszönetet mondott az osztrák kollégáknak. Gerald Tatzgernnek, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal referatúravezetőjének és Reinhard Karlovicsnak, a Burgenlandi Tartományi Csendőrparancsnokság Bűnügyi Osztályának vezetőjenek a Biztonságos és nyitott határokért emlékplakett arany fokozatát adta át.
