Ez az ötezer éve már ismert testdíszítési mód főleg azoknak ajánlott, akik nem akarnak egész életükben tetoválást hordani magukon, ugyanis a növényi alapanyagú festék másfél, két hét alatt teljesen lekopik. A henna tetoválás fájdalommentes, mivel csak abból áll, hogy felvigyük a festéket a bőrre - ecsettel, pálcikával, tölcsérrel -, s nem kell tűvel bedolgozni.
Hogyan készül a hennatetoválás?
A festés előtt a bőrt arclemosóval meg kell tisztítani a szennyeződésektől, a bőrben termelődő természetes zsírtól. A pépet mehnditölcsérbe töltik, majd felrajzolják vele a mintákat, majd a felületen néhány miliméter vastagságban kezd megszáradni a sötétzöld, olykor fekete színű festék.
Néhány nap alatt színe sötétebbre vált, majd másfél, két hét után kezd lekopni. Persze attól is függ, hogy mennyire gyakran használt a testrész. Például kézfejről előbb tűnik el a minta, mint a vállról, egész egyszerűen azért, mert gyakrabban mosunk kezet. A hennaábra talpon és tenyéren a legsötétebb, mivel a szín erőssége függ a testhőmérséklettől, és ott vagyunk a legmelegebbek.
A legtöbb hennatetováló az általa ismert és elkészíthető mintákból összeállított albummal várja a festetni vágyókat.
Negyed -, félórás munkával kerül fel a tetoválás a bőrre, s mindezért átlagosan 2ooo-3ooo forintot kérnek. A nagyobb ábrák persze többet kóstálnak. A Balaton partján majdnem minden üdülőcentrumban tanyáznak fiatalok, akik készítenek hennarajzot. Kézműves vásárokon, fesztiválokon, road-showkon is előfordulnak, könnyen felismerhetőek, hiszen testükön - mint egy reklámtranszparensen - hirdetik, hogy mivel foglalkoznak.
A henna tetoválás mintavilága a tradicionális keleti mintáktól egészen a mai divatos trendmotívumokig terjed. A hennát több országban is előszeretettel használják, így sokféle hagyomány mintái közül válogathatunk.
Az indiaiak díszítések általában finom virágrajzokból, absztrakt kacskaringókból állnak. Az esküvők nélkülözhetetlen momentuma a hennarajzolás. A vőlegény a két család nőtagjait ellátja festékkel, hogy a mennyasszonyt megfesthessék. Ez különösen jó lehetőség a két család közötti kapcsolat kialakítására. Az ara testének hennával való feldíszítése a mehndi raat, azaz a mehndi éjszaka.
Az indiai táncosnők figyelemfelhívó jelleggel festenek magukra hennamintákat, hogy jobban kihangsúlyozzák finom kézmozgásukat.
Az afrikaiak vastagabb, geometrikus ábrákkal festenek. A Guendra elnevezésű szerelmes táncnál a mehndifestés arra szolgál, hogy a táncosnő ujjainak lágy mozgására - aminek szexuális jelentése van - hívja fel a férfiak figyelmét.
Az arabok a kéz- és lábfejen elhelyezett nagyobb virágmotívumokra helyezik a hangsúlyt. A körmök, a bőr és a haj hennával való befestése manapság is népszerű a Közel-Keleten. A hennát Alsó-Egyiptom úrhölgyei kozmetikai célokra alkalmazták. Sminkeltek, alapoztak, kontúroztak, szemet emeltek ki a festékkel.
| Mi fán terem, és mit gyógyít? A hennát Indiában, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten termesztik, jól viseli a száraz, forró éghajlatot. A csaknem négy méteres növényt évente háromszor aratják. Két kő között őrlik finom zöld porrá, ebből lesz a hennapép, amelyet az indiaiak mehndinek hívnak. Az Egyiptomból származó henna (Lawsonia Inermis) növényt nemcsak testdíszítésre, hajfestésre, hanem gyógyításra is használják. A henne-nek, Al-khanna-nak, Al-Henna-nak és lawsoniának is nevezett természetes szert Indiában és Észak-Afrikában bőrbetegségek, karcolások, kisebb sérülések, égési sebek ellátására, ekcéma kezelésére alkalmazzák, mert fertőtlenítő és bőrösszehúzó hatásáról is ismert. |
