Az elmúlt évek bebizonyították: a tömegkultúra kifogyhatatlan a munícióból. Amikor érdeklődés hiányában már a tusfürdőoperák és békítőshow-k sem képesek a megfelelő mértékű nézettséget és kocsányonlógást biztosítani, akkor leleményes piackutatók összeülnek brainstormingolni, és Orwell kilátástalan utópiájából kukkolók mekkáját varázsolják a képernyőre.
Nyilatkozz, hogy az övék vagy!
Egyszersmind pedig nézők ezreinek fantáziáját bolygatják meg azzal, hogy akár semmittevéssel is lehet milliókat hazavinni, csupán rá kell pirkantani a Big Brother forródrótjára, és azon melegében feltárul a mennyek kapuja. A következményekkel minden jelentkező tisztában van - a műsor jogászai gondoskodnak arról, hogy a játékosok egy tollvonással feláldozzák személyiségi jogaikat a show kedvéért -, de többségük mintha nem akarna róluk tudomást venni. Vagyis arról, hogy még a műsor lefutása után sem marad egyetlen lépésük őrizetlenül, mint ahogyan magánéletük sem lesz ismeretlen a Nagy Testvér előtt. Ő mindenhol ott van, és nyitva tartja a szemét.
Akinek majdnem bejött, s akivel "szóba se álltak"
Gabi (24) diplomás gyermekgondozóként igazán bele sem gondolt ebbe a korántsem elhanyagolandó fejleménybe. Eleinte csak a poén kedvéért jelentkezett, jó kis heccként fogta fel az egészet. Aztán beismeri, valószínűleg nehezen bírta volna a rá nehezedő nyomást...
De hogyan is zajlott le maga a jelentkezés?
"Felhívtam a megadott számot, amin egy kellemes női hang jelentkezett be. Elmondtam, ki vagyok és miért telefonálok, mire ő közölte, hogy néhány kérdésre válaszolnom kell, ráérnék-e most erre. Persze rögtön igent mondtam. Először a külsőm és az életkorom felől érdeklődtek, majd kérték, hogy meséljek a belső tulajdonságaimról és a hobbijaimról is. Elmondtam, hogy szeretek szórakozni, a tánc is meghatározó szerepet tölt be az életemben. Az is érdekelte őket, van-e most éppen barátom."
Rossz nyelvek szerint ez a betelefonálós válaszolósdi csupán álca, ami másra nem jó, minthogy meglegyen egy adott létszámú ember, akikből a második körben majd lehet szelektálni. Dénestől (27) például közel sem kérdeztek ennyit, bár nem is árulta el a diszpécsernek valódi célját: ő ugyanis azért ment volna be a Big Brother házba, hogy megérdemelten gúnyt űzzön ebből a mérhetetlen emberi hülyeségből. Lehet, hogy kifinomult intuíciós készséggel rendelkező parafenomének kapkodják fel a telefonokat, hiszen Dénesnek nem küldtek jelentkezési lapot.
Aki poénra vette
Tudniillik minden telefonálóval közlik, hogy amennyiben megküldik neki ezt a tizennégy oldalas ívet, az azt jelenti, hogy bekerült az első ötszáz kiválasztott közé. Szabolcs (23) szerint ez nem más, mint ravasz reklámfogás, csak hogy tovább csigázzák az érdeklődést. Őt egyébként saját édesanyja nevezte be a játékra anélkül, hogy tudott volna erről.
"Semmi mást nem kérdeztek anyámtól, csak azt, hány éves vagyok és mit csinálok. A külsőmről sem tudakolóztak, de végülis küldtek jelentkezési lapot, amin kértek minimum egy fényképet is. Erre én otthon kiválasztottam egy három éves koromban készült fotót, amin valami mozdonynak látszó tárgyat tologatok. Azt nem mondták, milyen képre van szükségük..." Szabi hétközben albérletes egyetemistaként éldegél az ország másik szegletében, idén fog végezni kommunikáció szakon. Megvan a magához való esze, de őszintén elárulja: napokon keresztült hezitált, visszaküldje-e kitöltve a jelentkezési lapot. Ez ugyanis egy rövidebb útja lenne annak, hogy oda kerüljön, ahova mindig is szeretett volna: a médiába. Hiszen ha Zsanettből rovatvezető lehet, akkor ő a diplomájával talán még nála is magasabbra kapaszkodhatna a szamárlétrán. Végül belátta, mégsem lenne okos dolog ez a próbatétel.
"Két dolog miatt mondtam le a jelentkezésről: egyrészt, mert megőrültem volna a bezártság miatt, másrészt pedig mert nem akarom se magamat, sem pedig környezetemet kitenni riporterek hadának, a felesleges frusztrációnak."
Mit kell kitöltened egy jelentkezési lapon?
A Microsoft Wordben készült jelentkezési lap első oldala az alapvető szabályokat foglalja össze, a lap alján pedig nem holmi céges pecsét, hanem magának a Nagy Testvérnek az aláírása díszeleg. Igazán szuggesztív, egy reality show rajongó talán már itt transzba esik.
Először személyi adatainkat kell megadnunk, ahol a szokásosnál részletesebben érdeklődnek családi állapotunk felől (ha házasodtunk akkor hányszor, tartós kapcsolatban élünk-e), törvénytisztelő vagy éppen büntetett előéletünket sem rejthetjük véka alá, ezt is firtatják egy kicsit. Elgondolkodtató a "volt valaha adóssága állami intézmények felé, és ha igen, mennyi?" kérdés is.
A következő blokk életmódunkat és a családot helyezi középpontba: ki lenne számunkra az ideális partner, milyen tipikus konfliktusok vannak családunkban, hogy hívják háziállatainkat, fontos-e nekünk a politika, milyen folyóiratokat olvasunk rendszeresen, keveredtünk-e valaha verekedésbe.
A harmadik rész az Egészségügy címet kapta, itt Nagy Tesó kapásból a TAJ számunkat igényli. Aztán betegségek és függőségek, allergiák és alvási nehézségek felől érdeklődik, illetve arról, zaklattak-e valaha szexuálisan, és amennyiben igen, mikor és hol történt az eset. Humánus alapon e kérdés megválaszolása kivételesen önkéntes.
Az utolsó nagy blokk a kreativitásra való hajlamunkat igyekszik feltárni, itt aztán latba lehet vetni a képzelőerőt: írja le egy tökéletes napját, milyen az autóvezetési stílusa, csinált(atott)-e magáról valaha meztelen képet, mit tenne, ha a közértben az eladó kevesebbet adna vissza, milyen gyakran maszturbál, sorolja fel tipikus tulajdonságait - ezekkel a típuskérdésekkel kell szembesülnünk.
Miután kellően megszenvedtünk a kitöltögetéssel, az agyafúrt módon a hátoldalra biggyesztett nyilatkozattal szentesítjük önmagunk metamorfózisát, szabad emberi lényből az áldozati bárány és a kísérleti nyúl közötti ingatag állapotba. Ha a szóbeli meghallgatáson is sikeresek vagyunk, akkor benne vagyunk a bűvös tizenkettőben. Onanntól viszont Big Brother figyelni fog. Kiszavazás után, a házon kívül is...
