Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Volt idő, amikor 69-en hajtották Jákon a korongot, ma jó ha ketten - itt a vége

Milyen volt a hagyományos jáki kerámia? Hogyan tűnt el mára szinte nyomtalanul ez a 400 éves fazekas-hagyomány? (2. rész.)

Tavaly decemberben az utolsó jáki fazekas is befejezte az árusítást a szombathelyi piacon. Takács Lajos csendben, különösebb felhajtás nélkül végleg összepakolt. Családjában 1826 óta folyamatosan voltak jáki fazekasmesterek, apáról fiúra szállt a mesterség. Sorozatunk első részében a régmúltat próbáltuk összerakni. Az utolsó jáki fazekas is abbahagyta a piacozást Szombathelyen - 400 éves tradíciónak lett vége 2016. June 02. 15:39

Nincs könnyű dolgunk, tudományos igényességgel senki sem kutatta a témát, szakdolgozati szinten olvasni csak róla. Az egyik utolsó jáki fazekassal, Udvardi Balázzsal (aki műtárgyvédelmi asszisztensként a Savaria Múzeumban dolgozik), valamint a múzeum néprajzi osztályának vezetőjével, Horváth Sándorral próbáljuk összerakni a jáki hanyatlás éveit.

A jáki fazekasság története
Udvardi Balázzsal és Horváth Sándorral próbáljuk összerakni a jáki szálakat
Mészáros Zsolt

De milyen is volt a hagyományos jáki kerámia?

A jáki fazekasok mindig is elsősorban használati tárgyakat készítettek. Kedvelt volt a fröccsentett szétspriccelt máz, a domborműves díszítés, különböző mázakkal motívumokat nem igazán festettek. A tejesfazekak oldalára keresztet írtak: óvó-védő, rontásűző jelképként, az is jellemző volt, melyik család hogyan rakta fel. Nem köcsögöztek, tejesfazekat csináltak.

A legkülönlegesebb jáki edény egy céhkorsó, amit Angyal Józseftől őriz a Néprajzi Múzeum ( a fazekas amúgy nem is tősgyökeres jáki). A fazekascéhkorsó – meséli Balázs, vizsga remekként készülhetett. Feljegyezték, mivel gyüttmentnek számított a a jáki fazekascéhben, idegenként 31 forintot kellett fizetnie a szokásos 25 forint helyett, de nem okozott neki gondot, egy éven belül két összegben kifizette. Ezen kívül jelenleg 4 db céhkorsót ismerünk, amelyek biztosan Jákon készültek.

Vegyescéh korsója
Egy különleges fazekas-munka: a jáki vegyescéh korsója
Nyugat.hu

Ajándéktárgyakkal is megpróbálkoznak

A 19. század közepéig még virágzik az jáki fazekasság, 50-60-an dolgoznak a céhben (2000 körüli lakosságszám mellett).

Az 1880-as évekig valóban sokan fazekaskodnak, de akkor már bajok vannak.

A szakma akkor kezdett hanyatlani – meséli Horváth Sándor - amikor az 1800-as években megjelent a konyhákban a sparherd, melegített vaslapon kezdtek el főzni. Addig, gondoljunk csak bele, még 1840-ben Bécsben is füstös konyhák voltak. Ezzel egy időben megjelentek a paraszti háztartásokban a zománcozott öntöttvas főzőedények, nem volt már tömeges igény a fazekasok termékeire.

Rövid ideig új mázakkal is próbálkoznak, megjelennek a színes fedőmázak.

1903 körül évenként még 30-40 ezer tejesfazék és 15-20 ezer db konyha- főzőedény készül. A huszadik századra elfogy a levegő a jáki fazekasok körül, 1906-ban Fábián már „csak” 17 fazekast számlál. Megszűnik az agyagból készült használati tárgyak mindennapi funkciója, átmennek csibeitatóba, virágcserépbe. Kitalálják a jákiak például a zöldségbujtatókat, ami mostanában nagy divat.

Az első világháború előtt, ahogy Fábián is lejegyezte, a környék akkor népszerű üdülőhelyére, Tarcsafürdőre a jákiak is számtalan ajándéktárgyat készítettek. A minőségről nem volt a néprajzkutatónak túl jó véleménye:

ahol némi olaj festésű ízléstelen virágcsokrot pingálva rá, mint „tárcsái emlék"-et árusították.

A jáki fazekasság története
Itt a Velemér-völgyi edények láthatók
Mészáros Zsolt

Menekülési útvonalnak tűnt, hogy 1896 és 1904 között Schulek Frigyes tervei alapján átépítették, majd országos szinten is felfedezték a jáki templomot. Beindult helyben is az ajándéktárgygyártás.

Az 1930-as években az „Én szülőföldem…” című honismereti tankönyvben még ha Vas megye és fazekasság, akkor nem az Őrséget, hanem Jákot hozzák fel, mert ahogy megjegyzik: „A mi gerencséreink híresek az egész megyében”. Ebben a tanulmányban Takács József mesél a szakmájáról. (Fábián Gyula feljegyzésében 1912-ben Takács József a jáki céhmester. Kétszeres céhmester volt, mert céhmestere volt a székesegyháznak, egyházfi-i teendőket végzett, és vezette a gerencsérek ügyes-bajos dolgait.)

A jáki fazekasság története
Jáki fazekasok tárgyai
Mészáros Zsolt

A háború előtt a feljegyzések szerint már csak 6-an foglalkoztak fazekassággal.

1934-ben már tervezik, hogy a templom, mint látványosság, turisztikai célpont mellett legyen egy fazekasház, ahol be lehetne mutatni a hagyományokat és árulni lehetne a portékákat. Ezt azóta sem sikerült megvalósítani.

A harmincas években volt egy legendás jegyzője a falunak, Szakonyi Győző, aki annyira beleszerelmesedett a jáki fazekasságba, hogy maga is meg akar tanulni kerámiázni. Az ő közreműködésével 1934-ben szerveztek egy közös kiállítást is a jáki fazekasoknak, amiről egy fotó is készült. (Jól látszik rajta, a jáki fazekasok nem parasztemberek, hanem iparosok voltak, öltönyben, elegánsan, igaz otthon mezítláb ültek a korongra.)

Vasvármegyei kiállításon
Jáki fazekasok, még a múlt században, egy Szombathelyen rendezett kiállításon
Nyugat.hu

Két mostohatestvér, Ják és az Őrség

Tény, hogy az 1900-as évek elején még nem tartották számon az őrségi fazekasságot. Adat sincs arról, milyen minőségű agyagot bányászhattak itt. A fontosabb felvevőpiacok, mint például Graz is, nagyon messze voltak. Az őrségi gerencsérek Zalát és Tolnát látták el termékekkel, szekéren járták a megyéket.

Bár az első fazekasokra, gerencsérekre utaló adatok a 14. századból származnak, a vasi fazekasság térképére az Őrség a Czugh-család révén a 19. század első harmadában került, sikeresen iparosították a fazekasságot, és létrehoztak egy üzemet. A két testvér János (1917−1993) és Dezső (1925−1995) 1950-ben nyolc fazekassal a termelőszövetkeze mellett „téli csoportot” alakított ki, majd egy év múlva a Háziipari Szövetkezetet hoztak létre, ahol harminc fazekasnak adtak munkát. 1953-ban megalapították a Magyarszombatfai Kerámiagyárat. A tervező, szervező üzemvezetői teendők közepette a családi műhelyükben megújították, országosan is ismertté tették a magyarszombatfai kerámiát. Az országban az elsők között kapták meg a Népi iparművész címet. 1964-ben a testvérek Tófejre költöztek. Itt megalapozták és irányították az alakuló zalai kerámiaüzemet.

Jákon is volt hasonló kezdeményezés – de nem sokáig működött az üzem

Ahogy Udvardi Balázs hallomásból tudja, Jákon is működött a 60-as 70-es években, rövid ideig fazekas-üzem, ahol tömegben próbáltak eladható iparművészeti tárgyakat készíteni. Megpróbálkoztak egy régi hagyomány újjáélesztésével, virágcserepek, dréncsövek mellett modern kerámiákkal, vázák készítésével próbálkoztak, több-kevesebb sikerrel.

A vég

A legutolsó időkben, az 60-as évektől már csak hárman osztoztak jákiak a piacon. Tóth Ferenc vitte a Fő téren az idegenforgalmat, díszes iparművészeti tárgyakat készített. Takács Lajos már akkor piacozott. A harmadik tradicionális nagy család Jákon a Némethék voltak: ők a virágcserépre álltak rá. Akkoriban a Kertész TSZ nagy mennyiségben vette meg ezeket. Némethék kitalálták, hogy présgépekkel hogyan lehet agyagból tömegesen virágcserepeket készíteni.

A jáki fazekasság története
Jáki fazekasok tárgyai
Mészáros Zsolt

Ahogy Udvardi Balázs meséli, Némethék évtizedek óta nem foglalkoznak már a mesterséggel, Tóth Ferenc családjában sem vitte senki tovább a hagyományokat. Takács Lajos bácsi pedig pár hónapja végleg abbahagyta a piaci árulást. Visszavonult.

A legutolsó, aki ismeri a jáki mesterség fortélyait

Udvardi Balázs nem származik fazekascsaládból, de famíliája 1770 óta jáki. Meséli, mindig szerette a történelmet, általános iskolában indult egy versenyen, bejutott a megyei második fordulóba, ahol a templom története után új témát kellett választania.

Szülei ötletére talált rá a témára, a jáki fazekasság történetére. Emiatt járt először Takács Lajos műhelyében, akitől még gyerekként elleshette a fogásokat. Bár Lajos bácsi, meséli Balázs, zárkózott természetű ember, nem igazán vágyott arra, hogy valaki ott legyen a lába alatt, őt befogadta:

Mécseseket is csináltunk, és hamutálcákat, a kemence melletti cölöpkorongon is dolgozhattam. Emlékszem, hogy csodáltam, ahogy Lajos bácsi pár célirányos mozdulattal felhúzta a korongon a méretes virágcserepet. Megtiszteltetésként pakolhattam kifelé az ép csak meghűlt cserepet.

Balázs aztán az Őrségben Vörös Péternél tanulta tovább a mesterséget.

A jáki fazekasság története
Előtérben Udvardi Balázs, a legfiatalabb, aki még ismeri a jáki fogásokat
Mészáros Zsolt

Az egyik legrégebbi agyagedény is Balázsnak köszönhetően vált ismerté, 1753-as keltezéssel, ő vette le az általános iskola szekrényéről:

Gyerekkorunkban ott fociztunk mellette, ott porosodott a szekrény tetején.

A Helytörténeti Múzeum kiállításának készítésekor Hajmási Erika régész munkáját segítve kereste elő a sokszor már elfeledett tárgyakat, melyeket annak idején Csenár Márton iskolaigazgató gyűjtött össze, még a háború előtt az utókornak. Feltehetően többek között az igazgató úrnak köszönhetően maradt meg a fazekascéhkönyv és az 1753-as takács céhkorsó is, mely a céhládával porosodva várta, hogy újra felfedezzék.

Így érnek össze a szálak

A történethez hozzátartozik, azon ritka téma ez, amiben nem csak újságíróként vagyok érintett. Lassan huszonöt éve foglalkoztat a kerámiázás, én az őrségi-zalai vonalból indultam. Zalaegerszegen a 90-es években a cikkben említett Czúgh Dezsőnél és Németh Tamásnál (Németh János iparművész fiatalon elhunyt fiánál) kezdtem el fazekaskodni. Jákhoz annyi közöm van, hogy családommal évtizedek óta ott élünk, és a helyi általános iskolában lassan tizenöt éve kerámia szakkörön gyerekekkel próbálom megszerettetni ezt a sokszáz-éves gyönyörű hagyományt. (Pais-H. Szilvia)

Jáki kerámia szakkörösök munkái
Jáki kerámia szakkörösök munkái
Nyugat.hu

1. rész: Az utolsó jáki fazekas is abbahagyta a piacozást Szombathelyen - 400 éves tradíciónak lett vége - ITT

Kedves Olvasó!

Hangot szeretnénk adni nektek! Kérjük, segítsetek nekünk abban, hogy elindítsuk új stúdiónkat, és hogy minél több beszélgetést és videót készíthessünk veletek, nektek!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Kapcsolódó cikkeink

Az utolsó jáki fazekas is abbahagyta a piacozást Szombathelyen - 400 éves tradíciónak lett vége

Voltak idők, amikor 69-an is hajtották a korongot Jákon. Régebbi hagyományokkal bírt, mint a nagy rivális, az őrségi. (1.rész)

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Múltbanéző