Popeye dölyfös alakját vajon azért alkották-e meg több mint hetven évvel ezelőtt, hogy a horgonytetkós alkart hordozó tengerészeket elfogadtassák a fintorgó elittel? Nyilván nem, bár minden kétséget kizáróan lehetett ilyen utóhatása. A "body modification" azonban még ennél is régebbre nyúlik vissza: az elnevezés azokat a tevékenységeket jelöli, amelyek célja az emberi testnek nem orvosi, ellenben esztétikai vagy akár spirituális célzattal történő megváltoztatása, átalakítása.
E változtatások variációi széles spektrumon húzódnak: a számos társadalomban közkeletűnek számító női fülbevalótól kezdve az egyes vallások által megkövetelt körülmetélésen át a punk szubkultúra orrkarikájáig több dolgot is idesorolhatunk, mint gondolnánk (hiszen ne feledjük, gyakran azt a legnehezebb észrevennünk, ami a szemünk előtt van - ami nekünk természetes, az egy más világrészből érkezettnek aligha, és vica versa). Kétség nem fér hozzá, hogy valamennyi emberi társadalom alkalmazott már valamiféle testmódosító praktikát, legyen szó a Maori tetoválásokról, a viktoriánus fűzőkről, netán a modern szilikon implantátumokról.
Kultúrigazodás, "body art" és a gépember
A testmódosítás a más társadalmakhoz való idomulni vágyásnak is a legkézenfekvőbb, bár olykor vitatott és indulatokat korbácsoló eszköze lett: hallhattunk már olyan ázsiaiakról, akik "kiigazíttatták" mongolredőjüket, feketékről, akik göndörből egyenesbe vasalták hajkoronájukat, de a szoláriumok kínálta bőrbarnítás széles körben akceptált lehetősége is ide sorolható (Jackót most sportszerűségből hanyagoljuk).
Egyesek a "body art" mentén a művészet felé vették az irányt, vászonmód kipingálva testüket, a modern futuristák pedig az ember-gép összekapcsolódást - a cyborgot, azaz a kibernetikus organizmust -, mint az evolúció következő lépcsőfokát látták meg benne. Ez ma már egyre kevésbé utópia: a fémprotézisek és pacemakerek, illetve a Parkinson-kórra kiötlött agyi stimulátorok bizony már előrevetítik azt a kort, amikor az ember mesterséges úton erősíti fel mentális és fizikai képességeit. E röpke kitérő után pedig akár vissza is térhetünk a bőr külszíni fejtéséhez.
Hiszen léteznek olyan "mod"-ok (magukon "body modification" eljárást foganatosító személyek), akik az egyszerű piercingeken vagy tetoválásokon túl egyéb eljárásokat is alkalmaznak, amik a jól kitaposott erkölcsi ösvényen flangáló átlagemberek számára egészen gyomorforgatóak is lehetnek. Ezek közé tartozik a "scarification", amikor is a mod-ok geometrikus alakzatú sebeket ejtenek magukon professzinális - akár felforrósított - szerszámokkal, vagy dörzspapírral. Látványosak és ijesztőek lehetnek a sebészeti úton bőr alá "varrt" szövetbarát implantátumok, mint például az ördögszarv, de nemrég hallhattunk arról az új holland eljárásról is, amikor a szem szaruhártyája alá ültetnek csillag- vagy szívalakú ékszert.
Ahogy jóformán minden, nem mainstream művészeti ágazatnál beszélhetünk egy hardcore - azaz sokkal "vadabb", intenzívebb, keményebb - variánsról, úgy itt is léteznek úgynevezett "heavy mod"-ok, akik összejöveteleiken gyakran vetik alá magukat "suspension"-nek, testük felemésének a bőrbe mélyesztett kampók által - és mitagadás, ez az akció már a mazochizmussal jár kéz-a-kézben. A "heavy mod"-ok közé tartoznak azok is, akik nemi szervük extrém átalakítását is bevállalják, akár szexuális életük teljes feladásával: hihetetlen szűk átmérőjű gyűrűket húznak falloszukra, golyócskák kerülnek péniszbőrük alá, vagy fémsúlyokkal húzzák le heréjüket, a nők pedig ujjnyi vastag fémtüskéket szúrnak át szeméremajkukon.
Újjá alkotják testrészeiket
Az egyes testrészek (többnyire ujjak) eltávolításában, csonkításában lelt öröm az önsanyargatás mellett egy egészen más jellegű jelenséget, a testképzavar eshetőségét veti fel. A magukat megkérdőjelezhető művészi szándékkal csonkító mod-ok és a testképzavarosok közti különbség abban áll, hogy ez utóbbiak belső testképe nem egyezik meg valóságos alakjukkal, és mindent elkövetnek azért, hogy a kettőt összhangba hozzák. Egy sokkoló dokumentumfilm tanúsága szerint például egy középkorú nő hátrakötött lábakkal, a térdén gyakorolta az újfajta járástechnikát, amit akkor fog majd alkalmazni, miután leamputálják végre a lábait - azokat ugyanis soha nem vallotta magáénak, idegen húsdarabokként érzékelte őket. Végtelenül boldog volt, amikor rátalált egy olyan sebészre, aki őt komolyan, kérését pedig fontolóra vette.
Nem kell majrézniuk az erkölcscsőszöknek, a "body modification" extrémebb formái egyelőre egy szűk amerikai közegben összpontosulnak. A műfajnak azonban már így is vannak showműsorokat abszolváló sztárjai, például Lizardman ("gyíkember"), aki lézerrel kettévágott kígyónyelvével, szemöldökénél a bőr alá ültetett teflon kitüremkedéseivel, zöldre tetovált bőrével és hegyesre csiszolt fogaival a mod-mozgalom egyik legjelesebb reprezentánsa. Showjában dartsokat hajigáltat a hátába, orrán át vezetett csövön keresztül pumpál seritalt a gyomrába, és villanykörtét gyújt meg a szájában.
De aggodalomra semmi ok. Nem rajtunk gyakorol.
