Manapság semminek sincs nagyobb keletje, mint az élő adásban leadott őszinteségnek írtam pár napja egy szombathelyi színházpremier kapcsán. Az MMIK széksorait szemlélve ugyanez a mondat jutott eszembe: Csernus doktor egyszemélyes cirkuszának szombathelyi bemutatóján még a lépcsőn ülésért is versengeni kellett. Öt-hatszáz lelki tanácsra szoruló, a brutális őszinteséget élőben is áhítozó harminc-negyvenes nő, pár pasi és egy-két idősebb rajongó leste a celeb-pszichiáter mondatait.
A pszicho-MC szájbarágósan, komótosan ontotta az igét
Nem tudom garantálni, hogy jó szórakozás lesz. kezdte
Csernus keserédes kétóráját. Az idő múlásával egyre zavartabban pislogtunk körbe,
hova is tegyük mindezt. Lassú a tempó, Csernus szájbarágósan, komótosan osztotta az
igét, szavaival egyet is lehetett érteni. Már-már elhitettük magunkkal: a doktor valódi
hiánypótlék, rendjén is van, hogy zavaros és álszent világunkban a kegyetlen őszinteséggel
lehet tarolni.
Másrészt azonban arról is megbizonyosodhattunk: van egy bizonyos szint, ami alatt olcsó
ügyeskedés marad az őszinteség, és rosszfajta vásári mutatvány lesz, amolyan táv-gyógy-kezelés.
A brutális őszinteségről
A pszicho-MC meggyőző rutinnal hívta elő a paneleket, kemény volt a fogalmazás,
így lett hatásos. A mondandó kifejezetten tetszett, kedveljük mi ezt a fajta nyers őszinteséget.
Sodrásának legelején a celeb-doktor az őt ért legtöbbször elhangzott vádról, a
brutális őszinteségről értekezett, mert miként is lehet az őszinteség, ha valóban
őszinteség, brutális? Majd egy hasonlatot hozott, amelyet fel lehet fogni amolyan ars
poeticának is: Mutassa meg nekem, hozok egy diót és egy kalapácsot, hogyan
lehet azt nagyon picit kocogtatva, finoman feltörni, képes lesz rá? Talán hosszú idő
alatt igen, de
Majd kijelölte az est fő irányvonalát, amire mondandóját és áldozatát fűzte: az
önbizalmat, mit is jelent valójában önmagunkban bízni. Feltette a kérdést: Ki
az, aki maga előtt hiteles ember? Aki nyugodtan, oldottan mer erről beszélni? Van itt
ilyen? Aki érzelmi szempontból felnőtt ember?
Az áldozat önként ment a tűzbe
Az áldozat már-már harsány nagyképűséggel jelentkezett, állt fel a
pulpitusra: ő bizony vállalja önmagát, mellesleg kicsattan a nagy lelki békéjétől.
A hatvanhat éves özvegy arcára azonban hamar ráfagyott a mosoly, egyre kínosabban
feszengett, a szemébe lógó hajú, entellektüel-szemüveges Csernus egyre inkább elemébe
került. Először még ő is feszengett, még a nagy lélekgyógyász sem bír ura lenni
a metakommunikációnak: szorosan karba tett kézzel, intimen közel hajolva figyelte és
provokálta a hölgyet. Aztán, ahogy ő egyre oldottabb lett, kitárulkoztak a kezek.
Egyébként nem tett mást: odafigyelt és belecsimpaszkodott áldozatának egykét valóban
fontosnak tűnő, elejtett mondatába.
Szeret szeretkezni, Csernus?
Persze Csernus okosan mindvégig kihangsúlyozta: akinek nem inge ne vegye magára!
Az idős hölgy azonban egy idő után túlontúl is önérzetes lett, minden elejtett
mondatban önmaga kritikáját látta. Ott a színpadon bizonyára a közönség többi
egyede sem lett volna okosabb, de nekik volt annyi eszük, hogy nem tették ki magukat az
élveboncolásnak.
Persze mosolygósan indult a beszélgetés: a hölgy mert is Csernustól bátrat kérdezni:
Szeret szeretkezni? Jött a válasz: "Igen. Nem is inkább szeretkezni,
hanem szerelmeskedni.
Miért volt az áldozat a férje kapcarongya?
Csernus többnyire általánosságban értekezett, valódi dialógus nem alakult
ki, a hölgy zavarában néha közbevágott, tompította volna az éleket, Csernus azonban
nem hagyta magát, egy-két elejtett mondatból általános érvényű igazságokat
hallott ki. A kiinduló pont: a hatvanhat éves hölgy megvallotta, nem élt boldog házasságban.
Nagyon sok fiatal öreggel találkozik utalt rá a celeb , aki megengedi magának azt, hogy szemének kisugárzása megszűnjék, aki lelkileg halott. Ez a vegetálás, mondja: hagyom, hogy a félelmeim legyűrjenek. Ilyen emberekből lesznek a szolgák: azok, akik önmaguk félelmeinek lesznek szolgái. Nekik pedig nem jár más, mint a magány. Ami azt jelenti: belül önmagukkal szembeni háború folyik, és rombolás: annak az arcán megszűnik a mosoly. Nem tud büszke lenni, hagyja hogy a félelme erősebb legyen nála.
Mindez a hölgyre és férjére vonatkoztatva valahogy így hangzott: aki hagyja, hogy miután piedesztálra emel valakit, aki aztán lezuhan, majd csalódik benne, mégsem hagyja el, csupán ezért marad vele, mert ott vannak a gyerekei, az is kapcarongy . Ön törte ketté magát. folytatta Csernus a kiosztást Megalkuvó nőre hogy lehet felnézni? És persze igaza van, amikor kijelenti: Aki nem mer, azoknak nem jár az érzelmi felnőtteknek kijáró boldogság!
Megalázom magam, ha szerelem nélkül fekszem le
Közben azt is megtudtuk, a hölgy férje szívinfarktusban halt meg. Csernus
kegyetlen őszinteséggel hozzátette: tudja, hogy a betegségek többsége fejben indul
el, a szív pedig a szeretet szerve? Ha ez hasad meg, ön szerint a férje boldog volt?
A hölgy már nagyon távozott volna, Csernus elemében volt, finoman megsimogatta a hölgy
vállát, maradásra bírta, és folytatta mondandóját:
Ha hagyjuk, hogy a félelmeink bevigyenek az erdőbe, akkor befolyásolhatóak, manipulálhatóak
és kihasználhatóak leszünk kapcarongyok. Az idős özvegy ezt kikérte magának,
ám Csernus: Szeretkezett vele, vagy nem? Szerelem nélkül, hogy lehet
szeretkezni? Az nem csak b
-ás?
Csernus tovább folytatta erdős hasonlatát: ott vagyok az erdőben, egyre kevésbé vagyok büszke magamra, és ha szétnézek, látom: úristen, mindenki itt van, a férjem, a barátok, megnyugtatom magam, miért lennék én különb, aztán elkezdődnek a kifogások, miért maradtam én is ott. Közben önmagunk félre tettük büszkeségünket, de legalább igyekszünk másoknak megfelelni. Közben gyötörjük önmagunkat. Kétféle folyamat indulhat be: elkezdődik az önmarcangolás: miért nem mondtuk ki, tettük meg, miért hagytuk magunkat? Vagy elkezdjük önmagunkat sajnáltatni: miért pont velünk történt meg mindez? Aztán tünetként még társulhat mindehhez a depresszió és a pánikbetegség.
A rossz házasság képlete: mérgező szülők
A bizonytalan partner bizonytalan partnert választ maga mellé. Elkezdenek háborúzni,
hol egyik győz, hol a másik, hol az egyik lesz megalkuvó, hol a másik. Megtanulnak
egymás mellett élni. Egyik sem tud a másikra felnézni, megszűnik a szerelem. Mint két
gyermek, elkezdenek egymásra lövöldözni, néhányan megfogják a gyerekeiket is és önmaguk
elé tartják. Tudta, hogy gyermekek személyiségszerkezete 10-12 éves korig lezárul?
Döntő szerepet játszik, hogy a két szülő mennyire meri kimondani érzéseit, akár
azt, hogy boldogtalan? Milyen az ilyen gyerek karácsonya?
A mérgező szülőknek, akik magukat is mérgezik álszentségükkel érkezett az
utolsó döfés a legnagyobb büntetésük az lesz, hogy gyerekeik boldogtalanságát
is végig kell nézniük, mert rajtuk sem fognak tudni segíteni, hiszen nem csak maguk,
hanem gyerekeik előtt is rég eljátszották a hitelüket.
Szétesés után
Az áldozat egy idő után már nem is védekezett, láthatólag megsemmisült. Még
ha huszonéves lett volna, aki előtt ott az élet, kezdhet valamit azzal, ha orra alá dörgölik
a kudarcait, főként ha önként jelentkezett show-elemnek. De az idős hölgy mit tud
majd mindezzel kezdeni?
Cipollánk zseniális utazó virtuóz, mulattató lélekbúvár, ugyan nem hipnotizőr,
nem is csúf, és nem is olyan erőszakos, mint Thomas Mann ördögi figurája. Nem is lőjük
le az előadás végén, zavartan megtapsoljuk. Csernus tud hatni kacifántos körmondataival.
Ja, és a mindenáron való őszinteségről egy másik színdarab: Ibsen nálunk
okosabban érvel a Vadkacsában; a hazugság néha a kisember utolsó mentsvára, az igazság,
ahogy a hazugság ugyanúgy ölni és mérgezni is képes.
A ruhatárban a hölgy épp előttünk állt. Elgyötörten, mosolytanul várakozott a
sorban, félve tekintgetett körbe: most mit gondolhatnak róla mások? Képzelhetjük. A
mellette álló hölgy halkan odasúgta neki: nem volt ám ez olyan durva
Csak remélni tudjuk, hogy sikerül majd kihevernie Csernus doktor utazó cirkuszát
.