Az internetes chatszobák és Playstationök határolta szocializációs keretek közt bumfordiságnak tűnhet olyan játékok korába révedni vissza, amik évekkel-évtizedekkel ezelőtt okoztak endorfinban dúskáló pillanatokat az akkori generációknak. Egy próbát azonban mindenképpen megér, főleg, ha azt tartjuk szem előtt, hogy olykor bizony ma is kerül az ember vagy az ő fia olyan helyzetbe, hogy semmilyen külső összeköttetése nincs a civilizációval, csupán egy rakás hülye haver őkörülötte és ilyen alkalmakkor valahonnan mindig előkeveredik egy pakli kártya.
Amin viszont nem kell okvetlenül visszaköszönnie a bőszen evező Tell Vilmosnak, sőt, mit nekünk csónak, ha lehet helyette Bugatti Veyronunk? Két, villódzó monitorok mögött dolgozgató lóerőmániákus csettintett egyet, felpattant forgószékéből, és belesuttogta a budapesti éjszakába: annyira jó volt győzelmeket aratni anno az Autókvartett néven elhíresült kártyacsomaggal, hogy ideje volna gondoskodni az utódlásról.
Ez akkortájt minden bogyókának a keze ügyébe került, akinek nem volt copfja és babaháza, s rajta az akkori köztudatban elevenen élő négykerekűek köszöntek vissza az 1978-as Mercedes Benz 450-től a 110-es Skodáig. Meg persze a hozzájuk tartozó technikai paraméterek, amivel überelni lehetett az ellenfél lapját a trapperfarmeres kölykök persze szinte kivétel nélkül a végsebességet tekintették etalonnak.
A puha hetvenesekben még ritkaság volt a színes autófotó
De miért is van az Autókvartettnek ekkora jelentősége? Azért, mert a nyolcvanas évek derekán nem volt más, csak a fekete-fehér Autótípusok könyvsorozat Liener Györgytől, meg a szintén fekete-fehér autó motor újság, de elérhető színes képanyaghoz aligha jutottunk. Ez alól egyedül a Kolibri zsebkönyvek képeztek kivételt, egy-két külföldről becsempészett prospektus nagy király volt, aki ilyet birtokolt , valamint az autóskártya meséli a 2007-es kártya kiötlője, Vida Gábor alias Hammer.
A szög ott bújik ki a zsákból, hogy míg a nevezett periódusban a fényképes autóskártyák kezdtek terjedni, amik nagy előrelépésnek számítottak a korábbi rajzolt változatokhoz képest, azóta megfordult a helyzet: miután az interneten egy-két kattintással bárki jobbnál-jobb nagyfelbontású fotókat találhat az egyes autócsodákról, így elvész a különlegességük, ellenben a nagy műgonddal készített, tusrajz hatású verzió unikumnak számít s ilyen kártya közel negyedszázada nincs a piacon.
Még a Totalcar is felfigyelt rájuk
Itt lépett a képbe Hammer Virtuális Tuning Műhelye, ami olyan helyenként ördögien fiatal, 12 évestől kezdődő autófüggőket gyűjt össze, akiknek nincs elfekvőben néhány milliójuk meg egy saját szerelőműhelyük, hogy otthon Pimp My Ride-ot játsszanak, ezért megteszik azt számítógéppel. Autós fotók módosításáról, át- vagy újrarajzolásáról van szó, képszerkesztő alkalmazásokkal. Ez az autócsinosítástól egészen az új típusváltozatok formájának megalkotásáig terjedhet. Fényezés, kerékjárat növelés, lökhárítócsere, van minden részletezi Iker Balázs, az ötletpáros szombathelyi fele azt, hogy mennyire nem ismerik a legyűrhetetlen akadály fogalmát a rögeszmés dizájnerek.
Magától értetődő volt, hogy a készülő autóskártyára egy nyílt versennyel közülük választják ki az alkotókat végül 14 tuner készítette el a pakliba kerülő negyven autót. A bekerült típusokat Hammer válogatta össze: aminek volt utódmodellje a klasszikus pakliból, vagy valamilyen szinten annak tekinthető autó, azt válogattam be. Ezek egészülnek ki napjaink autóiparának reprezentatív szereplőivel. Az elnevezés, a CarToonCard pedig onnan érkezik, hogy kevés az árnyalat de vastagok a kontúrok, akár a rajzfilmekben. Pont, mintha leülnél egy filctollkészlettel rajzolni.
A kártya pozitív fogadtatására mi más is lehetne ékesebb igazolvány, mint hogy a legnépszerűbb hazai autósmagazin, a Totalcar is besuvasztotta webáruházába. Lehet tehát pöckölni a Bentley Continentalt hengerszámmal a Suzuki Splashre, vagy lesöpörni fogyasztásban Skoda Octaviaval a Jaguar XK-t, tessék, csak tessék. És a kertek alatt már érkezik a következő széria.
Kapcsolódó link:
CartoonCard hivatalos oldal
