Szigetpéntek: Rohadt Johnny mindenkivel bekapatta

Gyér az idei felhozatal, ez majdhogynem egyöntetű véleményként poroszkál szájról-szájra a hajógyárin. Azonban a tény, hogy nagyítóval kell keresni a jó koncerteket, csak még nagyobb lökést adott a Sex Pistolshoz, akik halálbika koncerttel örvendeztettek meg minket. Akár punkok voltunk, akár nem.

Pár színpad megnagyobbodott - a Wan2 például megkapta a party aréna sátrát -, egy Limiter nevű műszerrel szabályozzák okosba' a hangerőt (még a széljárást is figyelembe veszi), megszaporodtak a koncert közben lengetett zászlók, és csökkent a magyar nyelven folyó kommunikáció mennyisége. Ezek a számottevő változások az idei Szigeten. És talán még az, hogy tavaly még futkározni kellett egyes szimultán zajló fellépők között, az idein alig. Merthogy nincs kire. Vagyis alig.

Így például bőségesen volt időnk egy kis délutáni szocializálódásra többek között a civil sátraknál, bár a tikkasztó hőségben valahogy nem tudtuk értelmezni, hogy a Zöld Fiatalok miért kapcsoltatnák le a világ összes klímáját.

Minden fejben dől el

- utaltak a személyes felelősségvállalás fontosságára, és ezzel csak egyetérteni tudunk. Kicsit erősítettük magunkban a nemzeti oldalt is: betámadtuk az erdélyi konyhát egy grillezett krumplira, ami finom is volt, kevés is, és néha nyers is. A nagyszínpad tőszomszédságában elhelyezett nemzeti konyhák egyelőre tehát nem billentettek ki a tavalyi álláspontunkból, miszerint jobban járunk, ha máshol zabálunk (emlékeim szerint akkor egy kínai rizsétel íztelensége hagyott mély nyomot).

Kár, hogy ottartózkodásunk első perceiben az Afrika Falu sem nyugtatta meg lelkünk zavaros vizét: emitt egy hajfonó leány dorongolt le minket csúnyán, amikor megkérdeztük, lefotózhatnánk-e a műveletet, majd a férje hozzátette, hogy persze,

if you pay euros

. Pompás. Célunkat a színpad előtt értük el végül: a magyar Knotty Headz univerzális roots reggae-t mutatott be hangszereken, egy éneklő dobossal és két vokalista leányzóval, de mindezt oly simán és profin, hogy örökre szélnek eresztettük búbánatunkat. Vagy hát erre a napra biztosan.

Énekeld velünk: a királynő nem emberi lény

Kellett is, mert ami ezután jött, az nem tűrte meg a modorosságnak halvány nyomait sem. A punk rock angol alapcsapata, a Sex Pistols előtt minimum ki kellett volna írni a nagyszínpad perifériáira: aki visszariad a teste különböző tájaira mért véletlenszerű vagy szándékolt ütésektől, a levegőből reá hulló egyéb izzadt testektől, és attól, ha passzióból elküldik a picsába, az menjen át inkább valamelyik energiaital-gyártó színpadjára ropni, és hallgassa, ahogy egymást igyekeznek túlharsogni a lakossági house-zal.

Mert kéremszépen, Johnny Rotten és a fiatal destruktív korszak óta már konszolidálódott brigádja fenenagy koncertet pattintott. A nagy zöld mocsárruhába bújt, ragtapasszal díszített fejű Johnny először pápát intett a paparazziknak (így hívta a színpadi árokból fotózó fotósokat), majd ordenárékat bunkózott, ahogy vártuk tőle, eljátszotta a dühöset, mert hitvány módon nem üvöltöttünk teli torokból, aztán meg igen, aztán meg pogó, még a színpadtól száz méterre is. Lengtek a zászlók - az egyik francia rúd tetején egy horrorbaba fejjel -, fröccsentek a repülő sörök, és mindenki boldogan beleszart az utasításba, hogy tilos a stage diving. Kíváncsian várjuk, ki tudja náluk jobban felrobbantani a nagyszínpadot, később jelentkezünk, kikapcs. A holnapi viszontlátásig nézegessék meg a szerző fotóit.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Sziget Fesztivál 2008