Brit kutatók azt állítják: megfejtették az univerzum legádázabb rejtélyét, amivel minden élő és mozgó ember találkozik egyszer az életében. Szerintük a tyúk volt előbb.
Dr Colin Freeman, a Sheffield University professzora azt állítja, erre már kézzelfogható bizonyíték is van. Skót és angol kollegái ugyanis a HECToR névre keresztelt szuperszámítógéppel olyan részletekbe menően tudják vizsgálni a tyúktojás héját, hogy képesek voltak meghatározni egy proteint, ami a tojás létrejöttének beindításáért felelős. Ez az alkotóelem pedig a csirkében található meg, annak is a petefészkében.
A fehérje, amit ovocledinin-17-nek neveztek el, és a kalcium-karbonátot alakítja át kalcit kristályokká - hogy hogyan, azt azonban még mindig homály fedi -, ezekből jön létre az a hártyavékony burok, amit mi oly kegyetlenül megroppantunk minden egyes alkalommal, amikor rántottára fáj a fogunk. Tojáshéjból egyébként 6 grammnyi jön létre 24 óra leforgása alatt.
John Harding professzor, a kutatás másik résztvevője szerint
már magában azt bámulatos dolog megérteni, hogyan hoznak létre a csirkék ilyen héjakat, hiszen ötleteket adhatnak új anyagok kifejlesztéséhez.
Ez persze szép és jó, szóval a tyúk az első, csak éppen az nem derült ki, hogy ez az első tyúk honnan jött. Bizonyára az utca túloldaláról - viccelődik írásában a CBS News.
Nem egycsapásra
A tyúk-tojás kérdés nem újkeletű: az ókori görög gondolkodók egészen a lételméleti feszegetésekig jutottak el tőle. Persze ha szó szerint vesszük a kérdést, akkor könnyen rávághatjuk a választ, hogy a tojás volt előbb, miután tojásrakó fajok már jóval tollas barátaink megjelenése előtt is élték a maguk életét. A tyúk ekkor még a látóhatáron sem volt. A valódi dilemma persze metafizikai alapokon nyugszik. (És ennek megfelelően valójában úgy szólna helyesen a kérdés: mi volt előbb, a tyúk vagy a tyúktojás?) Vagyis: mi volt előbb, az X létezésétől függő Y, vagy Y, aki viszont szintén nem létezhet X nélkül? Ha nem vigyázunk, könnyen beleeshetünk a körkörös érvelés csapdájába, aminek során állításunk egyik felét már eleve hitelesnek tekintjük, és azzal igyekszünk bizonyítani a másikat.
Ha az evolúcióelméletből indulunk ki, ami szerint a DNS kizárólag a születés előtt módosulhat, esetünkben tehát a tojás belsejében - az adott élőlény élettartama alatt nem -, akkor viszont azt kell mondanunk: az első tyúktojást egy, az ismert tyúkhoz már nagyon közel álló faj rakta le. Így elvileg mondhatnánk, hogy a tyúknak a tojása előbb volt, mint az abban fejlődő embrióból kialakuló teljesértékű tyúk, valójában megkímélhetjük magunkat a felesleges fejfájástól, ha megértjük: a tyúk és a tyúktojás fej-fej mellett, nagyon lassan, fokozatosan alakultak ki olyan madarakból és tojásokból, amik még nem voltak tyúkok és tyúktojások.
Persze, ha úgy tetszik, hihetünk az angol tudósok érvelésének is.
