Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tíz érdekesség az 50 évvel ezelőtti, első holdraszállásról

Tudta, hogy nem Neil Armstrong híres mondata volta ez első, ami elhangzott a Holdon?
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ma este 22 óra 17 perckor lesz egészen pontosan 50 éve annak, hogy Apollo-11 leszállóegysége, a Sas (Eagle) landolt a Holdon. Sokak szerint ezzel az eseménnyel új időszámítás kezdődött az emberiség történelmében, de sokan vannak olyanok is, akik máig tagadják, hogy egyáltalán megtörtént a holdraszállás.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

A player.hu segítségével most tíz (plusz egy) olyan tényt sorolunk fel, ami nem kapott eddig elég figyelmet.

1. Nem az Apollo-11 legénysége volt az első, akik eljutottak a Holdhoz

Valóban az Apolló 13 szállt le először a Holdra, és valóban Neil Armstrong volt az első ember, aki idegen égitest fedélzetére lépett. De az Apollo-8 már fél évvel korábban, 1968 decemberében elérte a Holdat, csak nem szállt le. Nem is volt még készen a leszállóegység, a legénységnek az volt a feladata, hogy Hold körüli pályán körözve gyűjtöttek információkat az égitestről, többek között a lehetséges leszállóhelyekről.

2. Az űrhajós, akinek három esélye volt a Holdra lépésre, egyik sem jött be. De legalább ma is él

Természeten Jim Lovellről van szó, aki a már említett Apolló-9 parancsnoka volt, Így közelről megnézhette a Holdat, de csak keringett körülötte az úrhajóban.

Fél évvel később ő volt az Apolló-11 tartalékparancsnoka, ha Neil Armstronggal történt volna valami, ő lépett volna a helyére. Nem történt semmi, Armstrong maradt az Appoló-11 parancsnoka.

Harmadik küldetése az Apolló-13-mal volt, a tervekben szerepelt a holdraszállás. A történet már ismert, az odaúton robbanás történt az úrhajóban, és csak sok nehézség árán tudták visszahozni a Földre. Közben megkerülték a Holdat is, és Lovell tudhatta, hogy utoljára látja ilyen közelről. Az Apolló-13 útjáról mozifilm készült, amiben Tom Hanks alakította őt.

Jim Lovell háromszor nézhette meg közelről a Holdat, de egyszer sem léphetett rá. De legalább életben maradt, ma is él, 91 éves.

3. Készültek rá, hogy meghalnak

A holdraszállás minden idők legveszélyesebb küldetése volt, így az úrhajósok és a NASA is felkészült a legrosszabbra. A hivatalban levő amerikai elnöknek, Richard Nixonnak egy kész beszéde is volt erre az esetre, amit szerencsére végül nem kellett elmondania. A beszéd így kezdődött:

A sors úgy hozta, hogy azok az emberek, akik békével mentek felfedezni a Holdat, a Holdon fognak békében nyugodni

.

4. Életbiztosítás helyett képeslapok

Neil Armstrong szeretett volna életbiztosítást kötni, de ehhez nem volt elég pénze. (Azért belegondolhatunk, milyen opciókkal kötöttek volna vele szerződést a biztosítótársaságok.)

Helyette kitalált egy trükköt, ő és társai több száz képeslapot írtak alá, így ha történik velük valami, a családjuk valószínűleg csillagászati áron adhatta volna el a lapokat. Az ötlet annyira bevált, hogy később a többi Apolló-küldetés legénysége is hasonló módszerhez folyamodott. Ma egy ilyen képeslapért 30 ezer dollárt, vagyis csaknem kilencmillió forintot is megadnak a gyűjtők.

5. Leginkább a Hold porától tartottak

Persze, maga az úrhajó és az utazás volta legnagyobb veszélyforrás, de attól is tartottak, mit találnak a Holdon. Féltek attól, hogy a holdkomp egyszerűen elsüllyed a Holdat borító finom porban, akár a futóhomokban. Bár korábban a NASA több szondával is tesztelte és kizárta ennek lehetőségét, de ahogy Buzz Aldrin fogalmazott

természetesen senki sem tudhatta biztosra, amíg oda nem mentünk

.

A küldetés tervezőinek másik nagy félelme az volt, hogy a statikus elektromosság miatt annyi por kerül az űrhajóra, hogy a visszatéréskor az asztronauták nem fognak kilátni az ablakon. Az a lehetőség is felmerült, hogy a holdpor kémiai reakcióba lép a leszállóegység oxigéndús levegőjével és tüzet okoz. Mint kiderült, ezek alaptalan félelmek voltak.

6. Alig egy percen múlt, hogy sikerült leszállni a Holdra

A holdkomp elvétette a leszállási helyet, túlrepültek a Nyugalom tengerén kijelölt pont felett. Armstrong felismerte, hogy az alattuk lévő nagy kráterek között nem lehet landolni, átvette az irányítást, és egy távolabbi helyen szállt le.

Így viszont a Sasnak alig egy percre elegendő üzemanyaga maradt, mire sikerült letenni. Ha Armstrong kicsit tovább vacakol, a leszállást le kellett volna fújni, és vissza kellett volna térniük a parancsnoki modulba.

7. Az űrhajóban maradt Michael Collinsnak új feladatot adott a NASA

Collins majdnem egy napig keringett a Hold körül, amíg a többiek a le- és felszállással voltak elfoglalva, és közben mintegy két órát töltöttek a Holdon. Mivel nem a megadott helyen szálltak le, az irányítóközpont azt az utasítást adta neki, hogy találja meg a holdkompot.

Collins derekasan próbálkozott, de mivel 110 kilométeres magasságban keringett, nem találta a Sast, csak amikor már felszállt a Holdról.

8. Az első zene, ami felcsendült a Holdon

Azt hihetnénk, hogy az Egyesült Államok himnusza volt az első zene, ami a Holdon hallatszott, de nem így történt. Buzz Aldrin a leszállás után ugyanis előkapott egy kazettás Sony TC-50-et, és benyomta Frank Sinatra klasszikusát, a Fly Me to the Moon t.

A szám címe magyarul annyit tesz, hogy repít engem a Holdra.

9. Rosszul tűzték ki az amerikai zászlót

Az amerikai zászlónak teleszkópos merevítője volt, és azt nehezen tudták csak kihúzni, ezért is látszott úgy a felvételeken, mintha lengene. Ráadásul a leszállóegységhez túl közel tűzték ki, így a felszálláskor az űrhajó fúvókái egyszerűen elfújták azt.

Egyébként a Holdon hagyott zászlók mára már tiszta fehérek, hiszen évtizedeken keresztül voltak kitéve a napfénynek, a szélsőséges hőingadozásnak és elsősorban az UV-sugárzásnak.

10. Heteket töltöttek karanténban

A három úrhajós nem fogadhatta azonnal az ünneplést a hazaérkezéskor, ugyanis karanténba zárták őket. Már a repülés előtt is el voltak zárva három hétig, az úrhajóban sem volt sok helyük, visszatérésük után az első 21 napot pedig egy szák karanténban töltötték. Elképzelhetjük, milyen érzés volt számukra, amikor kiszabadultak onnan.

+1 Nem Armstrong híres mondata volt az első a Holdon

Szinte mindenki ismeri Neil Armstrong híres mondatát, amire egyébként régóta készült, és akkor mondta el, amikor az első emberként a Holdra lépett:

Kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek

.

De nem az volt az első mondat, ami a holdraszállás után elhangzott. Buzz Aldin szólalt meg először és az irányítóközpontnak jelentette:

Contract light

. Vagyis kontaktfény, ugyanis a holdkomp talpain lévő szenzorok fényjelzéssel erősítették meg a talajra érkezést, és ezt jelentette Aldrin.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Múltbanéző

Hirdetés