Egy későnyári retrósóhajt gerjesztő hétvégén, meleg fuvallatokkal felvértezve két rendezvény volt hivatalos embereket kivonni a komplex lakótelepi egyenletből, ahol egy működő televíziókészülék és egy rávetemedett család könnyedén egyenlővé válhat az aktuálissá vált házimunkák utáni megérdemelt punnyadás, és a csatornánként soktízezer hercen sikamló médiabűbáj összegével.
Ki mire rezeg rá?
A telihold pumpálta dagály analógiájára ilyenkor sokan - nemtől, kortól, tartós és ideiglenes lakóhelytől, albérlet belmagasságtól és elfogyasztott rizlingmennyiségtől függetlenül - nekiindulnak, hogy jelenlétüket rázúdítsák egy pörgésügyileg egyébként is halódó megyeszékhely oly ritkán nyüzsgő blokkjaira. Egyszer élünk, a vakációnak meg amúgy is befellegzett!
Ha pedig a gyülekezési jog gyakorlásának még racionális okot is találnak, a hasonló hullámhosszon rezgő egyedek bizonyosan kitolulnak a megfelelő helyszínekre. Ez alkalommal a Való Világ mondvacsinált gigasztárjai, Laci és Anikó, illetve a Berzsenyi Dániel Főiskola gólyatábora szállt ringbe a fiatalok kegyeiért.
...frisshusik státuszerősítő leszkennelése
Bajnok cuccnak nem kell cégér. Hogy a gólyatábort ide sorolhatjuk-e, mindenkinek saját benyomásaira van bízva. (Mert ugye ha benyomunk, főleg olyasmit, ami átlátszó de mégsem víz, torkot pörkölő és mégsem erőspista, az rafináltan megnyithatja az oldalajtót az örömhormonok előtt). A BDF könyvtárának kisépülete mellett idejekorán felhúzott sörsátor, az öregrókák által már csukott szemmel is kitalált programok, nomegpersze az elsőéves frisshusik státuszerősítő leszkennelése mindig megtölti visszhangokkal az öreg épület most már néhol újjászült folyosóit.
Anikó és Laci, a két dögös érinthetetlent
És mielőtt nagyon ránk telepedne a romantika tuttifrutti lepedéke, gyorsan és férfias betűkkel megemlítem, hogy a másik műsor színkavalkádos beharangozója alighanem egy tucat plakátolót juttatott már a balesetire. Morzsásra töredezett idegekkel.
Anikót és Lacit, a két dögös érinthetetlent ugyanis be kell reklámozni, hiszen a hasat addig kell ütni, amíg nevet, legalábbis azt a befogadó fajtát, ami hurkásra hízott az RTL Klub esténként három órában sugárzott emberketrec-közvetítése alatt. Most Szombathely a soros haknipályaudvar (Volt is plakát mindenütt, amelyen hirdették, Anikó és Laci melyik szombathelyi üzletet, vendéglátóipari egységet és vállalkozást tiszteli meg jelenlétükkel egy nap alatt.).
Jó munkásemberek ezek a ketreclakók!
És máris a Belsikátorban találjuk magunkat, ahol az aláírásért megharcolt gyerekeknek büszkeségtől virágzik az arca, idősebbeknek a távolságtartó irónia mellett maradnak. "Az igazi kultúra!" - jellemzi a felhajtást egy gőzölgő kávé mögül kémlelő ismerőseinek egy szemüveges úr, és gyors léptekkel tovairamodik. Reggel tíztől egy hajszálhíján pontosan nyolcórás intervallumban közönségtalálkozás (csak így lazán elírva, mert a nyelvújítást is megengedhetik maguknak), arcrafagyott jópofizás és integetős-kacsintós játék az utánuk loholó tinikkel, majd a kemény munkáért járó, meglátogatott üzletenként többtízezer forint zsebrerakása. Jó munkásemberek ezek a ketreclakók!
...saját ifjúkorukat feltehetően emocionálisan hibernálva vészelték át.
Mindezek alatt, valamint időben túlnyomórészt utána, a gólyákról már harmadik napja lehullott a tojáshéj. És noha ezt a spirituális traumát ők mindenhol tűrték és kedvelték, a Domus előtti téren koldulva, vagy éppen a borgőzlepte sárga izzósorok alatt esténként, a közelben lakók idén is igyekeztek az intézmény telefonvonalait forrón tartani, tanúbizonyságot téve kifinomult intoleranciájukról, és arról, hogy saját ifjúkorukat feltehetően emocionálisan hibernálva vészelték át.
Pedig nem nevezhető mókásnak több száz, érzékelhetően kulturált keretek között virgonckodó hallgató kedvszegése, mert a rendőri jelenlét egy koncert keverőpultosánál soha nem sejtet semmi jót a szórakozás további felszabadultságára nézve.
És a polgármester közbeszólt...
Tóth Ferenc Zsolt, a főiskola Hallgatói Önkormányzatának elnöke elmondta nekünk, hogy mindez egy törvényből eredeztethető, ami a zajszintet 45 decibelre, az időpontot pedig tíz órára korlátozza le, ha zenés rendezvényekről van szó.
Végül maga dr. Ipkovich György polgármester vétózta meg az illetékes bizottság állásfoglalását saját szóbeli beleegyezésével, mondván, hogy a városba színt csempésző eseményről van szó, és ha úgy adódik, akár a város saját rendezvényei közé fogja felvenni a gólyatábort.
Mi bízunk benne, hogy erre nem lesz szükség, bár ehhez az is kell, hogy az unalomszámba menő felhozatalt évről évre egy újabb verziószámmal, friss árnyalatokkal tarkítva nyújtsák tálcán a hallgatóknak. És ez innentől a szervezők dolga.
