A fiatalember polgári szolgálatosként dolgozott az önkormányzatnál, most azonban betegszabadságon volt. Reggel azzal az indokkal kérte el a templom tornyának kulcsait, hogy az önkormányzat megbízásából kell lefotóznia a kaszagyárat. Bár a kérést furcsálták, Viktor megkapta a kulcsot, ami kinyitotta előtte a halálba vezető négy zárt kaput.
Valamikor kilenc óra után jött be a templomba. Nekem azt mondta, hogy a katasztrófavédelemtől jött. Zavartnak látszott, nem hittem neki. Másfél órát kóválygott a templomban mondta el a templom takarítónője, aki utoljára látta élve a férfit. Még a könyvtárba is bement. Én mutattam meg neki, hogyan jut fel a toronyba. Tiszta feketében volt, egy rongyos hátizsák volt nála.
Az utcán sétálók 13 óra körül sikolyt hallottak, K. Viktor
akkor vetette át magát a korláton. A kötelet a hófogóhoz kötötte, amely kibírta a
rándulást. A fiatalember azonnal meghalt. A járókelőket sokkolta a látvány, a
fiatalember cipője az óra 12-es számának magasságában lengedezett. A
szombathelyről érkező tűzoltók létrája rövidnek bizonyult, kb. másfél méter
kellett volna még ahhoz, hogy leakasszák a holttestet.
Viniczay Tibor polgármester a 40 km-re fekvő osztrák Gratkorn település
tűzoltóságával is felvette a kapcsolatot, akik egy magánkézben lévő daruskocsit
küldtek. Ennek segítségével tudták fél ötkor leemelni K. Viktort. A szemközti
Vörösmarty Gimnáziumban éppen felvételi vizsga folyt, a gyerekek az ablakból
nézték, mi folyik a templomnál. A most végzős diákok ismerték Viktort.
Csendes, visszahúzódó, kicsit furcsa alak volt. Azt mondták a családja miatt mondta el három gimnazista, akik az utcán vitatták meg a látottakat.
Az iskola igazgatóját megdöbbentette az eset, de semmit nem akart mondani, annyit azonban megtudtunk, hogy személyesen is ismerte K. Viktort.
A halálra készülő férfi biztosra ment. A helyszínelés
során Betaloc gyógyszeresdobozt és egy üres pezsgősüveget is találtak a rendőrök
a toronyban.
Az utcán rengetegen gyűltek össze és figyelték a mentési munkálatokat. Köztük sok
osztrák, akik éppen áthaladtak a városon. >A 225 éves templomról amelyben a múlt
héten ünnepelték a felszentelésének évfordulóját talán még életében
nem készült ennyi felvétel, mint most, az órája előtt himbálózó élettelen
testtel. (Mit mondhatunk, ismét egy bizonyíték arra, hogy milyen lelkivilága van
fajunknak.) Egybehangzó vélemény szerint a szerencsétlen fiatalember ennél
látványosabb helyet nem talált volna a városban. Talán ezzel is üzenni akart
valakinek.
Alig több mint egy hónappal ezelőtt egy szentgotthárdi férfi már beírta magát az európai kriminalisztika történelemkönyvébe. Az öngyilkosjelölt nem sokkal születésnapja után egy 100 méteres kötelet hurkolt egy vastag fa törzsére, a másik felét saját nyakába csomózta, majd autóba ült, bekötötte magát és gázt adott. A fejét a hátsó ülésen találták meg...