A MÁV válasza a hibásan működő sárvári sorompóval kapcsolatos kérdéseinkre

Tegnap közöltünk egy írást azzal kapcsolatban, hogy Sárvárnál nem működött a fénysorompó, és a sorompó kar sem ereszkedett le a vonat érkezésekor. Az akkor feltett kérdéseinkre most érkezett meg a válsz.

A közel 2750 sorompóval ellátott vasúti útátjárónak 32 százaléka (880 db) félsorompóval ellátott. Egy év alatt a sorompók közel 10 százaléka hibásodott meg valamilyen ok miatt. Ennek jelentős része rongálás miatt, kisebb része (pár százalékuk) valamilyen műszaki ok miatt nem működött ideiglenesen.

Sajnos, sok gondot okoznak a rongálások. Túl azon, hogy mindezek helyreállítása megterheli a vasúti társaság kiadását, a felelőtlen rongálók a közúton és vasúton közlekedők biztonságát is veszélyeztetik.
A MÁV hálózatán 2003-ban 832 esetben történt sorompórongálás, a kár 66 millió forint volt. 2004-ben 952 esetben fordult elő hasonló eset, ennek a kára 80 millió forint.
Ebben az évben eddig 243 esetben rongálták meg a félcsapórudat, vagyis a sorompók 32 százalékánál okoztak kisebb-nagyobb kárt.

Eme előzetes bevezetés után, a kérdései után, a válaszokat a következőkben adjuk meg:

– Érkezett-e bejelentés a vasúttársasághoz a meghibásodott berendezésről?
– Igen, a sárvári állomás forgalmi szolgálattevője észlelte a sorompó hibáját, aki azonnal jelezte ezt a műszaki diszpécser-szolgálatnak, s megtette a szükséges biztonsági intézkedéseket. Ennek köszönhetően nem volt veszélyes helyzet, s nem is történt baleset.
A biztosítóberendezési szakemberek ezután hozzáláttak a sorompó készülék megjavításához. Augusztus 24-én, szerdán este hét órától 23 óra 20 percig ideiglenesen nem működött a sárvári sorompó - műszaki hiba miatt. A hibát kijavították, de 25-én csütörtökön a hajnali órákban ismét elromlott, amelyet napközben megjavítottak a szakemberek. Ilyenkor természetesen közlekedhet vonat, a későbbi válaszokban megadott biztonsági intézkedés megtétele után.

– Jelez-e hibát a nem megfelelően működő berendezés? Ha igen, hol és hogyan?
– Azokon az állomásokon és nyíltvonalakon, ahol fénysorompó, vagy fél- és fénysorompó működik - többnyire a vasútállomás forgalmi irodájában található vasúti biztosító-berendezés segítségével ellenőrizhető a sorompó-készülék működése, a készülék ugyanis vizuálisan jelzi a sorompó működését. Üzemzavar esetén ez a biztosító-berendezés nemcsak villogó kis lámpával, hanem csengő hanggal is felhívja az irányító dolgozó figyelmét a sorompó hibájára.
Vannak olyan nyíltvonali fénysorompók, amelyek üzemképességét a mozdonyvezető ellenőrzi. A vasúti átjárótól kellő távolságra a vasúti pálya mentén egy olyan jelzőkészüléket helyeznek el, ami jelzi a mozdonyvezető részére: a sorompó tilos jelzést ad-e a közút részére, vagy sem, aki ennek megfelelően cselekszik.

– Mennyi időn belül kell megkezdeni a hiba javítását és mi addig a teendő? Javították-e a hetek óta rosszul működő berendezést? Ha nem, miért nem?
– Egy miniszteri rendelet kimondja: a sorompót meghibásodás esetén a bejelentéstől, vagy észleléstől számított 12 órán belül meg kell javítani, azaz újra üzembiztos, működőképes állapotba kell hozni. Addig, amíg a sorompó egyáltalán nem működik (a közút felé sötét), vagy esetleg kétes jelzést ad (villogó fehér fény, s nem vezérelhető rá ki piros jelzés) - a közlekedő vonat mozdonyvezetőjét írásban és szóban is értesíteni kell, aki ennek megfelelően a vasúti átjáróhoz csökkentett, legfeljebb 15 km/óra sebességgel haladhat, fokozott figyelemmel és hangjelzéssel közlekedhet.
Amennyiben 12 óra után sem sikerül a sorompót megjavítani, a vonatközlekedés ideje alatt a vasúti átjárót jelzőőröknek kell biztosítani, vagyis ők állítják le a közúti forgalmat, a vonat elhaladásának idejére.
A vasúttársaságnál azonban többnyire rövid idő alatt megjavítják a sorompót, feltéve, ha nem valamilyen áramköri zavar és egyéb időjárási ok miatt nem állítható újra működőképessé a sorompó-készülék. A szakemberek speciális és magas fokú képzettsége lehetővé teszi a gyors beavatkozást.

– Mi történik akkor, ha az autós a meghibásodott jelzőberendezés miatt vasúti balesetet szenved? Hogyan tudja bizonyítani az igazát, ha nincs szemtanú?
– A KRESZ előírásai világosan és egyértelműen fogalmaznak:

"A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha
a) az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;
b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
c) a teljes sorompót kiegészítő berendezés hang- vagy fényjelzést ad.
"ha közút és a vasút kereszteződésében biztonsági berendezés van, a bizalmi elv érvényesítése folytán a sorompó nyitott voltából az áthaladni szándékozó jármű vezetőjének általában nem kell számolnia vonat közeledésével [Btk 184. §. (3) bek., KRESZ 19. §. (8) bek. b) pont]."

A vonat közeledtére felhívó berendezések üzemzavarát jelzi, ha
a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
b) a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
c) a sorompó-rudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

"A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.
(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
(3) A vasúti átjáró előtt a megfelelő jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha
a) bármely irányból vasúti jármű közeledik,
b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
c) a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
d) a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
f) vasúti jelzőőr "Megállj" jelzést ad,
g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
h) ott "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van."

"(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.
(5) Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad,
b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,
c) a vasúti jelzőőr "Megállj" jelzést nem ad,
d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van."

"6) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy
b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr "Megállj" jelzést nem ad, feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges."

"7) Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen."

A beidézettekből kitűnik, hogy a vasúti átjáró előtt - főleg, ha az nem működik: mindenképpen meg kell állni, s csak azután lehet ráhajtani a sínekre, ha a gépjármű vezetője meggyőződött arról, hogy nem jön a vonat, s biztonságos a vasúti átjárón való áthajtás. A sajnálatos balesetek bekövetkeztekor a Rendőrség, a MÁV Rt. vasútbiztonsági szakembereinek közrejöttével állapítja meg a felelősséget, a gondos helyszínelés, s az ezt követő eljárás során. A baleset rekonstruálása kapcsán mód van arra, hogy a gépkocsivezetők is bizonyítsák álláspontjukat.

– Mit tehet az az autós, aki hibás berendezést lát? Hova fordulhat, kit értesíthet erről?
– Amennyiben a gépkocsivezető, vagy bárki hibás sorompó-készüléket észlel, ezt általában a legközelebbi vasútállomáson jelentheti be személyesen ezt. A közútkezelő társaságnak is jelentheti, akik az együttműködési megállapodás alapján értesítik az illetékes vasúti szerveket.

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!