Szombathely dolgozó népének összefogásából született, mára elfeledett emlék lett a szabadtéri színpad

1955-ben a kulturális fejlődés Vas megyét is elérte.

Szombathely dolgozó népe nagyot álmodott: szabadtéri színpadot akartak, amelynek ötletét a pártbizottság is felkarolta – ahogy azt a korabeli újságok lelkesen ki is emelték. Hosszú vágyakozás és tervezgetés után 1955 tavaszán pedig megkezdődhettek a munkálatok is.

A Szabad Nép cikke a megnyitóról, és a kezdeti időszakról
BDK Archívum

Az új Arénát annak a helynek a közelébe tervezték, ahol egykor az ókori Savaria római színháza állt. A városnak égető szüksége volt egy olyan kulturális helyszínre, amely otthont adhat koncerteknek, színdaraboknak és ahol tartalmasan lehet elkölteni a nyári estéket.

A korra jellemző módon a projekt jelentős részét a társadalmi munka tette lehetővé. Vajda tervezőmérnök és Mráz István építésvezető irányítása mellett dolgoztak a Hollósy Sándor- és a Koroknai-brigád tagjai, a DISZ-fiatalok és számos gyár munkásai is.

Szabadtéri színpad
Társadalmi munkában épül az Aréna
BDK Archívum

Mivel munkaerőben nem volt hiány, a színpad a tervezettnél három héttel korábban elkészült. 1955 júniusában már a megnyitóra özönlöttek az emberek a Zsiray Lajos utcán. Az Aréna ezzel nemcsak építészeti projektként, hanem a város összefogásának szimbólumaként is "megszületett".

A szabadtéri színpad mintegy 2200 nézőt fogadhatott, ami tekintélyes szám volt a 60 ezres lakosságú városban. A munkaidő utáni ingyenmunkák ellenére az építkezés költsége meghaladta a félmillió forintot, ami akkor hatalmas összegnek számított – mai értéken nagyjából 99 millió forintnak felelne meg.

Szabadtéri színpad
Egy teltházas előadás
BDK Archívum

A megnyitóra június második szombatján került sor. Nika Sándorné, a városi pártbizottság első titkára adta át az épületet, köszönetet mondva a dolgozók munkájáért és a párt vezető szerepéért. Az est „attrakciója” az Állami Népi Együttes volt, akik fergeteges műsorral töltötték meg a színpadot; a nézőtér zsúfolásig megtelt a zenés-dalos-táncos előadásra.

Az első években főleg fővárosi vendégművészek léptek fel, de hamar csatlakoztak helyi együttesek is: a MÁV Járműjavító kórusa, a Filharmóniai Zenekar és amatőr színjátszó társulatok is rendszeres fellépővé váltak. A cél az volt, hogy tavasztól őszig minden hétvégén színvonalas program várja a közönséget. Aztán később ezek az amatőr társulatok lassan lemorzsolódtak, mert a munkaidő mellett sokszor nehéz volt összeegyeztetni a próbákat.

Szabadtéri színpad
Az Aréna és a széksorok
BDK Archívum

A tündöklés azonban csak másfél évtizedig tartott. 1970-re az egykor pezsgő helyszín állapota leromlott: a széksorok elkorhadtak, a gaz benőtte a nézőteret, a színpadról pedig mindent elhordtak, ami mozdítható volt, eltűntek a deszkák, az ajtók és az ablakok is.

Szabadtéri színpad
Itt mintha már hiányozna ez-az - a képre kattintva galéria nyílik
BDK Archívum

A városi tanács több ötletet is megfogalmazott: terveztek ide kézilabdapályát, végül az „öregek háza” mellett döntöttek. Végül az Arénát lebontották, és 1975-ben megnyílt helyén a nyugdíjasház. Az Arénának pedig csak annyi jutott, hogy a város kulturális örökségének része lett, amelyet szép lassan elfeledett mindenki.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Múltbanéző