A sajtó részéről sokat támadott új médiatörvény-tervezet enyhítéseket is tartalmaz, igaz, olyan szabályokon enyhít, amit kontinensünk legtöbb országában eszement szabályozásnak tartanak. A termékelhelyezésről van szó, a márkák felvillanásáról pl. televíziós sorozatokban, showműsorokban, filmekben.
Kis hazánk szeret átesni a ló túloldalára. Talán még sokan emlékeznek a rendszerváltás utáni magyar filmsorozatok erőltetett, cseppet sem bújtatott reklámjaira. Pl.:
-Te, szomjas vagyok! Igyunk egy Coca Colát! -Ok! De jéghidegen, mert úgy az igazi! Amíg behozod én felhívom a Tele5 taxit, mert ők a legjobbak...
Stb. Ezt a korszakot követte a mostanáig tartó teljes tilalom korszaka, amikor a televíziók vért izzadva takarták (blőrözték) a sportolók mezén, autóján látható márkajelzéseket is, miközben a tv-néző ahelyett hogy az interjúra figyelt volna, azt próbálta kitalálni, mit takartak ki.A termékelhelyezés röviden annyit tesz, hogy valaki azért fizet, hogy terméke, szolgáltatása megjelenjen egy filmben, vagy műsorszámban, annak cselekményébe beépülve. A fővárosban megrendezett Bulvár & Business konferencián erről is szó esett. Kaszó Klára, az RTL Klub jogi igazgatója visszatekintéssel kezdte előadását, hiszen a termékelhelyezés már a XX. század elején megjelent amerikai és francia némafilmekben, a dömpingre azonban az 50-es években került sor, szappanoperákban és vetélkedőkben.
Az egyik emlékezetes és mérföldkőnek számító termékelhelyezés az E.T. című sci-fi-ben történt, amikor Elliott a Reese's Pieces cukorka segítségével csalogatja be a földönkívülit és később is szerepet kap az édesség a kapcsolattartásban. Hazánkban pl. a Kisváros és a Família Kft. sorozat, valamint magyar mozifilmek jártak élen a márkázott termékek „elrejtésében”.
Az ORTT 1997-ben kiadott állásfoglalása szerint
Termékelhelyezés csak abban az esetben nem minősül burkolt reklámnak, ha fikciós műfajokban és az életszerűség mértékét nem meghaladóan jelenik meg egy termék.
Az ORTT azonban saját állásfoglalását figyelmen kívül hagyva mégis büntetett burkolt reklámozásért a fikciós és nem fikciós műfajokban megjelenő termékek miatt. Ezért a műsorszolgáltatók inkább kínosan ügyeltek, nehogy felbukkanjon valamilyen márkajelzés.Kaszó Klára szélsőséges eseteket is említett, ilyen pl. a nyilatkozó hajléktalan ruháján kitakart Adidas logó, holott nem valószínű, hogy valakit éppen ezek a képsorok inspiráltak volna vásárlásra. A magazinműsorokban a háttérben látható televíziókészülékek márkajelzéseit leragasztották. A foci VB-ről pedig azért nem közvetített néhány nyilatkozatot élőben az RTL Klub, mert szponzorfal előtt álltak a focisták. Más országoknak ez nem okozott gondot, itthon azonban görcsöltek a szerkesztők.
Kis közjáték: a konferencián szót kért a Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság (korábban ORTT) munkatársa és cáfolta, hogy ők ilyesmiért büntettek volna. Szerinte csak a televíziók voltak túl óvatosak. Ebben azonban nem értettek egyet.
Az új médiatörvény-javaslatban már az alábbiakban határozzák meg a termékmegjelenítést: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés, vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy műsorszámban (a műsorszám tartalmába beépülve) jelenik meg. Tilos például dohánytermék, fegyver, lőszer, vényköteles gyógyszer reklámozása, vagy termékelhelyezés hírműsorban, politikai műsorszámban, nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről szóló tudósításban, vallási és egyházi tartalmú műsorszámban és kifejezetten 14 év alattiaknak szóló műsorokban.
A televíziókat azonban most jobban érdekli, miben lehet engedékenyebb a törvény. A termékelhelyezés ugyanis megengedett lehet pl. mozifilm, TV-film és sorozat, sportműsorszám és szórakoztató műsorok esetében. Más műsorszámokban akkor jelenhet meg egy termék, vagy szolgáltatás, ha azt ingyenesen bocsátják rendelkezésre, pl. kellékek, díjak, nyeremények esetén.
A termékmegjelenés főbb típusait megjelenési módjuk alapján különítik el. Ilyen például az aktív megjelenés, amikor a termék beépül a cselekménybe, azt használják. Ilyen a telefon, az autó, a smink, vagy egy notebook. A passzív módban a termék dekorációként van jelen, nincs szerepe a cselekményben, mint pl. technikai berendezések, asztalra helyezett üdítők. A wardrobe placement a ruhákat, órákat, cipőket takarja, a brand placement pedig az, amikor maga a terméknév látszódik, pl. egy plakáton. A kreatív termékelhelyezés esetén pedig nem öncélú megjelenésről van szó, hanem a cselekmény szerves részéről.
Kaszó Klára elmondta, hogy bár még nem lehet tudni, mit fogadnak el végül a honatyák, de az RTL Klub már készül a változásra. Így akár január elsejétől már a nézők is megtapasztalhatják ezt. A jogi igazgató szerint létfontosságú, hogy megtalálják az egészséges balanszot, hiszen a nézőket nem riaszthatják el a rájuk ömlesztett márkákkal, viszont az új szabályozásnak, új reklámozási módnak köszönhetően további források is érkezhetnek a csatornákhoz. A NMHH már említett munkatársa azonban félelmének adott hangot a mindent elborító reklámok miatt.
Kamu Márkák Közt
Az RTL Klubon futó Barátok Közt sorozat is azon sorozatok közé tartozik, amit elvileg szinte senki nem néz, mégis rengetegen képben vannak Berényiék életével kapcsolatban és a nézettségi mutatók is rendre magas értékeket jeleznek. Nem érheti szó a ház elejét, a sorozatban ugyanis nem tűnnek fel valós márkák, a szereplők egy fiktív világban élnek, ami csak hasonlít a miénkre. A nyugat.hu korábban már járt a „Mátyás király téren”, azaz az RTL Klub székházának egyik emeletén és bepillantottunk Berényiék életébe. Klaudia kanapéjánál azonban jobban érdekelt minket az általuk fogyasztott étele, italok márkája, a Rózsa árlapja, vagy az ott olvasott újságok híranyaga. Megnéztük a könyvespolcokat is.
Képgalériánk a Barátok közt nézőinek és a sorozatot nem követőknek is tanulságos lehet. A fiktív márkák közül kiemelnénk az ORTT-kompatibilis Múúú! tejet, a Keleti Blokk című újságot, A Premium típusú sört, vagy a Speciális névre hallgató tűzhelytisztítót. Berényiék utazásáról a Transport Tours gondoskodik, míg a mérnökök szaklapja, a Builder az építőipari részlegnek segítség. A Rózsában a tarvidéki vörös kopaszit ajánljuk, míg az újságban a napi hírekből kiderül, hogy „Megy a Zsuzsivonat”. Egy színes magazinban igazi márkára is bukkantunk: „Concorde-ok végnapjai” címmel közöl írást az újság, amiből kiderül, hogy 1945-ben a közellátás rendelkezésére álló 43 ezer vagon gabonából 35 ezer vagonnyit használtak fel belső fogyasztásra. Egy másik cikkből megtudtuk, hogy
bvlpod jfhfhf gtwre dfsgskjgg.
A külpolitika oldalon egy hasaló katonához a
Hasraesett az afgán harcos
, míg a drótakadályt bemutató képhezaratják már a szögesdrótot
felirat került. A nézők ebből persze nem sokat látnak. További hírek:Ha a nagymamámnak kereke lett volna
,Mitől döglik a légy?
,Ketten egy tükörben
stb. A ház faliújságján dr. Szúrós Bálint, dr. Védő Oszkár és dr. Beles Kázmér orvosok rendelési ideje látható. A Martini típusú martini fogyasztását viszont senkinek nem ajánljuk, beltartalmi okokból.
