Kezdő időjósok számára is az egyik legmokányabb feladat, és egyben a legtrükkösebb kihívás megmondani, mikor érkezik a hó. Ráadásul ez az a jóslat, amire a legjobban odafigyelnek az emberek, hiszen egy váratlan havazás óriási káoszt tud teremteni maga körül, főleg a közlekedésben. A Wired tudományos magazin összeszedte, mire figyeljünk, ha a meteorológusokra már nem szeretnénk figyelni, mert mondjuk nem bízunk bennük.
Először is azt érdemes az eszünkbe vésni, hogy a meteorológia által alkalmazott számítógépek teljesítménye még nem tart ott, hogy egy hétnél tovább akkurátusan képes legyen megmondani nekünk, hogy milyen idő várható. Plusz a jó öreg káoszelmélet is beleköp a levesbe, vagyis hiába rögzítjük a kiindulási feltételeket, amik alapján elkezdjük megjósolni az időjárást, egyrészt a legapróbb eltérés is óriási tévedéshez vezethet a végén, másfelől magába a rendszerbe eleve bele van kódolva, hogy lehetetlen hosszú távra előrejelezni a működését. Bátran tekintsünk tehát szkeptikusan hunyorogva az olyan mondatokra, mint hogy
idén fehér karácsony várható.
Kezdjük velük: szinoptikus térképek
Most kicsit fizikázni fogunk, de ha ki akarjuk deríteni, mi vár ránk az eljövendő hétvégén, először is vessünk egy pillantást a Westwind nevű svájci weboldal ezen részére.
Az itt látható, elsőre kibogozhatatlannak tűnő vonalkák a felszíni nyomás értékeit mutatják, ahol az íves vonalak az ún. izobárok, vagyis az egyenlő nyomáspontokat összekötő görbék. Gyakran illeszkednek ezekre - legtöbbször merőlegesen - pontozott vonalak, amik a légkörben az 500 és 1000 hektopaszkál (vagy, újabb mértékegységbeli kifejezéssel élve: millibar) közötti területeket kötik össze. És itt ugrik a majom a vízbe: ez az intervallum ugyanis az, amiben a csapadékképző felhők laknak, minél melegebb benne a levegő, annál több és annál kiterjedtebbek.
A hó kialakulásához persze hidegebb hőmérséklet dukál, így a legegyszerűbb ökölszabály a Wired írása szerint az, ha ezeken az ábrákon megkeressük a szaggatott 528-as vonalat. Ha ez éppen Magyarország alatt húzódik, és csapadékra is lehet számítani (ne feledjük a merőleges vonalakat!), akkor az jó eséllyel a fehér égi áldás lesz - az itt bemásolt kép például elég jól harmonizál az elmúlt napok időjárásával, ami hazánkat illeti (igaz, ez itt most a december elsejei előrejelzés).
Így híznak jó kövérre a hópihék
Ez persze csak egy durva, nem mindig pontos iránytű. Ha pontosabbak kívánunk lenni - és felvágni meteorológiai tudásunkkal az aktuális partner előtt -, további változókat is be kell emelnünk az egyenletbe. Először is jó tudni, hogy a hófelhők a légkör legalsóbb részeiben képződnek, 850 és 1000 hektopaszkál között, tehát ha előző számításainkat erre szűkítjük, akkor még látványosabb sikert érhetünk el a jóslással. Azt is érdemes megnéznünk, milyen hideg van a 850-es pontnál: a havazáshoz legalább mínusz öt Celsius fok szükségeltetik. És nem hülyeség utánanézni az ún. elpárolgási hőmérsékletnek sem, ami a levegő nedvességtartalmát jelzi - ha ez az említett 850-es nyomástartományban fagypont alatt van, na akkor hízhatnak jó kövérre a hópihék.
Persze nem hó a hó, ha olyan gyorsan olvad el, ahogy megérkezett: ha nagy szánkózásra készülünk a csemetékkel, akkor a felszíni hőmérsékletet is érdemes figyelembe venni: plusz fokokban nem fog túl sokáig állni a hóember. Márpedig ez a veszély mindig fennáll, hiszen a hóesést produkáló fellegek gyakran csapdába ejtik a hőt is.
Küldjön nekünk havas képeket!
Így vagy úgy, tetszik vagy nem, hó volt, van és lesz is. Ezért e helyütt keringőre invitáljuk Önöket: bár lapunk is, mint minden évben, fényképezőgépekkel és kapucnikkal felszerelkezve várja az első havazásokat, most Önökön a sor: küldjenek nekünk képeket a ránk törő fehér áldásról, és a legjobbakat megjelentetjük. Indítunk egy kedvcsináló darabbal tavaly decemberből, aztán az olvasón a sor!