Egy borongós februári szombat délelőtt tértünk le az M5-ös autópályáról, csak azért, hogy benézzünk Kecskemétre. Képzeletünkben egy alföldi, unalmas város képe lebegett, de ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.
Még az autópályáról megláttuk messziről a Mercedes-gyár tornyait, nagyrészt nekik köszönhető a város mai lüktetése, de nem gyárat nézni jöttünk. A városba vezető úton elhaladtunk a volt szovjet laktanya mellett, ami mára nagyrészt színes, modern lakóteleppé alakult, mint útitársainktól megtudtuk, ott van az egyetem hipermodern kollégiuma is. Persze, vannak még lerobbant, üresen álló épületek, de a toronydaruk jelzik, hogy dolgoznak rajtuk serényen.
Nagy forgalomban értünk be a főtér környékére, ahol némi kutakodás után a tűzoltóság közelében találtunk is szabad parkolót. Ami nem csak szombaton, hanem állandóan ingyenes, pedig csak pár tízméterre van a központtól. Emberi (hmmm) szükségleteink miatt gyorsan benéztünk egy plázába, és jól tettük.
Itt fotó nem készült, de öt szintről beszélünk, egy az alagsorban, a földszinten hatalmas korzó, felettünk három emelet. Nagyjából a megszokott üzletek, de hatalmas nyüzsgés, jól öltözött emberek, minden öt méteren csinos lányok próbáltak megállítani valamilyen akcióval. De nem vásárolni jöttünk, tíz percnyi bámészkodás után elindultunk sétálni.
Csak úgy, találomra, pedig találtunk egy városmakettet. Hasonlót, mint a szombathelyi, de szellősebbet, könnyen átláthatót, és biztos, hogy olcsóbb volt.
Csak sétáltunk, nem is rögzítettük az épületek neveit, az biztos, hogy jártunk a városházánál, a Katona József Színháznál és a híres Cifrapalotánál. De hatalmas tereket, gyönyörű épületeket láttunk, és ami külön feltűnt, rengeteg fát, füvet, bokrot.
Láthatóan felújították a központot, karban is tartották, de a fákat, zöldterületek meghagyták. Még a kivágott fa törzsét is, ami most olyan, mintha egy, a Gyűrűk urából megismert ent hagyta volna ott a nyomait.
Kecskemét amúgy nagyobb, mint Szombathely, az ország hetedik legnagyobb és nyolcadik legnépesebb városa, jelenleg mintegy 110 ezren lakják, vonzáskörzetével együtt 200 ezer ember központja. A 80-as években volt akkora, mint most Szombathely, azóta folyamatosan emelkedik a lélekszáma.
És ami még feltűnt. Az emberek jól öltözöttek, nyugodtak, mosolygósak. Nem tudjuk az okát, de talán ezen is el kellene gondolkodni itt, az ország gazdagnak gondolt nyugati szélén.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
