Komoly mérföldkő előtt áll a keleti nagyhatalom társadalma: küszöbön az első olyan műsor, aminek főszereplői meleg férfiak. Hogy megérthessük ennek jelentőségét, az ókori Kínáig visszaásnunk, amelynek minden szegletében valamiféle magatartási-erkölcsi kódex szerint zajlott az élet: egy férfi női ruhákba bújása például a konfúciuszi természeti törvények elleni vétek volt - ha császárok tettek így, az rossz óment jelentett(pedig a férfi szeretők tartása bevett szokás volt a Han, Song, Ming és Quing dinasztiák alatt). Még a taoizmus is kiemeli, hogy a ying és yang egyensúlyba nem fér bele két férfi, mert az már yang-yang kapcsolat, így rossz, destruktív hatású.
Másfelől érdekes az, hogy a katolikus egyház nézeteivel ellentétben sosem tekintettek Kínában bűnként a homoszexualitásra: úgy tartották, hogy amíg egy férfi gyermekeket - főleg fiúgyermeket! - nemz, és felneveli őket, addig magánügye, hogy kivel hál. Amíg tehát a szexuális vonzalom nem megy a családi folytonosság rovására, úgy szemet lehet hunyni egy kis szórakozás felett.
Ironikus módon Kínába akkor szüremkedett be a homofóbia, amikor a 19. század végén behatóan ismerkedni kezdtek a nyugati filozófiával és tudományokkal - ez azóta is kitartott, sőt, 2001 tavaszáig hivatalosan is a mentális betegségek közé volt sorolva a homoszexualitás.
Puhuló ellenérzések
Ilyen történelmi háttér árnyékában indul az a most készülődő műsor, amiben saját nemük iránt vonzódó férfiak versenyeznek egymással. "Intelligensek vagyunk, profik vagyunk, csodálatosak vagyunk. És melegek" - mondja Emilio Liu, az indulók egyike, Belső-Mongóliából. "Azt akarjuk, hogy tudja meg a közönség: rengeteg hozzánk hasonló ember él Kínában. Ez is egy gyönyörű élet, és végre nem kell már elrejtenünk."
Napjainkra ebben a szigorúan irányított országban már melegeket támogató társulások, partnerkereső weboldalak is működnek - bár a hatóságok néha még beavatkoznak, és betiltanak egyet-egyet -, a legtöbb nagyvárosban már vannak meleg szórakozóhelyek, teaházak, szaunák. Nagy szó, hogy tavaly egy olyan bár is megnyitott a Jünnan tartománybeli Kungmingben, ami a kormányzat támogatását élvezi. Sanghajban tartották az első Meleg Büszkeség hetet, Pekingben pedig már az azonos neműek házasságának törvénybe iktatásáért is kampányolnak, mondván: fontos a család, nekünk miért ne lehetne?
A Gay China versenyről szóló kínai állami híradások is elfogadó hangnemben írnak. A műsorban nyolc döntős méredzkedik meg, alkalmi ruhában és fürdődresszben, majd előadnak egy műsorszámot és a nekik szegezett kérdésekre is válaszolnak. A győztes ezt követően Norvégiába utazhat, hogy a Worldwide Mr Gay-en képviselhesse Kínát.
"Eddig nem voltak ilyesmire felkészülve az emberek" - vallja Ben Zhang, a szervezők egyike. A homoszexuálisokat gyakran gyengéknek, HIV-fertőzötteknek tartják - ezt kívánják megcáfolni a nyolc kiválasztottal, akik mindegyike szellemi munkát végez, többségük külföldön tanult vagy dolgozott (nyilván nem kérdéses, hogy a választás azt volt hivatott erősíteni: a világra nyitott, értelmes fiatalokról van szó, akikre adott esetben fel is lehet nézni).
Nem minden fenékig tejfel
A műsor készítői az igazi kínai nagy fal lerombolására vállalkoztak, hiszen mint mondják, a helyiek itt mindentől ódzkodnak, ami kicsit más. "Nem arról van szó, hogy félnek tőle, vagy szükségszerűen rossznak tartják. Csak nem akarnak tudni róla" - meséli Liu, akit jópár barátja valahogy elfelejtett keresni, miután megtudták róla, hogy meleg. Apja előtt még nem mert ezzel előállni, de nagybátyját már beavatta, aki nem lepődött meg, csak annyit közölt: a fiúkkal való "játszadozás" úgysem lesz hosszú életű, a végén mindenki megházasodik.
Mégsem annyira fényes a helyzet, mint amilyennek látszik. Noha nem szól már törvény a melegek ellen, olyan sincs, ami jogaikat védné. Rendőr viszont még mindig akad, aki alkalomadtán letartóztat melegeket, mint ahogy bíróság is, ami nyíltan abnormálisnak nevezi őket. Hivatalosan Kína a három "no" policyját követi: nincs elfogadás, nincs elutasítás, de nincs hírverés sem. Bár a mainstream sajtó beszámol a külföldi melegfelvonulásokról, az ilyen témájú filmeket rendre nem engedik mozikban vagy a tévében vetíteni. A 2006-os sikerfilm, a Brokeback Mountain is a tiltás áldozata lett, pedig Ang Lee rendezése miatt különösen sokan lettek volna kíváncsiak rá.
Egy biztos: még ha kommandósok is nyomulnak a stúdióba, a Gay China-t megtartják.
