Izgalmas tanulmányt közölt a nyílt hozzáférésű tudományos folyóirat, a Public Library of Science: kiderült, hogy az, ahogy a pingvinek összezsúfolódnak a farkasordító - gyakran mínusz 45 Celsius alá kúszó - hidegben, egyáltalán nem véletlenszerű.
Német, ausztrál és amerikai pingvinkutatók dolgoztak azon 2008 telén, hogy egyetlen meghatározott pingvinkolónia mozgását lekövessék az antarktiszi Maud királyné földjén, és abból következtetéseket vonjanak. Az már ugyanis régóta tudvalevő, hogy ezek az esetlennek tűnő, sok mese tárgyát képező röpképtelen madarak összebújnak melegedni, és az is, hogy folyamatosan úgy mozognak, hogy hosszú ideig egyikük se fázzon, de ennek pontos dinamikája eddig ismeretlen volt.
Nézzük csak, hogyan működik a dolog: a tömeg közepén a pingvinek olyan szorosan egymáshoz nyomódnak, hogy hely sincs nagyon megmozdulni, 30-60 másodpercenként azonban apró, 5-10 centis lépéseket tesznek. Valamennyien. A kutatók megállapították, hogy ez nagyban a falka újrarendeződésével jár, úgy néz ki, mintha egy hullám haladna végig a pingvinfalkán körülbelül 12 centiméter per másodperc sebességgel, ami feltűnően hasonlít az olyan folyadékok mozgására, mint mondjuk a kecsap.
Kecsapszerűen
A dolog neheze abban van, hogy mindeközben a pingvineknek annyira közel kell maradniuk egymáshoz, hogy elkerüljék az ún. kolloidális torlódást - vagyis azt a helyzetet, amikor a kecsaposflakont fejjel lefelé tartjuk, de még semmi nem jön ki belőle. Ennek érdekében a falka szélén lévők befelé nyomakodnak - hasonlóan ahhoz, mint amikor a flakont enyhén megnyomjuk az ujjainkkal -, a nyomás pedig mozgásba hozza a belső, akarattalanul is mozdulatlan egyedeket, így az egész csoportosulás elmozdul a jégen.
A folyamatot legérthetőbben szavak helyett az alábbi, csodálatos videó illusztrálja (érdemes figyelni középtájékon, a hátat fordító pingvinfal mozgását, majd azt, ahogy a videó végére mekkorát távolodott az egész csoportosulás).
Érdekes egyébként, hogy hasonló hullámok egy emberi tömegben is kialakulnak pánik esetén, de a kutatók ezzel kapcsolatban megjegyezték:
hogy ezek a hullámok miért koordinálatlanok, viharosak és veszélyesek egy embertömegben, míg pingvinek esetében nem, az máig nyitott kérdés.
