Törött szárnyú gólyák
Biztos alacsonyan szálltak a gólyák, és eltört a szárnyuk… Vagy begyűjtötték őket útközben a kedves, nyugtató hangú, fehérköpenyes elmeorvosok. Esetleg a marslakók vélték fogvatartott fajtársaiknak a Gépipari, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium újsületlenségű diákjait, azért késnek?! Így morfondírozott a tömeg tegnap délután, nagyjából fél órával a szedett-vedett társulat tervezett érkezése után a Fő téren.
A rádióból ismert Janzsó Szilárd konferanszié is mindent bele kellett adjon, hogy ki ne törjön a türelmetlenkedők körében a harmadik világháború. Aztán éppen mikor az egyszereplős Megasztár előadásra kényszerült volna, megkönyörült rajta (és a közönségen az ég): irdatlan éneklésnek nevezett ordítás közepette némileg szervezetlenül (de a náci kiképzőtisztek modorában dirigáló gólyapásztoroknak köszönhetően) szép kettes sorban megjelent a nagy csapat – ami aztán rövidesen négy csapattá (három osztály és két összeolvasztott félosztály) metamorfizált.
Amíg gumicsirke van...
És, igen, nagyjából ekkor szabadult el a káosz. De gumicsirke volt, és hát, amíg sütnivaló gumicsirke van, semmi sincs veszve, ugye... Ezt az örökigazságot bizonyára nem ismerték a szürke térkövön botorkáló tisztes idős hölgyek, akik az artikulálatlanul röhögő és ordítozó fiatalok láttán még szorosabban markolták retiküljeiket, és még buzgóbban kezdtek imádkozni.
Te, attól, hogy gépiparis vagy, még nem kell ám hülyének lenned!
– harsogta refrénszerűen a mikrofonba a szinténzenész, ex-GT-s moderátor. Ejnye, Szilárd, ez igazán nem volt szép! Hiszen dehogynem! A szervezők által gondosan kidolgozott mulattatóan gyagya feladatok teljesítéséhez bizony kellett némi pihentség… (Meg különben is, mi van azzal az általad emlegetettkettesével libasorakozással
?!)Szakadt Supermen Margit bácsi ellen
Szóval ott bámészkodott a flaszteron egy sornyi baba-mama klub (Mariska bácsik és pelusos bébik, párban), egy komplett állatkert (nagy az Istené, ugye…), egy adag szakadt szuperhős és katona (terrorista is volt!), no meg persze egy teljes gyárműszaknyi, divatosan szocreál lumpenproletár. Aztán már ott ücsörögtek tovább egy határozott felszólításnak engedve. (A tanarak most valószínűleg két hetet pihenhetnek majd a diáksereg tömeges megfázása miatt.) Mindenre, a legrosszabbra is fel voltak készülve, de még így is érték meglepetések őket. (Meg a nézőket...)
Hogy miként sikerült 10 perc alatt 143 hölgytől puszit begyűjtenie az egyik gólyalábasnak, számomra rejtély (beépített lánylényekre gyanakodom…), de szigorú felsőbbévesek a tanúk rá, hát elhiszem. Legalább annyira csodálatos pedig, mint hogy senki nem sérült meg az előre betanult táncok „kifogástalan összhangban” zajló előadása közben, és hogy a közönség sem szenvedett el nevetőizom-szakadást... Volt néptánc, kissé fülledten meleget játszó erotikus vonaglás, és volt bokacélzó kánkán is – komolyabb felszisszenések nélkül, szerencsére.
Mellmustra, karikaturisták, hangyagyásznap
Aztán elszárnyaltak a kiválasztottak mellmustrára, hogy öt perc alatt előkerítsék a környék legkifejezettebb domborzattal megáldott csaját, és közben már készültek a karikatúrák az osztályfőnökökről – szigorúan belső használatra az ájulások elkerülése végett! A csokiba-luknyalás találomra választott versenyzői először örültek, hogy ennyivel megússzák, ám miután a féltábla édességek a térkőre kerültek egy semmi kis papíralátéten, valamiért annyira már nem voltak boldogok. Valószínűleg a Fő tér hangyáinak számára munkabeszüntetéses gyásznap volt ez a mai. Sok lehetett körükben a civil áldozat…
A szokásos öltöztetős műsor sem maradhatott el – bár a többtucat réteg ruhába burkolt áldozatok valószínűleg jobban élvezték volna ezt a számot, ha nem köszön vissza éppen arra a napra a nyár... -, és a köznek is adóztak a fiatalok némi cigarettacsikk-gyűjtéssel. Volt még rengeteg külön- és magánszám, röhögtetőbbnél röhögtetőbb egyéni és csoportos megmozdulások, de a sokak által kíváncsian várt (nemkicsit intim) tamponnal való horgászás végül morális okokra hivatkozva elmaradt.
A gólyapásztorok háziállatait szexuálisan nem zaklatom...
Kárpótolta a közönséget este fél hat felé az gólyaeskü, amit az elképzelhető leglehetetlenebb pozícióban (félig ülő, félig fekvő helyzetben, kissé gnóm körben egymást tartva) harsogtak el a madárkák.
Én, a szánalmas, elsős kis gólyaivadék megesküszöm, hogy a gólyapásztorok háziállatait szexuálisan nem zaklatom...
– kezdődött lényegretörőn az ismétlésre hivatott házirend. És a folytatása sem volt kevésbé pihent…Aztán egy össznépi GT-Himnusz üvöltés után kiderült, hogy a 9/E osztály csapatát találja legalkalmasabbnak a bolondok királya címre a tanerőkből összetevődő zsűri. S hogy mit nyertek? Valószínűleg négyéves aktív kiközösítést – kuncogott a főmókamester.
Ott leszünk!
A lavina tehát megindult. Az elkövetkező néhány napban semmin ne lepődjenek meg, és mindenre készüljenek fel azok, akik az utcára merészkednek. Mert a gólyák mostantól csapatosan rajzanak, és alacsonyan szállnak. A Nyugat.hu pedig mindenhova elkíséri őket.