Miközben a világ elsőszámú közösségi oldala, a 350 milliósnál is nagyobb felhasználótábort kiszolgáló Facebook ezekben a pillanatokban is akadozik, az egykori ötletgazda (ma milliárdos vezérigazgató) Mark Zuckerberg húga fogja magát, és Németországban, egy digitális életmódról szóló konferencián dalra fakad, állítólag teljesen spontán. A közösségi site non-profit és marketing feladatait kezelgető Randi Zuckerberg nem kisebb szerző dalát vállalta be, állítólag teljesen spontán, mint George Gershwin. A Summertime éneklése közben a geeklány egy pillanatra sem szeppent meg, sőt, zökkenőmentesen adta azt elő - és állítólag teljesen spontán, ha még nem mondtuk volna. Meg is mutatjuk, hogyan.
"A social networking hangja!" - lelkendezett egy kritikus a Twitteren. Pedig az alkalom nem az első, és várhatóan nem is az utolsó: Randi már színpadra lépett a - nappal vadul programozó, éjjel rockerekké vedlő informatikai szakembereket felvonultató - Silicon Valley Rocks-on is a találó nevű Open Source Banddel. Vajon a Facebook-tőkéből éppen popkarriert készül kovácsolni? Ahhoz mondjuk lehet, hogy egy 1935-ös szerzeménynél frissebbel kéne próbálkoznia.
A Windows-atyaúristen nem hajtotta fel a gallért
A napokban Bill Gates is bemutatkozott a porondon: egy saját bulit szponzorált a Sundance 2010-en (Amerika legnagyobb függetlenfilmes fesztiválja, minőségét tekintve távol az Oscartól, de egy lépéssel közelebb Cannes-hoz), hogy kisebb ünnepséget csapjon a Microsoft új, a Google ellenfeléül szánt keresőjének - illetve "döntéshozó motorjának", ahogy ők hirdették -, a Bingnek.
A Windows-atyaúristen egy ponton besorolt a színpadon táncolók közé, és elkezdte lejteni a magáét: volt ott öklözős boogie, tapsolós-infantilis, és öngyújtózós mozdulatsor is - itt valamennyit meg lehet tekinteni. Gates egyébként elsősorban azért ment az Utah állambeli Park Citybe, hogy megnézze a Waiting For Superman dokumentumfilmet, és találkozzon a fesztivál alapítójával, Robert Redforddal.
Hülyét csinálnak magukból? Talán. Talán nem. De még mindig jobb, ha az infotainment generálisai olykor-olykor eltáncikálnak, karaokéznak vagy haikut írnak, mint ha savanyúszőlővé vált arccal tartanának félévente egy dögunalmas sajtótájékoztatót. Vagy ami még rosszabb: elkezdenek diktálni, vehemensen, politikusan. Persze politikusként is lehet örömtáncot lejteni, de tessék megnézni, legutóbb is mi lett belőle...
