Az országos tisztifőorvos említett néhány céget is, így a BKK-t, a Paksi Atomerőművet, az MVM-et, a MÁV-ot és a GYSEV-et. A kritikus infrastruktúrák dolgozói egyébként a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) oldalára feltöltött oltási tervben is szerepelnek, az ugyanakkor máig nem derült még ki, hogy pontosan kik tartoznak ide - hívta fel a figyelmet a Telex.
A 444 birtokába jutott részletes oltási terv szerint összesen 405 üzem 31 ezer dolgozóját tartják számon a kritikus infrastruktúrában. A 80 oldalas dokumentum azonban továbbra se nyilvános, a nyilvánosan elérhető kivonat pedig nem alkalmas szerinte arra, hogy megtudjuk, kik tartoznak kritikus infrastruktúrába.
A Telex szerint a fő probléma, hogy a kritikus infrastruktúra nem egy létező jogi fogalom, és így nem lehet tudni, milyen cégek szerepelnek a tervben. A lap mindenesetre hétfőn már megkeresett húsz nagyobb és ismertebb vállalatot, melyek feltételezéseik szerint ebbe a kategóriába tartozhatnak.
A válaszokból többek között az derült ki, hogy a Spart és a Lidlt is felkérte februárban a Nébih, hogy készítsenek felmérést dolgozóik oltási hajlandóságáról, ami meg is történt, de még nem kezdték el oltani a jelentkezőket. A Mol jelezte, hogy a Dunai Finomítóban 1200 munkatársuk minősül kritikus infrastruktúrában dolgozónak, mivel ők az ország energiaellátásért felelnek. Az OTP Bank nem kapott még értesítést az érintett dolgozóik oltásáról, illetve Rail Cargo Hungariánál már a pandémia első hullámában felmérték, hogy melyik munkakörök szükségesek feltétlenül tevékenységük folytonosságához.
