2010 áprilisában globális légtérstopot kellett elrendelni a Eyjafjallajokul kitörése miatt, mivel a levegőbe került aprócska szemcsék a sugárhajtású repülőgépek turbináiban megolvadhattak és a légcsavarokból kifelé szállva lehűlve eldugíthatták volna azokat. Szombat este ismét izlandi vulkán kitörésről számolt be a világmédia.
A legaktívabb izlandi vulkán, a Grimsvötn ébredt fel ismét: ez a tűzhányó 500 méter jég alatt pihen, a jeget azonban folyamatosan megolvasztják az alulról feltörő forró vizek. Mondanom sem kell, hogy az ilyenkor kitörő vulkán rengeteg vizet olvaszt meg. 1996-ban tört ki legutóbb a Grimsvötn, akkor a megolvadt víztömeg, ami többszöröse volt az Amazonas vízhozamának, mindent elsodort, ami az útjába került – kezdi Dr. Gadányi Péter, a NYME-SEK Természetföldrajz Intézeti Tanszék egyetemi docense, akinek szakterülete a vulkánok kutatása.
A világpiac gyorsan reagált a vulkánkitörésre és talán az egy évvel ezelőtt tapasztalt légi közlekedési káosz is közrejátszott abban, hogy a légitársaságok és az utazásszervező cégek részvényeinek árfolyama gyorsan zuhanni kezdett az öreg kontinens tőzsdéin. Lehet-e a tavalyihoz hasonló légiforgalom-bénulás?
Bár ez nagyban függ az időjárástól, most úgy néz ki, hogy nem valószínű. Ez egy teljesen másfajta kitörés mint az egy évvel korábbi. A már említett hatalmas víztömeg ugyanis felfogja a robbanások erejét. Emiatt csak a nagyobb és nehezebb szemcsék tudnak kijutni a légkörbe. Ezek pedig a súlyuk miatt hamarabb visszaesnek a földre és nem tudja őket a szél továbbfújni. A kitörés egyébként tízszer erősebb mint a tavalyi, és a Grimsvötn legutóbbi kitöréséhez képest is grandiózusabb, bátran állíthatom, hogy az elmúlt 50 év legnagyobb kitörése ez a mostani. A kitörési felhő 20 kilométer magasságba jut fel, de mint ahogy már említettem, hamar vissza is hullik.
Tavaly attól tartottak, hogy a levegőbe jutó szemcsék eldugítják a repülők turbináit, ez a veszély most nem fenyeget?
Mivel területileg kis helyen szóródik szét a vulkáni hamu, az egész európai légteret biztosan nem fenyegeti. A részecskéket úgy tudom szemléltetni, mintha apró kis üvegek lennének, amik egy légturbinába kerülve megolvadnak és távozva onnan a hideg levegőtől újra megszilárdulnak, ezért veszélyes ilyenkor repülni. Egy hosszú út alatt ez végzetes lehet, hiszen minél messzebb repül egy gép, annál több ilyen vulkáni port tud összegyűjteni a turbina.
Lehet azt prognosztizálni, hogy meddig tart a kitörés?
Egy kitörés időtartamát a közben érzékelhető apró földrengésekből lehet kikövetkeztetni. Minél mélyebbről jönnek a rezgések, annál jobban ürül a magmatároló, ami azt jelenti, hogy kezd a vulkán leállni. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy ez egy rövid kitörés lesz, úgy egy-két hétig tarthat el. A Grimsvötn egyébként sem szokott sokáig aktív lenni.
Egy éven belül ez már a második vulkánkitörés Izlandon. Ezek szerint most egy aktív ciklus következik?
Ha figyelembe vesszük az eddigi adatokat, akkor a statisztika azt mutatja, hogy öt évenként van egy izlandi vulkánkitörés, szóval ez most egy a statisztikán felüli aktivitás. A két vulkán között egyébként nincs ilyesfajta kapcsolat. Talán jövőre lesz még egy kitörés utána pedig újabb 5 év szünet következik. Az izlandi településeket ez nem veszélyezteti, úgyhogy nekünk, vulkanológusoknak ez az igazi csemege. Ilyenkor vagyunk igazán elemünkben.
2004-ben tört ki utoljára a Grimsvötn, akkor ott voltál a helyszínen. Szervezed már a túrát?
Ez egy nagyon nehéz terepen található vulkán. Amikor hét évvel ezelőtt ott voltam, akkor egy hétig gyalogoltunk szánt húzva a jégen keresztül. Ez egy olyan jégtakaró, ami helyenként az 1000 méter vastagságot is meghaladja, és a jéggel borított terület közel 8300 négyzetkilométer. Csak levegőből vagy terepjárókkal lehetne megközelíteni a tűzhányót, gyalog az út több mint két hétig tartana. Persze amint meghallottam a kitörést, azonnal telefont ragadtam és elkezdtem felkutatni a lehetséges útitársakat. Nem egyszerű a dolog, de nem adtam fel az expedíció lehetőségét.
